Walking in the Wind (Louis Tomlinson ff.) - Befejezett

31.

Ashley szemszöge:

Harry már egy ideje bent volt, nem tudtam, hogy miről is lehet szó, hogy ennyi ideig dumálnak, de kezdtem egyre idegesebb lenni. Próbáltam hallgatódzni, viszont nem hallottam semmit, gondolom suttogtak. Próbálkoztam a gondolatolvasással, de az sem sikerült, Harry valahogy kizárt a gondolataiból.

Épp az aktákat néztük át, amik szinte teljesen jelentéktelenek voltak, hiszen csak olyan információk voltak, amit már rég tudtunk, vagy amikre lehetett számítani. Desmond ki akar nyírni, a miértjét még mindig nem sikerült kiderítenünk, annyit tudtunk meg, hogy vérdíjat tűzött ki a fejemre az alkalmazottjai körében. Tízezer fontot fizet annak, aki elviszi neki a szívem. Milyen kis aranyos!

– Oké, tudod, hogy mostantól sehova nem mehetsz? – kérdezte Hannah aggódó tekintettel – Harry kikért a suliból, nem kell visszamenned téliszünet után.

– Hogy mivan? – kérdeztem döbbenten. Nem számítottam erre, és Hazza még nem is mondta.

– Még nem is mondta? – kérdezte meglepetten. – Oh, hát akkor ne mondd neki, hogy tőlem tudod! – kacsintott.

– Nem nagyon... Találtatok valamit fiúk? – szóltam oda Zayn-nek és Liam-nek, miközben felnyitott egy újabb jelentéktelen mappát.

– Semmi fontosat. – motyogta Liam, miközben ő is egy újabb mappát nyitott meg, közben a mellette ülő Zayn is hevesen tekerte a fejét.

– Ashley... Tudunk beszélni? Elég fontos dolgot kéne megdumálnunk. – kérdezte Harry, mikor megjelent mögöttünk.

– Persze! – álltam fel a kanapéról, és követtem Harry-t.

– HOGY MICSODA? – ordítottam torkom szakadtából, majd egy nagy levegőt véve nyugtattam le magam egy kicsit – Szóval, – néztem Gemma-ra – azt mondod, hogy te a nővérünk vagy. – Gemma bólintott egyet – Aha. Szóval azt mondod, hogy most dobjunk el mindent, és higgyünk neked csak azért, mert azt mondod, hogy a kistestvéreid vagyunk?!

– Tudom, hogy ez elég... – kezdett bele Gemma, de félbeszakítottam.

– Szürreális. A szó amit keresel az a szürreális.

– Ashley! – szólt rám Harry – Most ez nem lényeg! Nézz rá, és mondd azt, hogy nem olyan, mint mi! – Gemma-ra néztem, tényleg volt valami a szemében, ami tényleg hasonlított ránk, de nem bírtam bízni benne.

– Ha igaz amit mondasz, és tényleg a nővérünk vagy, akkor... – mondtam, miután hosszasan kifújtam az eddig bent tartott levegőm.

– Ő az elsőszülött. – válaszolt mosolyogva Harry.

– Tehát...

– Neki kell megküzdenie Desmond-dal, és ő lesz az alfa, persze csak ha akar. – nézett Gemma-ra, aki viszonozta a mosolyt.

– Ha legyőztük Desmond-ot, csak simán átadom az alfaságot Harry-nek. Nekem nincs rá szükségem, viszont Harry nem elég erős ahhoz, hogy legyőzze Desmond-ot. – mondta.

– De te elég erős lennél mi? – kérdeztem kissé kételkedve, ám ekkor eszembe jutott.

– Az elsőszülött ereje! – mondtuk ki egyszerre mindhárman.

Az elsőszülöttek ereje egy legendaszerű erő, amely csak néhány alfa kölykének adatik meg. Nem mutatkozik egészen a tinédzserkorig, utána viszont eléggé látványos változásokat mutat az adott kölyök testén. Sokkal erősebb izomzatuk és csontozatuk lesz, ezáltal sokkal erősebbek is. Az ilyen erővel megáldott egyedre mondják, hogy „erre született", tekintve, hogy konkrétan az élet adományozott neki erőt ahhoz, hogy megölje az apját. Tekintve, hogy ez kevés kölyöknek adatik meg fel sem tűnt, hogy Hazz-nél egyeltalán nem jelentkeztek a „tünetei", holott őt nem csak az élet szánta erre a feladatra, de ezek szerint ezért nem.