Elfordítottam a kulcsot a zárban, majd kitártam az ajtót. Egy gyönyörű apartmanház fogadott, bár ezt a képeken is láttam. Az egész ház egy dombtetőre épült, a dombon van néhány szőlő tő is, és a ház teraszról tökéletesen rálátni a Balatonra. Magyarországon kétségkívül, ez lehet a legszebb hely. Bár még csak Budapesten voltam. A ház mellett egyébként több gyümölcs fa is van.
Azt beszéltük a srácokkal, hogy én előre jövök, ők meg majd egyszer csak megjönnek.Lyn: srácok ez a hely valami csoda!!
Pierre: Nagggggyon várom már, hogy lássam. De közben annyira fáradt vagyok, hogy azonnal aludni fogok
Norris: Gondolj bele Pierre, mi többiek még oda is tettük magunkat a futamon, nem csak ellavírozgattunk
Esteban: Kösz! Te sem lennél jobb egy Alpinel
Maxi: Az a baj, hogy de
Checo: ez nem csak az autón múlik
Carlito: ez a te esetedben Sergio elég kellemetlen
Lyn: Elég már! Inkább igyekezzetek hozzámZsebre vágtam a telefonomat és felsiettem a ház felső részére, ahol 5 szoba volt. Az alsó szinten volt még egy. Ám szinte azonnal zúgott a telóm, így újból a készülékre meredtem. A szívem azonnal a torkomba ugrott és vadul kalapálni kezdett, mivel egy privát üzenetet jelzett Landotól.
Lando: 2 perc és ott vagyok. Lejössz elém?
Azonnal leszáguldottam a lépcsőn, visszabújtam az egyszerű nyári papucsomba és leszaladtam a dombon, egyenesen a kapuig, ami előtt Lando ácsorgott. Kitártam a kis faszerkezetet és hátrébb lépve beengedtem a fiút.
-Szia- köszöntem.
-Szia- felelte, majd minden gondolkodás nélkül a nyakába borultam.
Karjaimat a nyaka köré kulcsoltam, ő pedig a kezeit a derekam köré fonta. Fejemet a nyaka és a válla közé fúrtam, majd mélyeket szippantva az illatából próbáltam helyre állítani a légzésemet.
-Hiányzol- motyogta a hajamba.
-Te is nekem- húztam még közelebb magamhoz.
Kissé eltoltam magamtól és úgy kezdtem tanulmányozni az arcát. Végig húztam az ujjbegyemet az orrán éktelenkedő sebhelyen, mire halványan elmosolyodott.
-Bemegyünk?- kérdeztem, miközben felfele intettem a fejemmel a ház felé.
-Ja- bólintott, majd az ujjait az enyémekre kulcsolta és úgy húzott maga után fel a dombon.Miután a Lando nagyjából elrendezkedett a házba, elindultunk valami boltot keresni, mivel semmi kajánk nem volt. Hívtunk egy taxit és el is indultunk a legközelebbi kis boltba.
-Na indulás- kiáltottam fel, miközben beültem a bevásárló kocsiba.
-Jól van Horner kapitány- nevetett fel a brit pilóta és elkezdte velem együtt tolni a kocsit.
Miközben mentünk végig a sorokon, söpörtem be a cuccokat a bevásárló kocsiba.
-Szerinted kell még valami?- kérdezte Lando, majd egy nagy lendülettel szembe fordított saját magával.
-Szerintem nem- vontam meg a vállaimat. Lando még gyorsan bedobott valamit a kocsiba, amit a kezembe vettem és kikerekedett szemekkel néztem fel rá.
-Erre szüksége lesz valakinek?- kérdeztem az óvszeres dobozt szorongatva.
-Ki tudja- vonta meg a vállát egy kaján vigyor kíséretében, én pedig megforgattam a szemeimet.A kasszánál kipattantam a kocsiból és segítettem Landonak kipakolni a szalagra. Sietve bepakoltuk a vásárolt dolgokat szatyrokba, közben pedig Lando hívott egy taxit, amivel vissza tudunk menni a szállásunkra.
Beszálltunk az autóba, ahol rögtön elő kaptam a telefonomat.
-George már ott van- mondtam a mellettem ülő fiúnak- De a szelfiből ítélve, amit küldött- mutattam felé a mobilomat- Charles, Max és Lewis is ott vannak már- mosolyodtam el.
-Szuper- biccentett, de mintha már nem lett volna olyan vidám mint eddig.
-Minden oké?- kérdeztem halkan, mire kínosan elmosolyodva megrázta a fejét.
-Sokáig úgy volt, hogy nem jövök ide veletek- fúrta a tekintetét az enyémbe. Összevont szemöldökkel néztem rá- Ma futam után döntöttem úgy, hogy eljövök. Mert hibáztam- sóhajtott- És tök jogosan haragudott meg rám mindenki a társaságból. Főleg a Red Bullosok- tette hozzá, én pedig a szám szélét kezdtem rágni- De én szeretnék tovább lépni és örülnék, ha újra barátok tudnánk lenni, Lyn.
-Én is örülnék- vágtam rá rögtön.
-Ha meglátnak a közeledben, azt gondolják megint össze akarok veled jönni és megint össze foglak törni- rázta meg a fejét, miközben beletúrt a hajába- De én ezt nem akarom. Csak a barátod akarok lenni.
-Beszélek velük- mondtam, közben pedig éreztem, hogy hatalmas gombóc nőtt a torkomban. Landonak és nekem nincs közös jövőnk.Hazaérve néma csendben kipakoltam a taxiból és meg sem várva azt, hogy Lando fizessen, felindultam az apartman házba. Bevittem a szatyrokat a konyhába, de nem álltam neki kipakolni.
-Sziasztok- kiáltottam el magam és már fel is szaladtam az emeletre.
-Szia Lyn- jött szembe velem Max és már ölelésre is tárta a karjait. Azonnal az ölelésébe bújtam a fejemet pedig a mellkasának döntöttem.
-Lyn minden oké?- hallottam Lando hangját magam mögül- Úgy fel rohantál- jött egyre közelebb.
-Ja, persze! Nincs gond- feleltem és már le is ráztam magamról a holland barátom mancsait- Csak bepisilek- nevettem fel erőltetetten és beszaladtam a fürdőbe, majd hátamat az ajtónak vetettem és úgy csúsztam le a földre.
-Mit csináltál?- hallottam, ahogy Max hangja beszűrődik.
-Nem csináltam semmit, esküszöm- mentegetőzött Lando- Eddig semmi baja nem volt, biztos rossz hírt kapott a kocsiban- vetett fel. És milyen igaza van, csak arról nincs fogalma, hogy azt a rossz hírt tőle kaptam.
-Hidd el, arról tudnék- vágta a fejéhez Max- Mi a faszt mondtál neki Norris?- a hangja olyan dühösen csengett, mint még soha.
-Csak annyit, hogy a barátja akarok lenni újra- fújtatott Lando is- És nem fogom megint összetörni, mert nem akarok vele összejönni.
-Idióta vagy Norris, az a te bajod- mondta még a legjobb barátom, aztán már csak azt hallottam, ahogy lerobog a lépcsőn.
Halk kopogás hallatszódott a fürdőszoba ajtón.
-Lynett- szólított meg Lando- Jól vagy?- kérdezte csendesen. Felálltam a földről, egy kicsit leporoltam magamat, majd egy műmosolyt varázsoltam az arcomra és úgy nyitottam ki az ajtót.
-Persze- vigyorogtam- Csak tényleg nagyon kellett pisilnem- fújtam ki a levegőt.Este elég hamar lefeküdt mindenki, közösen vacsiztunk, de utána a gondosan beosztott szobákba mindenki elvonult. Folyamatosan forgolódtam az ágyamba. Nyomta a lelkemet az, amit Lando mondott, valakinek ki kellett öntenem a szívemet. Csak egy pilóta párosban voltam biztos, hogy még ébren vannak. Esteban és Pierre. Gyorsan átosontam a szobájukba és be is nyitottam. De ami a szemem elé tárult az nem volt e világi.
-Mi a fasz?- kérdeztem, amennyire halkan csak tudtam.
-Esküszöm nem dick pic-et küldünk- tette fel a kezeit védekezően Pierre, aki fél meztelenül térdelt az egyik ágyon, Esteban pedig vakuval fotózta a padlón guggolva.
-De most komolyan- néztem felváltva rájuk- Mi folyik itt?
-Egy csajjal irogat Pierre- avatott be Esteban- És neki akar küldeni valami menő képet, én pedig segítek.
-Aha- bólintottam- Mindent értek.
-Te mi járatban vagy erre Horner kisasszony?- kérdezte Pierre.
-Mennyire vagytok pletykálós kedvetekbe?- kérdeztem letörten, mire a két francia összenézett, majd vissza rám.
-Csüccs le! Mondd mi a gond- mondta Esteban.Sziasztok! Itt lenne az új rész, remélem tetszik❤️☺️🙏🏻
YOU ARE READING
You make me feel like I'm alive again
Fanfiction-Ugye tudod, hogy ebből hatalmas botrány lesz?-nézett rám, miközben egyre közelebb jött. -Tudom..csak nem érdekel- hajoltam hozzá közel, még nem az ajkaink összeértek. A történet nem mindenhol valóság alapú! Ha van még igény más pilótával ff-re szív...