25.

30 10 0
                                    

- Még mindig nem mondod el hogy mi a baj? - Kérdezem miután haza értünk. Egész úton nem mondott semmit ami eléggé aggasztó.

- Nincs baj.

- Ne hazudj már. - Rázom a fejemet. - Tudni szeretném ha történt valami a suliban.

- De nem történt semmi.

- Akkor mi a baj? - Húzom vissza magamhoz amikor menne fel az emeletre.

- Semmi.

- Nem foglak békén hagyni míg nem mondod el. - Mondom komolyan ugyanis tényleg nem fogok ez felett csak úgy átmenni.

- Nincs bajom oké? Jól vagyok mert a suli jó és kedvesek az emberek is. Én csak gondolkozom és ezért nem figyelek rád.

- Mégis min agyalsz ennyire?

- Azon hogy mik vagyunk. - Erre én értetlenül nézek. - Az igazgató megkérdezte hogy ki vagy te nekem én pedig nem tudtam hogy mit mondjak mert nem vagy senkim.

- A pasid vagyok. - Fogom közre az arcát majd az ajkaira puszilok. - Mond ezt mindenkinek.

- Nem mondhatom ezt mert nem igaz. - Rázza a fejét. - Azt mondtam neki hogy a nagybátyám vagy.

- Jolvan. - Bólintok. - Az iskolában tudja mindenki azt hogy a nagybátyád vagyok. Így lesz a legjobb. - Engedem el a puha arcát.

- Tartod a távolságot tőlem. - Erre én bólintok. - Miért?

- Mert te is ezt csinálod és mert nem akarlak kényszeríteni arra hogy velem érintkezz bárhogyan is. Ha akarsz valamit akkor majd szólsz.

- Jó. - Bólint. - Szólok hogy azt akarom hogy megcsókolj. - Ezen én kuncogok majd hümmögök.

- Ha szexelni akarsz akkor szólj. Ha pedig egyéb vágyaid vannak akkor tedd meg ne rám várj. - Hitetlenkedve néz rám majd a kezeimet a derekára teszi.

- Nem csókollak meg. - Teszi keresztbe a kezeit. - És pontosan azért nem mert akkor mást is csinálnánk.

- Csak nem akarod bevallani hogy megakarsz csókolni. - Simítok a fenekére majd az arcára puszilok. Ez után Jisung elvonult a szobába és duzzogott egész nap. Elhiszem hogy nem akarja bevallani hogy vágyik rám de azért rosszul esik hogy nem is szól hozzám ilyenkor amikor megsértődik.

Aznap délután felhívtak az egyik cégtől hogy be kellene mennem hozzájuk elbeszélgetésre. Ennek nagyon örültem így le is beszéltem másnapra a találkozót. Egy kicsit izgultam de leginkább csak izgatott voltam.

- Éhes vagy? Csináltam neked reggelit. - Nézek Jisungra amikor álmosan megjelenik a konyhában.

- Hová mész? - Néz rajtam végig értetlenül.

- Mondtam hogy állásinterjúm lesz. - Vonok vállat. - Csak pár óra lesz az egész szóval hamar itthon leszek. Addig legyél jó. - Simítok a fejére.

- Nem akarok enni.

- Akkor majd később de mindenképpen egyél valamit. - Nézek el róla viszont újra ránézek amikor elém áll.

- Én... - Néz fel rám mire én érdeklődve rá. - Én inkább mást szeretnék csinálni. - Fog a nadrágom szélére amin én meglepődöm. Az alsó ajkát beharapva néz fel rám ami miatt nekem nyelnem kell egy nagyot.

- Nincs időm erre. Hamarosan indulnom kell. - Nézem meg az órámon az időt.

- Gyors leszek. - Mosolyodik el halványan majd kicsatolja a nadrágomat mire én rögtön a kezére fogok.

•Az Utolsó Feljegyzés•Donde viven las historias. Descúbrelo ahora