DEVIN
Úgy néz ki, hogy a McCarthy-báj Olivia esetében is hatásos lesz. Tudtam, hogy életem legjobb döntése volt belenézni az angyali April telefonjába, az meg már csak a ráadás volt, hogy a kiemelt hívások közt szerepelt a legjobb barátnőjének a száma, így még feltörnöm sem kellett. A naiv kis szőkeség. Nem tudja, hogy egy olyan fiú társaságában, mint én féltve kellene őriznie a telefonját? Nem baj, én csak örültem neki. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy a kis préda olyan mélyre süllyed, hogy engem bámul titokban, de nem tagadhattam, fényezte vele az egomat. Habár rohadt hideg volt már este kint az erkélyen, mégis megérte felső nélkül kiállni elszívni egy cigit.
Másnap reggel egy újabb szar napra virradtunk, én pedig ugyanúgy zéró energiával és kedvvel lépcsőztem le a kocsimhoz. Beültem, ráadtam a gyújtást és vártam, amíg a víz kellőképpen felmelegszik benne, mert az istenért sem indultam volna el szegénykémmel hidegen. Még a végén bántódása esik. Kezdtem érteni, hogy az anyám miért mondogatta, hogy ez a kocsi a mindenem és úgy kezelem, mint a saját gyerekemet. De baszki, hiszen az is. És az a faszfej Robert – becsesebb nevén az apám – megpróbált megfosztani tőle. Undorodom a pasitól. Pfuj!
Csak egy órakor kezdődött az első óra, ezért eldöntöttem, hogy meglátogatom a régi malmot, ahol hétvégén tartják majd a szezonnyitót. Csakúgy, mint Stonefieldben, itt is egy kietlen hely volt, tele kórókkal a versenyek otthona. Mint egy szellemváros. Maga a malom épülete már vagy ezer éve elhagyatott lehetett a kinézete alapján. Vörös téglából építették, ami néhol már lehullott és felfedte a szürke glettet. Az ablakok majdnem kivétel nélkül mind kitörtek és egyes helyeken a növényzet vette uralma alá a helyet. Az malom előtti út egy nagy kör alakban tekergett, viszonylag sima volt a felülete, bár volt rajta némi repedés. Ez viszont nem olyan gázos, egy illegális találkozóhoz mérten tökéletes.
Miután felmértem a terepet elindultam a campusra, ahol már a víg kisdiákok csordaként várakoztak a kulturális antropológia tanárra, jelentsen az előadás neve bármit is. Tekintve, hogy nem lehetett sokat hiányozni, bejártam az órákra, de csak azért, hogy otthonról ne baszogassanak. Amúgy sem figyeltem, szóval tök mindegy volt, hogy otthon döglök a dohos matracon, vagy egy kulturáltabb helyen görgetem a telefonomat. Plusz, így legalább az Olivia-projekten is tudtam dolgozni. Tegnap végre áttörést értem el, éppen ezért nem hagyhatom annyiban. Fél szemmel már jóval azelőtt észrevettem, hogy vizslat, mint ahogy felnéztem volna, mert kíváncsi voltam, hogy meddig akar stalkolni. Majdnem öt percig álltam ott, tettetve, hogy nem látom a kíváncsi tekintetét az ablak sarkából, már a cigimet is bőven elszívtam, de kurva hideg volt, ezért muszáj volt felnéznem, hogy végre bemehessek. Azt az örömet meg nem adhattam meg neki, hogy abban a hitben éljen, hogy nem vettem észre, ezért nem engedtem a hidegnek.
Az előadóterem elé érve egyből megláttam, ahogy egy fekete átlátszó harisnyában és egy mályva színű szoknyában álldogál a falnak dőlve. A hajában most is egy ugyanolyan színű szalag díszelgett, barna haja pedig csillogott. A kezeit összefonta a mellkasa előtt, ezzel is kiemelve a domborulatait, nekem pedig egyből életre kelt a farkam a látványtól. Lelki szemeimmel láttam, ahogy a hajdíszével kötözöm ki az ágyhoz, felé térdelek és megdugom a száját. Utána pedig ott lent is. Jesszus! Abba kellett hagynom az ábrándozást, különben mehettem volna a mosdóba, hogy kiverjem magamnak. Ehelyett viszont elindultam a prédám felé és az előző naphoz híven folytattam a kínzását.
– Szia stalker – álltam meg mögötte és súgtam a fülébe a szavakat. A jelenlétemtől megremegett, mintha csak a lelke szállt volna ki a testéből. – Hol hagytad a haverjaidat?
– folytattam morgó hangon még közelebb hajolva.
Láttam, ahogy a fedetlen bőre, ami kilógott a ruhája alól, szinte azonnal libabőrös lett, innen pedig tudtam, hogy nyert ügyem lesz. Időbe fog telni, de meg fogom kaparintani magamnak őt. Hiába ellenkezett, a teste azonnal reagált rám, ezt pedig sehogy sem tudta letagadni.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Szemtől szemben
RomantizmGoromba. Arrogáns. Öntelt. Devin McCarthy akarata ellenére kezdte meg az új tanévet egy ismeretlen városban. Nem akart elköltözni, de egy félresikerült autóverseny után a szülei erre kényszerítették. A legkevésbé sem szeretne ismerkedni, pláne nem s...