💀11💀

3 1 0
                                    

Csend volt. Egyikük sem szólalt meg. Figyelték egymást, a tekintetük egybe fonódott.

– Tényleg úgy történt, ahogy a legenda szól? – kérdezte Yoo-seok, miközben a tekintete mélyen Seungminére szegeződött.

Seungmin egy pillanatra elmerengett, mintha a kérdés több volt, mint amit egyszerűen megválaszolhatott volna. A szemeiben valami távoli fájdalom csillogott, és az a mély, szomorú kifejezés, amit már korábban is észrevett, most még inkább felerősödött. Csendesen, halkan szólt.

– Nem, nem úgy történt – válaszolta végül, és a hangjában ott volt a nehezen elmondott igazság. – A legenda sok mindent elhallgat, és a történelemkönyvek is csak egy részt mutatnak meg annak, ami valójában megtörtént.

Yoo-seok kíváncsian figyelte, ahogy Seungmin egy pillanatra elfordítja a tekintetét, mintha egy mélyebb, fájdalmas emlékre akarná figyelni. A férfi hangja elhalkult, és egy kicsit késlekedett, mielőtt válaszolt volna a következő kérdésre.

– Miért küldtek ide a kastélyba? – kérdezte Yoo-seok, a hangjában valami olyan kétségbeesett kíváncsiság rejlett, amit már az előző pillanatokban sem tudott elrejteni. – Miért nem mondhatták el az igazságot?

Seungmin arca megkeményedett, és egy újabb sóhajjal a szemébe gyűltek a könnyek, de nem engedte, hogy azok lecsorogjanak az arcán. Mintha az egész beszélgetés csak a fájdalmat hozta volna elő, amit éveken keresztül elnyomott.

– Mert a történelem és a legenda nem azt mondja el, ami valóban történt – folytatta lassan, és minden szava egyre inkább saját magában keresett választ. – A királyi kastélyban történt minden. Ott találkoztam vele.

Yoo-seok csendben várakozott, figyelte, ahogy Seungmin megáll egy pillanatra, és mintha egy másik világban beszélne. Egy olyan világban, ahol a fájdalom és a boldogság összefonódtak.

– Ő nem volt csak egy szolgafiú, mint ahogy azt sokan gondolták – mondta végül, miközben a szemei újra elborultak a múlt árnyékaival. – A királyi kastélyban dolgozott, de a sorsunkat nem irányíthatták ők. Amikor először találkoztam vele, még nem tudtam, hogy mi vár ránk. Hogy mi történhet.

Yoo-seok minden szavát szoros figyelemmel követte. Az, hogy Seungmin ilyen nyíltan beszélt, mindent elmondott számára. A férfi élete egy olyan történetet rejtett, amely több volt, mint amit a világ valaha is megértett volna.

– Hogyan találkoztatok? – kérdezte végül, miután úgy érezte, hogy most már készen áll arra, hogy hallja a történet többi részét. – Hogyan kerültél hozzá közelebb?

Seungmin egy pillanatra elcsendesedett. A gondolatok lassan kavarogtak benne, és egy távoli helyre vezették vissza.

– A királyi kastélyban kezdődött minden. – folytatta, és a hangja egyre halkabb lett, mintha az emlékek fájdalmával viaskodott volna. – Ő egy szolgafiú volt, de valahogy... valahogy más volt, mint bárki, akivel valaha találkoztam. Egy napon megkérdezte tőlem, hogy szükségem van-e segítségre. Azt mondtam, hogy nem. De a szavai és a szemei... megváltoztatták az egészet.

Yoo-seok hallgatta, és bár nem volt teljesen biztos benne, hogy mit jelentett mindez Seungmin számára, valami különleges dolog bujkált a férfi hangjában. Valami, ami túlmutatott a szavakon, és egyre inkább azt érezte, hogy ő is részese lehet ennek a történetnek.

– Ő volt az, akit szerettem – mondta Seungmin, a hangjában egy titokzatos erővel, ami minden szót felerősített. – De miután az apám megtudta, mi történt, száműztek minket. Mindkettőnket ide, ebbe a kastélyba.

Yoo-seok szemei szélesebbre nyíltak, amikor ráébredt, hogy az, amit hall, sokkal bonyolultabb, mint bármi, amit eddig el tudott képzelni.

– Miért száműztek? – kérdezte végül, miközben próbálta felfogni a szavakat.

Seungmin összeszorította a szemét, mintha a válasz fájna.

– Mert az apám nem akarta, hogy szerelmes legyek egy szolgafiúba. Ők nem voltak megfelelőek a számomra. De mi nem törődtünk vele. Szerettük egymást, és bármi történt is, együtt maradtunk volna.

A levegő nehéz lett. Yoo-seok érezte, hogy a történet súlya rányomul a vállára, és bár még sok kérdés maradt, tudta, hogy Seungmin most elmondta neki a legfontosabbat. Az ő igazságát.

Ghost [Stray Kids ff.]Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon