•Az Utolsó Feljegyzés•

14.

"38. Feljegyzés

Nem tudtam megállni azt hogy ne csókoljam meg újra és újra. Ha ránéztem akkor rögtön elmosolyodtam. Aranyosan mosolygott rám miközben a zongorán játszott..."

Azt akartam hogy az angyalka is mosolyogva nézzen rám úgy ahogyan Dan. De ő nem mosolygott csak folyamatosan sírt. Nem tudtam hogy mi baja lehet ezért próbáltam kiszedni belőle de nem mondott semmit.

- Engedj el. - Tólom el magamtól. - Mond el hogy miért sírsz. - Nézek rá komolyan. Szegényke alig látott ki a könnyeitől így pislogott párat ami miatt a könnyei az arcára hullottak. - Mi a baj? - Törlöm le a könnyeit az arcáról. - Mond el. - Nézek a szemeibe.

- N-nem akarok meghalni. - Motyogja. Először én értetlenül nézek majd rájövök hogy miről beszélt. - Anya jönni fog értem.

- Nem muszáj vele menned.

- De igen. - Bólogat.

- Ez nem igaz. Nem vihet csak úgy magával.

- De. - Néz fel rám szomorúan. - Vele kell mennem mert még nem vagyok nagykorú és addig pedig ő...

- Várj. - Vágok a szavába döbbenten. - Mit mondtál?

- Mi? - Néz értetlenül.

- Hány éves vagy Jisung? - Engedem el az arcát.

- Tizenhét.

- Picsába. - Túrok idegesen a hajamba. - Mi a fasz? - Mondom hitetlenkedve miközben a konyha pultnak támaszkodom.

- Mi a baj? - Kérdezi halkan.

- Te... - Nézek rá. - Te rohadtul gyerek vagy még érted?

- Hamarosan betöltöm a tizennyolcat.

- Nem számít. - Rázom a fejemet. - Megdugtam egy kiskorút. - Hitetlenkedem miközben a nappaliba megyek ahová Jisung követ engem. - Nem hiszem el. - Túrok a hajamba idegesen.

- Sajnálom. - Motyogja mire én ránézek. Megint a pólója alját szorongatta miközben lehajtotta a fejét.

- Baszdmeg. - Ülök le tehetetlenül a kanapéra. - Lecsuknak ezért is. - Világosodom fel. - Kurvára lefognak csukni.

- Sajnálom.

- Fejezd ezt be! - Nézek rá mérgesen. - Már megtörtént szóval ne kérj bocsánatot!

- Sajnálom.

- Befejezted? - Vonom fel a szemöldököm mire ő bólint. - Már mindegy. - Sóhajtok. - Mikor leszel tizennyolc?

- Szeptember tizennégy. - Erre hümmögök.

- Az mindjárt itt van. - Állok fel majd sétálok Jisunghoz aki érdeklődve néz rám.

- Mit csinálsz? - Lepődik meg amikor a vállamra kapom a könnyű kis testét. Felviszem a szobámba ahol óvatosan az ágyra teszem. - Mit... - Néz rám félve de nem engedem hogy befejezze mert felé mászok és az ajkaira csókolok. Nem voltam éppen nyugodt így egy kissé erőszakosan martam rá az ajkaira.