Violetta 4 [befejezett]

Violetta 4/Epizód 15.

(Angelica belép az ajtón de senki nem veszi észre)
A: -Vilu. Akkor neked csak a balesetet kell elmesélned, azt hogy Leon eljegyzett téged azt majd mi mondjuk.
V: -Hogy fogom én ezt a nagyi szemébe mondani?
L: -Nyugodj meg, nem lesz semmi baj.
(Leon megcsókolja Vilut.)
An: -MICSODA!?
A: -Ööö...szia anya. Mióta vagy itt?
An: -Túl régen.
A: -Mennyit hallottál?
An: -Túl sokat. Mi az hogy az unokám kerekes székes és egy fiúval csókolózik a nappaliban?
V: -Mindent meg tudunk magyarázni!
An: -Hallgatom.
V: -Nagyi! Ő Leon. A barátom aki nemrég megkérte a kezemet.
An: -És miért ülsz kerekes székben?
V: -Nemrég nyaralni voltunk Brüsszelben és Angie rosszul lett. Én be akartam menni hozzá a kórházba de leléptem a járdáról és elütött egy autó. Eltört a lábam, a csuklóm és nem tudok felállni mert nagyon fáj a hátam is.
An: -De azért jól vagy drágám?
V : -Kezdek jobban lenni.
An: -Látod Angie, én megmondtam hogy Germán nem jó ember. Még a lányára sem tud vigyázni.
A: -Ez nem igaz. Germán jó ember és az hogy Vilut elütötte egy autó az nem az ő hibája.
An: -Akkor kié?
V: -Az enyém. Én nem figyeltem. Apának semmi köze ehhez.
An: -Violetta ebből maradj ki. Ez a felnőttek dolga!
V: -Bezzeg az előbb meg érdekelt hogy mi van velem, most meg a véleményem sem számít.
G: -Látod Vilu, ezért nem akartam hogy találkozz a nagyiddal.
V: -Igazad van. Sokkal jobb lenne ha nem ismerném.
A: -Vilu! Ne mondj ilyeneket!
V: -Azt mondok amit akarok, mert én már nem vagyok gyerek. Saját életem van és én döntöm el hogy mit csinálok!
L: -Vilu, nyugodj meg.
An: -Ez családi ügy. Te ebbe ne szólj bele!
V: -Nagyi hagyd békén. Nemsoká ő is a család tagja lesz.
An: -Látod Vilu. Ez is mutatja hogy Apukád rossz ember. Egy normális szülő nem engedi meg a 18 éves lányának hogy ennyi idősen férjhez menjen!
A: -De anya, María és Germán is ennyi idősen ismertemék meg egymást.
An: -Ebbe ne keverjük bele a nővéredet, mert amikor megismerte Germán akkor még ő is normális volt.
(Mindenki kiabál)
V: -Nagyi!Hagyd békén apát! Ő nem rossz ember!
An: -Te ne kiabálj velem! Én a nagymamád vagyok!
V:-Nem igaz! Te csak akkor vagy a nagymamám amikor kedved van hozzá!
(Vilu elkezd sírni)
A: -Anya! Ez mind miattad van!
An: -Miért miattam?
A: -Mert ha nem jössz ide akkor most minden rendben lenne, de itt vagy.
V: -Nem hiszem el hogy már megint úgy beszéltek rólam mintha itt sem lennék és nem is érdekel senkit hogy mi bajom.
G: -Angelica! Hagyd őket békén, és amúgy milyen anya az olyan aki a saját lányával és unokájával ordibál?
An: -Te ne oktass ki engem arról hogy milyen egy jó szülő!
G: -Miért ne? Mostmár tudjuk hogy Vilu is jobban örülne annak hogyha nem ismerné a nagymamáját.
V: -HAGYJÁTOK ABBA!
A: -Anya. Van meg egy dolog amit nem mondtunk el.
An: -Fantasztikus.
A: -A baba egy hét múlva meg fog születni.