Már vagy 10 perce álltunk a függöny mögött, kicsit már untuk, de főleg Tae. Folyamatosan nyávogott, többször rá is szóltak. Én csak karba tett kézzel vártam, hogy mikor mondják végre azt az osztályt, amikor ki kell mennünk. Ezen a kis szűk helyen járkáltam, és hallgattam közben a zenét ami éppen szólt a szalag tűzés alatt, miközben a neveket is bemonták, hogy éppen kijét tűzik.
- Aaa, mikor jövünk már mi?! - dobbantott egyet a lábával, mire mérgesen ránéztem.
- Halkabban! - mondtam suttogva. - Ez után az osztály után mi jövünk. Csak kibírod már. - néztem rá szikrázó szemekkel.Nem is értem Taet. Tudja nagyon jól magáról, hogy hihetetlenül türelmetlen, erre meg egy olyan feladatot vállal el, amihez töretlenül kell a türelem.
Elhallgatott a zene - legalábbis nagyon halkan szólt tovább -, majd a pink hajú lány végre bemonta a mikrofonba YoonGi osztályát;
- A következő és egyben utolsó előtti osztály szalag tűzése, a 12./D osztály, a gimnáziumi osztály! - mondta a mikrofonba, majd előre mentem, és a függönyt kissé eltolva lépdeltem a csarnok másik félére oldalt.
TaeHyungra muszáj volt egyszer kétszer hátra nézzek, hogy minden oké-e, de ő meglepetésemre komoly fejjel, oda figyelve, hogy ne ejtse el a tűzőket, jött a hátam mögött kissé lemaradva.
Az osztályra néztem, majd YoonGit kezdtem el keresni. Nem láttam őt meg, így mikor oda értem az első személy mellé álltam, aki egy lány volt. Mellém állt TaeHyung, majd el is kezdődött a zene, amire fel kell tűzni a szalagokat.
Taere néztem, és bólintottam egyet, jelezve, hogy kezdjük. Ő egy bátor pillantást vetett rám, majd az első személyhez álltam szembe és levettem az első szalagot a párnáról. Megfogtam, majd a szíve fölé vezettem a kezemet, bár eléggé kicsi volt maga a szalag.
Fontos, ne olyan szalagot képzeljetek el, ami tényleg ilyen "ruhadarab" felé a tapintása, hanem fémből készült és egy szalagot ábrázol. Minden osztályé más színű, jelen esetben itt piros színű és közepén kicsi betűkkel bele van vésve, hogy "12/D".
Ki biztosítottam a kicsi biztosító tűt, majd a ruhájába beleakasztottam. Kicsit nehezen ment, de először csinálok ilyet, és nem akarom elrontani. Következő emberhez léptem, aki most egy magasabb fiú volt. Ugyanúgy feltűztem neki is, már egy kicsit gyorsabb tempóban. Így haladtam végig az első soron, miközben Tae is egyenlőre remek munkát végzett mellettem.
Az utolsó ember mellé álltam, és helyet cseréltek a második sorral, majd egyből kiszúrtam YoonGit, aki a legvégén állt a sorban.
- HoSeok! - mondta sokkal hangosabban Tae, mint hogy azt kellett volna. Idegesen néztem rá, majd ő csak a fejével intett YoonGi felé, hisz ő is észrevette. YoonGira néztem újból, és már engem nézett, kissé megijedt arccal.
- Na, haladjunk már! - szólt egy tanár, mire én gyorsan levettem egy szalagot, és már tűztem is az első emberre.
Szinte érezni lehetett a kínos levegőt ami köztem és YoonGi között volt, pedig több emberrel állt előttem.
Próbáltam minél gyorsabban tűzni a szalagokat, hiszen minél előbb YoonGihoz akartam érni. Szívem hevesen dobott, a kezem meg kicsit remegett is, amit az egyik lány észre is vett és aggódó tekintettel nézett rám.
Már két ember volt hátra YoonGitól, amikor is hirtelen elfutott. Utána kaptam a fejemet, majd már csak azt láttam, hogy az egyik tanár bólint egyet, majd YoonGi el is tűnik a csarnokból. Ő most komolyan...elment?
- Az a fekete hajú fiú miért szaladt el? - kérdezte idegesen egy tanár, majd én folytattam a tűzést fél füllel figyelve.
- El kellett sürgősen mennie, muszáj voltam őt elengedni. - válaszolt a tanár nyugodt hangnemben, aki kiengedte őt.
- De hát próba van! Szalagavató próba! Most mi más fontosabb ennél?! - kiáltotta már idegesen a tanár, majd én közbe végeztem is a második sorral.
Miattam szaladt volna el? Megijedt volna tőlem? Vagy tényleg valami sürgős dolga akadt?
Egyre jobban azt érzem, hogy ő tényleg komolyan veszi ezt az egész kerülős dolgot, és ez egyre rosszabbul esik ez. Fogalmam sincs mit tegyek, hiába veszem fel vele a szemkontaktust, mindig olyan félve néz vissza rám.
Lehet rá kéne mosolyogjak, hátha akkor kicsit meg enyhül a szíve? De mivan akkor ha őrültnek fog tartani, és még jobban kerülni fog? Vagy csupán próbáljak vele beszélni? Nem, attól félek, hogy bármit is mondanák elijeszteném őt ígyis úgyis, amit egyáltalán nem akarok.
Már szomorúan és kicsit lehangoltam tűztem tovább, majd mikor megvoltam vissza mentem Taevel a nyomomba a függöny mögé.
- HoSeok, mi a baj? - kérdezte rögtön Tae, miután beléptünk a függöny mögé.
- Velem? Semmi. - jelentettem ki érzelem mentes arccal, majd az asztal szélére támasztottam a fenekemet.
- De hát látom, hogy van valami, engem nem tu- - mondta Tae, majd idegesen rá néztem és belevágtam a szavába;
- Mondom, hogy nincs semmi, és akadj már le rólam! - mondtam kicsit hangosabban a kelleténél, amire nem csak egy szem szegeződött rám. TaeHyung kikerekedett szemekkel és kissé tátott szájjal figyelt engem, talán még egy kicsit meg is ijedt tőlem.
- Öm...okés... - hajtotta le a fejét szomorúan, mire nekem azonnal átjárta a mellkasomat a megbánás és közelebb léptem hozzá, majd sóhajtva megfogtam mindkét vállát.- Figyelj Tae... - fújtam ki, de ő még mindig nem nézett rám. - Mostanában elkezdett érdekelni egy személy, viszont ő eléggé kegyetlenül bánik velem ami rosszul esik. - itt rám nézett meglepődött arccal. - De tudod milyen vagyok...nem adom fel olyan könnyen. - ingattam meg a fejem.
- Csak nem...? - kerekedett ki a szeme. - Te tényleg szerelmes vagy? - suttogva kissé, mire én zavaromban félre néztem.
- Nem mondanám annak, csak valaki eléggé régóta fel keltette az érdeklődésemet. - vettem le egyik kezemet a válláról, majd megvakartam a tarkómat.
- És kiaz? Hogy hívják? Hogy néz ki? Jó segge van? - kérdezte megállás nélkül.
- Mivan? - utaltam az utolsó kérdésre összeráncolt szemöldökkel, mire ő nevetni kezdett.
- Csak vicceltem... - lett jobb kedve. - De sok sikert neked, és tudod, én bármiben segítek. - kacsintott egyet.- Tudom, tudom...
Sziasztok! Elnézést ezért a rövid részért csak már nem tudtam mit még beleírni, de megpróbálok azért jóval hosszabb részeket is hozni majd, de ezt direkt egy olyan sztorinak tervezem ami rövid részeket tartalmaz. Remélem eddig tetszik még a sztori, ha igen jelezd kérlek! 🤚💜 (Ha esetleg unalmas a sztori, azért elnézést DE befog indulni! És esetleges hibákért elnézést)
VOCÊ ESTÁ LENDO
Reményhez | YOONSEOK
FanficA suliban van egy "fura" fiú, legalábbis mindenki így hívja őt. Sokan kibeszélik, senki nem barátkozik vele és Ő se mással. Az én érdeklődésemet hihetetlenül felkeltette, ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy össze ismerkedem vele. Megszeretném...