•Az Utolsó Feljegyzés•

29.

Egy héttel később

- Minho.

- Hm~? - Nézek rá majd hagyom hogy az ölembe üljön.

- Szomorú vagyok.

- Miért? - Nézek meglepődve majd halványan elmosolyodom amikor átölel.

- Félek.

- A sulitól? - Erre hümmög mire én a hátára simítok. - Ez még csak az első négy nap volt. - Kuncogok. - Ott van veled Felix és biztos vagyok benne hogy idővel több barátod is lesz.

- Már több embert is megismertem.

- Ennek igazán örülök.

- De nem akarok menni többet.

- Miért nem? Talán történt valami? - Megrázza a fejét miközben szipog így én mind a kettő kezemmel szorosan magamhoz ölelem. - Mond el ha történt valami.

- Van egy tanár... - Kezdi el halkan. - Folyamatosan bámul.

- Ez a tanár csinált veled valamit? - Kérdezem kedvesen lenyelve az idegességemet.

- Nem. - Rázza a fejét. - De többször is meg akarja fogni a derekam és úgy csinál dolgokat hogy közben hozzám tudjon érni. - Ezt hallva én szóhoz sem jutottam. Szóval még nem ért hozzá de tervezi megtenni. - Minho? - Néz rám. - Tudtam hogy nem kellene elmondanom. - Sóhajt. - Innentől már iskolába sem mehetek.

- Semmi baj. - Simítok az arcára. - Megoldom.

- Nem azért mondtam el hogy csinálj valamit hanem azért mert bántott ez a dolog.

- Ha nem csinálok semmit akkor a végén még hozzádér egy pillanatban amikor kettesben vagytok.

- Ne mondj már ilyeneket! - Néz rám mérgesen. - Holnaptól nem megyek. - Bújik a nyakamba újra.

- Ne haragudj de tényleg nem akarom hogy valami bajod legyen.

- Hát én sem. - Motyogja.

- Addig nem mehetek be a suliba és tehetek panaszt míg nem történik valami ténylegesen. - Sóhajtok. - Szeretnék segíteni de embert őlni bűn.

- Ne bántsd őt.

- Nem fogom de akkor neked kell csinálnod valamit.

- Mégis mit?

- Ha újra közeledik feléd akkor mond meg neki hogy ne érjen hozzád vagy különben megvárom a suli előtt.

- Nem fenyegethetem meg.

- Te nem de én igen.

- Nem szeretnék vitát már az első héten.

- Tudom de tudnia kell hogy ne merjen hozzád érni. - Erre csak hümmög ami után sokáig csak ülünk ugyanúgy csendben. Jól esett a szívemnek hogy Jisung magától jött ide hozzám és mondta el a problémáját. Azóta ragaszkodik hozzám ennyire mióta elkezdődött neki a suli. Nem tudom hogy miért lett hirtelen ilyen de egyáltalán nem bánom. Lehet hogy hiányzom neki napközben?

- Minho.

- Igen? - Puszilok a vállára.

- Holnap... - Nem folytatja mert a telefonom csörögni kezd amit én elveszek az asztalról majd kinyomom. - Nem veszed fel?

- Nem. - Rázom a fejemet. - Mi lesz holnap?

- Holnap Felix el szeretne menni velem... - Megint csörögni kezd a telefonom mire én sóhajtok. - Vedd fel. - Mondja miután megnézte hogy ki hív engem.