A Főnök "BEFEJEZETT"

20. Fejezet / Christian

- Hé főnök, jó hírem van - jött be a lakásomba Max kopogás nélkül

Késő délután volt, és éppen készülődtem, hogy bemenjek a bárba. Valójában már elkészültem, csak a cuccaimat kerestem, kulcs, tarca, telefon. Nem volt jó kedvem mar egy ideje, szóval rám fért egy jó hír

- Na, az elmúlt két hétben ez lesz az első…mond - fogadtam kétkedve a jókedvét
- Leszűkítettem 4 főre a listát - na erre már odakaptam a fejem
- Tegnap még 43 db volt a listán hogy lett mára 4? - kérdeztem
- Este kiugrottak a nyulak a bokorból
- És ki az az 4? - sürgettem, mire kicsit alábbhagyott a jókedve
- A belső körből vannak, a verebek között

Oké, gondolom ez egy kis magyarázatot igényel. Az elmúlt két hétben, folyamatosan azon dolgoztunk, hogy megtudjuk, ki is a tégla. Nem volt könnyű feladat, mivel nagyjából 250 ember tartozik alám, vagyis akik a “banda” tagjai. Ennél jóval több kapja tőlem a fizetését, de ők nem tudnak semmit az illegalis üzletekről, úgyhogy első körben őket kizártuk. Arra, hogy megtaláljuk akit keresünk, csoportokba osztottuk ezt a sok embert. Nem volt nehéz, hiszen mint minden nagyobb tömegben akaratlanul is kialakulnak klikkek, így mi eszerint raktuk őket össze. Szerencsére Max is és én is ismertük őket annyira, hogy könnyen átlássuk ezeket a csoportokat. Minden csoportban különböző, kisebb információ morzsákat szórtunk el, s vártuk, melyek azok, amelyek kikerülnek. Persze a nehézség az volt, hogy a csoportokból ide oda vandoroltak az infók, szóval szűrni kellett a válaszreakciót folyamatosan. Na ez volt a nehezebb feladat, ugyanis csak ketten voltunk a feladatra. Nem bíztam senki másban, és Max sem, nagy volt a tét. Na és az egyik ilyen csoport volt a verebek. Ők voltak azok a “kezdők”, akik már egy ideje a banda tagjai voltak, ellátták a feladatukat, és belépési engedélyt kaptak a bárba. Persze a tánctérre bármelyik emberem bemehetett szórakozni, de a hátsó termekbe, és az irodába csak az, akinek engedélye volt. Na ők voltak az újoncok bent, a verebek. Név szerint,  Sam, Tim, Ron, Pike, és ha már itt tartunk Peter is ide tartozott.

- Oké, szerinted melyik az áruló? - kíváncsi voltam a véleményére
- Nemtudom, Ron általában csak az ajtóban áll, Sam és Tim amolyan lótifuti, nekik van lehetőségük, hogy innen onnan elcsípjenek infókat. Pike, őt nem gondolnám, csendes, visszahúzódó, nem igazán beszél senkivel.
- Lehet, pont ezért gyanús, csendes megfigyelő - gondolkodtam el- és Peter? Ha még élne, ő is ebbe a csoportba tartozna
- Igen, nekem is eszembe jutott- odament a pulthoz, és töltött magának egy adag piát
- Simán kinézem abból a köcsögből. - Emlékszel, amikor Kate kezdett nálunk dolgozni?
- Nosztalgiázunk? - nem értette miért mondom- Tudom hogy hiányzik, de már csak kibírod, lassan vége
- Nem te fasz- lettem ideges- persze hogy hiányzik, de nem erre gondolok. Akkor mondott valami olyasmit, hogy Peter csak félelemből nem mer nekem nemet mondani. Már akkor se értettem, hiszen, ő keresett meg azzal, hogy szeretné, ha a csaja táncolhatna
- Szóval azt mondod, Peter másról mesélt Katenek, amikor a főnökről beszélt?- gondolkodott el
- Igen, logikus. Egyáltalán nem félt tőlem, ahogy Kate hitte. Sőt, tiszteletlen volt, átvert. Biztos vagyok benne, hogy nem engem tekintett a főnökének
- George - mondta ki Max
- Igen

A főnök, akitől félt Peter, csakis George  lehetett, az apám. 8 évvel ezelőtt, ez a terület még az övé volt. Ketten vezették a nagybátyámmal, édesanyám testvérèvel. Csak, hogy történt valami, ami megváltoztatta az egész életemet.

8 évvel ezelőtt

Egész délután a veszekedésünkön járt az eszem. Hogy a picsába jutottunk el idáig? Alig pár hete meg minden a legnagyobb rendben volt, szerettük egymást, ma még szakítani akar velem? Semmit se értettem az egészből. Abban igazat adtam neki, hogy a bár miatt megváltoztam valamennyire, de az érzéseim nem változtak iránta. Soha nem csaltam meg! Lehet kívántam a nőket, de istenem, mégis csak férfi vagyok. Ráadásul, ha jól értettem, találkozgat valakivel a hátam mögött. Muszáj hogy ezt megbeszéljük, úgyhogy úton vagyok az étterembe, ahol pincernőkènt dolgozik. Már majdnem odaértem, amikor Cindy egyszer csak kijött, és megölelt egy férfit. Nem akartam hinni a szememnek. Rettentő ideges lettem, mivel ez az ember az apám volt.