Szünet volt éppen és én unalmamban nyomkodtam a telefonomat Kook mellett. NamJoonék most nincsenek itt, - vagyis a suliban itt vannak -, csak elkelett kezdeniük díszíteni a csarnokot. Egésznap azt díszítik és őszintén irigylem őket, hogy ezért ma nem kell bejárniuk órára. Kook más feladatot vállalt el azt pontosan nem tudom hogy mit.- Hajjjjj....nekem is kellett volna menni díszíteni! - nyávogott mellettem Kook, majd a zsebébe mélyesztette a telefonját. Ránéztem, miközben kikapcsoltam a telefonomat és néztem a szenvedő arcát.
- Ha én is mentem volna segíteni, akkor most nem kell szenvedjek az órákon... - bigyesztette le ajkait, majd a bánatát telefonja pittyegése zavarta meg. Szemet forgatva vette ki a zsebéből, amire én csak jót mosolyogtam. Feloldotta, majd én is oda hajoltam megnézni, hogy milyen értesítést kapott. Egy chat fej jelent meg, azaz a osztály csoport.
- A tanár úr írt a csoportba... - ment rá a chat fejre, mire én jobban oda hajoltam a telefonja felé. - ,,9. Órában várom Jung HoSeokot, Kim TaeHyungot, Kim SeokJint és Park ChaeYoungot a csarnokba! Próba lesz ezért semmi kifogás, mindenki ott lesz akinek a neve szerepel!" - olvasta fel JungKook majd rám nézett.
- Akkor gondolom szalag tűzés lesz és Jin és ChaeYoung próbálják majd a dalt. - néztem a telefonjára.
Az első próba amin én is részt veszek. Ma újra közelebb kerülhetek YoonGihoz hisz az ő osztályának fogom feltűzni a szalagokat. Biztos megfog lepődni, hogy én, de remélem ezzel nem ijesztem el még jobban magam mellől, és nem utáltatom meg őt magammal.
- Majd elkísérlek. - ajánlotta fel JungKook, de én összeráncolt szemöldökkel néztem rá.
- Nem azt mondtad, hogy a bátyáddal elmentek fotózkodni? - kérdeztem, hiszen ma ezzel kezdte JungKook a napot, hogy ezt nekem bejelentse és tök izgatott volt ez miatt.- Áh, majd lemondom. Most megakarom nézni a próbát. - legyintett egyet. - Majd máskor bepótoljuk. - rántotta meg a vállát. Erre már csak egy "okét" mondtam, majd mentünk is következő órára.
Az óra végeztével az ebédlő felé sétáltunk, ami megintcsak annyira tele volt mint mindennap általában. Nagyon nagy hangzavar volt, a diákok hangja és az evőeszközök csörömpölése telítette meg az egész ebédlőt. Az ablakokhoz léptünk, hogy a tálcára rátegyük a mai ebédet, majd egy szabad asztalt kerestünk.
- Kook! Hobi! - kiáltotta nekünk egy ismerős hang, és a hang irányába figyeltem. JiMin és TaeHyung integettek nekünk akik egy asztalnál ültek NamJoonal és SeokJinnel.
- Gyere! Ott vannak a srácok! - szóltam Kooknak aki nem hallotta, hogy szóltak neki is. Ő meglepődve követett engem, majd a hat fős asztalhoz leültünk.- Na, hogy halad a díszítés? - toltam be magam alá a széket mosolyogva, miközben a srácokat néztem akik kissé le voltak izzadva.
- Huh, hallod ne is mond... - kezdte Nam, miközben beletúrt a tökéletesen beállított hajába. - Mára ennyi volt, de a fele kész.
- Igen, és egyébként ahhoz képest, hogy egy hét múlva lesz, egész jól haladunk. - mondta teli szájjal Tae, de azért még meg lehetett érteni mit mond.
- Mi meg szenvedtünk egésznap... - nyomkodta bele Kook a szaftba a húst, majd én is hozzá láttam az evéshez.- Hobi és Tae! - nevemre Jinre kaptam a tekintetemet. - Ugye tudjátok, hogy nekünk még próbánk lesz? - kérdezte először Taere aztán rám nézve. Én csak bólintottam egyet, de Tae nyafogni kezdett.
- Aaa, már bánom, hogy elvállaltam azt a szart is! - csapott egy kicsit az asztalra.Ezután csöndben néha beszélgettünk egy pár szót, de megebédeltünk majd én, Kook, Jin és Tae a csarnok felé vettük az irányt.
Közeledve már hallani lehetett a keringőnek a dalát, amire az összes végzős táncol. A bejárati ajtó már ki volt díszítve, és tárva nyitva volt. Bementünk, és megláttuk a sok párt, akik szépen elhelyezkedve a tánc tanár segítségével gyakorolják a táncot.
YOU ARE READING
Reményhez | YOONSEOK
FanfictionA suliban van egy "fura" fiú, legalábbis mindenki így hívja őt. Sokan kibeszélik, senki nem barátkozik vele és Ő se mással. Az én érdeklődésemet hihetetlenül felkeltette, ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy össze ismerkedem vele. Megszeretném...