Fortyogó Szigetek: A Következő Generáció - I. Felvonás

XXXIV. Fejezet - Üzenet

Lucia meg se bírt szólalni döbbenetében, annyi hihetetlen esemény követte egymást.

Paulina egy óriási madár belsejéből támadt rá Kewok-ra, az ősi istenre, akiről eddig azt hitte hogy csak kitaláció. Majd Priscilla hirtelen egy Kewokéhoz hasonló rémisztő formát öltött magára és kitépte Paulinát a madárból. Ezt követően pedig Priscilla kiütötte a hamvasszőke hajú boszorkányt. Lucia tudata alig bírta feldolgozni a látottakat.

Azonban amint Paulina teste a földre hanyatlott az általa létrehozott gömb megszűnt.

- PAULINA! - üvöltötte telitorokból Zelmira, miközben a háromszemű boszorkány szemei vakító zölden felragyogtak.

A következő másodpercben Zelmira elővarázsolta a basszusgitárját és olyan vadul és hangosan kezdett el játszani rajta hogy Luciának és a többieknek be kellett fognia a fülüket.

Eközben az egész barlang megremegett, majd néhány másodperccel később vaskos indák tucatjai törtek elő minden irányból, amik egy óriási falat képeztek együttesen, elzárva ezzel Priscillát és Kewok-ot Paulinától. Az egyik inda ez idő alatt felemelte Paulinát a földről és óvatosan letette Zelmira mellé.
Zelmira eltüntette a hangszerét, miközben a szemei a ragyogása elhalványult, majd a vállára kapta Paulinát és a kijárat felé fordult.

- Indulás, azonnal! - adta ki a parancsot a háromszemű boszorkánylány.

Lucia visszakozni akart, de Zelmira olyan tekintettel nézett rá hogy a barna hajú lány jobbnak látta nem ellenkezni. Kevin ezalatt előhívta Gastly-t, aki felvette a vállaira Amity-t és Hunter-t.

A gyerekek még két lépést sem tettek, amikor óriási robbanás rázta meg az egész helyiséget, majd Lucia érezte hogy valami láthatatlan erő hátra rántja. A barna hajú lány felkiáltott meglepetésben, majd nem sokkal később Priscilla és Kewok lábánál találta magát. Lucia felnézett Priscillára, akinek vörösen izzó szemeiben a dühön kívül, mintha fájdalmat vélt volna felfedezni. Ebben a pillanatban Achoo kékén izzó szemekkel és jégtüskékkel az egész testén előmászott Lucia hajából.

- Achoo ne! - kiabálta Lucia, de már késő volt.

A kis jégszalamandra kitátotta a száját és apró jégszilánkokat lövelt Priscilla és Kewok felé.

Kewok felemelte a kezét, mire minden jégszilánk megállt a levegőben, majd a földre hullottak.

Hirtelen Lucia alatt megindult a föld egyenes a barátai irányába. A barna hajú lány előre nézett és látta ahogy Axel varázskörökkel a keze körül a talajhoz érintette a kezét. Eközben Celeste kivarázsolta az üvegekből a förtelmiszapot, majd egy nagyobbfajta kígyóvá gyúrta össze. Ezt követően sebesen ráöntött egy szürke színű folyadékot a förtelemkígyóra. A förtelemkígyó kitátotta a száját és sűrű, szürke füsttel árasztotta el az egész barlangot.

Lucia sietve elvette a hajából Achoo-t és a tenyerére helyezte. Habár a barna hajú lány alig látott valamit a füsttől, de így is ki tudta venni Achoo ragyogó szemeit amelyekbe mélyen belenézett.

- Kérlek Achoo bújj el a hajamban és ne gyere elő amíg nem mondom! - adta ki az utasítást Lucia.

Achoo habozva ugyan, de bólintott egyet, majd visszaváltozott a sima alakjába, villámgyorsan felszaladt Lucia testén és befészkelte magát a gazdája hajába.

Ekkor Lucia alatt lévő föld megállt és a barna hajú lány Axel előtt talált magát.

- Nyomás! - szólt a kobaltkék hajú fiú, miközben felsegítette Luciát a földről és megindultak a kijárat felé.