You & Me [Stray Kids ff.]

💮16💮

A következő napok gyorsan teltek, és Yun-ho izgatottan várta, hogy bemutathassa magát a Stray Kidsnek. Az új barátai, köztük Jeongin, már többször említették a bandát, de ő még sosem találkozott velük. A gondolat, hogy egy ekkora népszerűségű csapathoz tartozhat, mind izgalmat, mind szorongást ébresztett benne.

Aznap délután, amikor Jeongin végre elhívta Yun-hot a srácokhoz, a szívverése gyorsabbá vált. Ji-soo, aki szintén a közelben tartózkodott, biztatóan mosolygott, mielőtt elindultak.

– Ne izgulj, mindannyian kedvesek – mondta Jeongin, miközben a házuk felé sétáltak. – Csak légy önmagad.

Ahogy beléptek a Stray Kids közös otthonába, Yun-ho érezte, hogy az izgalom és a feszültség keveredik benne. A szoba tele volt nevetéssel és baráti beszélgetésekkel, ahogy a fiúk különböző tevékenységeket folytattak.

Jeongin a szobába lépve azonnal figyelmet keltett. – Hé, srácok! Szeretném bemutatni nektek Yun-hot!

A fiúk érdeklődve néztek rá, és Yun-ho érezte, hogy minden szem rá irányul. Changbin, aki az egyik legnagyobb energiájú fiú volt, mosolyogva lépett közelebb.

– Szóval miatta hanyagolsz minket, mi? – kérdezte, játékos hangon, de látszott rajta a jóindulat. A többiek is nevetni kezdtek, és Yun-ho arca azonnal elpirult.

– Nem, nem! – mondta Yun-ho zavarodottan, miközben próbálta eloszlatni a félreértést. – Csak… csak szerettem volna megismerni titeket!

– Jól van, jól van – mondta Changbin, még mindig mosolyogva. – Csak vicceltem! Szóval, Yun-ho, örülünk, hogy itt vagy!

A többi fiú, aki körülbelül egykorú volt Yun-hoval, üdvözölte őt, bemutatkozva. Hyunjin, a legstílusosabb közöttük, kedvesen intett, míg Seungmin szórakoztató megjegyzésekkel fűszerezte a beszélgetést.

– Tehát Jeongin elmondta, hogy te is szeretsz zenélni? – kérdezte Han, és Yun-ho bólintott.

– Igen, énekelni szeretek – válaszolta Yun-ho, próbálva megnyugtatni magát a barátságos légkörben.

A fiúk gyorsan elterelték a figyelmét, és a beszélgetés folytatódott. Játékosan kóstolgatták egymás zenei ízlését, és Yun-ho egyre inkább belemerült a diskurzusba. Jeongin, aki mellé ült, időnként finoman mosolygott, támogatóan bátorítva őt.

Ahogy a délután folytatódott, Yun-ho egyre inkább úgy érezte, hogy valóban a csapat részévé válik. A nevetések és az izgalmak csak fokozódtak, és az új barátságok mélyebb szintre léptek.

De ahogy a fiúk egy játékra készültek, Yun-ho érezte, hogy az izgalom mellett valami más is jelen van. A múlt árnyai néha visszaköszöntek, de ahogy Jeongin a közelében volt, tudta, hogy nem kell félnie. A barátai, akikkel most találkozott, mindannyian támogatóan álltak mellette, és ez volt a legfontosabb.

Ahogy a játék elindult, Yun-ho nevetett, és a szívében egyre inkább megnyugodott. Talán ez a nap valóban új lehetőségeket hozott, és végre kezdett elengedni a múlt terheit. A Stray Kids tagjaiként nemcsak zeneileg, hanem barátilag is növekedhettek együtt.