A Főnök "BEFEJEZETT"

10. Fejezet

Másnap reggel amikor felkeltem, megnéztem hány óra van, és láttam hogy 7:43, jaj de el fogok késni, 8-kor órám van, ráadásul a leghülyébb tanárral, Mr. Clarkszszal, aki eleve pikkel rám, amiért évközben jöttem a suliba. Állítólag imadta kiforgatn műi a dolgokat a szobeli vizsgákon. Addig csűrte csavarta a tételeket, amíg bele nem zavarodtál és akkor megbuktatott. Állítólag volt már meghallgatása is panasz miatt, de ott azzal érvelt,hogy ez egyetem, itt biztosan kell tudni az anyagot, aki belezavarodik, az nem tudja. Valójában ezzel a magyarázattal senki sem tudott ellenkezni, ugyhogy maradt minden a régiben. Engem eleve meg akar buktatni, hogy a félév elejére is járjak, de akkor csúszik a diplomam. Ugyhogy én  mindent megteszek hogy lássa, igyekszem, és tudom az anyagot. Ha most nem érek be időben, tuti elkaszálom magam előtte végleg. Zuhanyozni nem volt időm, gyors atöltöztem és elindultam az órára. Szerencsére a lakásom közel volt az egyetemhez, így volt remény hogy a tanár előtt érjek be. Christian erre is gondolt, amikor ezt a lakást választotta. Christian, időztem el egy kicsit gondolatban a nevén, de nem szabad rá gondolnom. El kell felejtenem. A sulibol már csak két hónap volt, ennyi, utana odamegyek ahova akarok, és talán elfelejtem őt is. Ian se érdemli meg hogy szórakozzak vele, de ezt majd kitalálom mit is mondjak neki. Beértem a suliba, felmentem az emeletre, beestem a terembe, és szerencsémre a tanár még nem volt ott. Kevesen voltunk az óráján, feltűnt volna neki ha hiányzom. Senki sem akarta felvenni hozzá az órát, csak azok voltak itt akik lecsusztak a többi helyről, vagy nem ismerték a tanár rossz hírét, mint én. Leültem a szèkembe, és megkönnyebbülten hatra dőltem.
Az óra a szokásos monoton modon zajlott. Ma nem tudtam koncentrálni, alig aludtam, egyre csak járt az agyam Iannan, a cikkeken amiket olvastam, ami köztünk történt Chrissel, és ami utána történt. Ki kellett találnom hogyan tovább, de egyáltalán nem tudtam mit kéne csinálnom. Annyira elmerengtem, hogy csak arra lettem figyelmes, a többiek mozgolodnak, vége az órának. A következő órám 10-kor volt addig volt időm elmenni venni magamnak reggelit. Az iskola alsó szintjén volt egy szuper kis büfészerűsèg, ettem ott egy szendvicset, és vettem egy kólát, és későbbre egy csokit. Mostanában újra normálisan ettem, sőt sokszor sokat. Híztam kb 5 kilót, és reméltem a maradék 5 már  nem jön vissza. Szerencsére heti 4 szer volt tesi, így könnyebb volt tartani a súlyomat. Christian is azt mondta tegnap, hogy nagyon szép vagyok, tetszett neki hogy formásabb lettem, talán így kevesbe tűntem kislánynak. Lehet ezért is jött vissza este? Hogy valójában nem Ian miatt akadt ki, hanem csak engem akart? Nem Kate! Szóltam magamra, nem szabad hülyeségekben ringatnod magad! Megmondta, nem akarja hogy Iannal legyek, és csak be akarta bizonyítani ő az akire szükségem van. Pedig pont ő volt az aki egyáltalán nem akart velem lenni. Ahh nem jó ez így, tiszta zagyva az egész. Hirtelen annyira megijedtem, hogy kiöntöttem az üdítőmet. Valaki hátulról megpuszilta az arcom.

- Szia Katey- nevetett rajtam Ian- ijedős vagy? - Fülig ért a szája, és leült mellem de úgy fordította a széket hogy felém nézzen
- Basszus Ian, a frászt hozod rám. Nem birom ha így meglepnek- vallottam be, és letöröltem a foltot az asztalrol
- Bocs szivi, nem akartam- és ezzel megpuszilta a szám

Hirtelen elöntött a szégyen. Szégyeltem magam, hogy az este szexeltem Chrissel, miközben egy másik pasi abban a hitben van, hogy van esélye nálam. Nem tudtam hogy reagáljak, de nem akartam őt megbántani.

- Semmi baj Ian- mosolyogtam végül- de máskor légyszi ne csinálj ilyet- a kezét a kezemre tette
- Oke szivi, milyen volt az órád Clarkszszal?- kérdezte mosolyogva
- Jaj ne is mond, semmire nem emlékszem. Elaludtam reggel, éppen csak beértem- magyaraztam, ő mosolygott
- Csak nem rám gondoltál este, és ezért aludtál el?- kérdezte magabiztosan, de most erre mit mondjak? Ha azt mondom igen, akkor még jobban reménykedik, ha azt hogy nem, akkor megsértődik, és én meg nem döntöttem hogy akarom e őt vagy nem.
- Hát, ami azt illeti azon járt azt agyam amit meséltek- Tértem ki a valasz elől, ezzel nem bántom meg.- el se hiszem hogy úgy éltem ott 1 éven keresztül hogy nem tudtam, mi folyik a városban
- Hát ja az tényleg durva, bár ha igaz amit Sophie mond, és a város megváltozott akkor egy újonnan odaköltöző embernek lehet már nem tűnik fel. - szerencsére nem vette a lapot, hogy direkt váltottam témát
- Lehet, de akkor is ijesztő- mondtam
- Ne félj Katey, itt nincs ilyen, meg amúgyis megvédelek mindentől- mosolygott és most puszi helyett csókot adott.