Violetta 4 [befejezett]

Violetta 4/Epizód 11.

(A srácoknak ma van az első órája Vilmával.)
Vilma: -Jónapot! A nevem Vilma Heredia!
V: -Ismered Tomas Herediat?
Vm: -ISMERED? ISMERI! ENNYI TISZTELET SINCS ÖNÖKBEN!?
V: -Elnézést, csak itt tegezni szoktuk a tanárokat.
Vm: -Rendben, de engem magázni fognak.
V: -Rendben tanárnő. Akkor: A tanárnő ismeri Tomas Herediat?
Vm: -Igen ismerem. Ő az unokám. De maguk honnan ismerik?
V: -Egy évig ide járt.
Vm: -Ezt nem is tudtam. De hagyjuk. Kezdjük az órát.
(Vége az órának)
V: -Fran! Most Gregorioval lesz órátok?
F: -Igen, miért?
V: -Csak mert beszélni akarok vele, arról hogy egy ideig nem tudok majd táncolni.
F: -Oké. Menjünk.
(Bemennek a tánc terembe.)
V: -Gregorio! Beszélhetnénk?
G: -Persze.
V: -Kb. 3-4 hónapig nem tudok majd táncolni mert Belgiumban elütött egy autó és eltört a lábam, a csuklóm és fáj a hátam is.
G: -Tudom. Pablo mondta. Te az órán attól még itt lehetsz hogy látsd hogy mit tanulnak a többiek.
V: -Rendben.
(Vége az órának.)
(Leon hazakíséri Vilut.)
V: -Angie! Képzeld, új énektanár jött a Stúdióba és ő Tomas nagymamája.
A: -Komoly? És milyen?
V: -Hát...a neve Vilma, nem túl kedves, magázni kell és nekem kicsit gyanús.
A: -Akkor gondolom kiderült hogy már nem fogok tanítani amíg a húgod meg nem születik.
V: -De mi nem fogunk kibírni ilyen sok időt Vilmával.
A: -Pedig muszály lesz. Beszéltél Gregorioval?
V: -Igen, mindent tudott de azt kérte hogy menjek be az órákra.
A: -Oké.
G: -Angie! Nem kéne szólni Angelicának arról hogy gyerekünk lesz?
A: -De.
V: -Felhívom.
(Vilu felhívja Angelicát.)
V: -Szia Nagyi! Violetta vagyok. Apáék beszélni akarnak veled.
An: -Apáék?
V: -Hosszú. Inkább átadom apát.
An: -Hát jó.
G: -Jónapot Angelica.
An: -Jónapot Germán.
G: -Van pár dolog amit el kell mondanunk. Kihangosítom.
An: -Rendben.
(Kihangosította.)
A: -Szia Anya!
An: -Angie? Hogy kerülsz te Katarba?
A: -Mit keresnék Katarban?
An: -Mert amikor utoljára Violettáéknál voltam akkor úgy volt hogy Katarba költöznek.
A: -Ja! Nem költöztek el és még mindig itt laknak Buenos Airesben.
An: -És mit keresel te Violettáéknál?
A: -Hát...Germán és én tavaly összeházasodtunk.
An: -Mi!?
A: -Igen.
An: -És nekem nem is szóltatok!?
A: -Bocsánat. Teljesen elfelejtettük.
An: -De Germán nem jó ember.
A: -De az. Megváltozott.
An: -Megpróbálok hinni neked.
A: -Köszönöm.
G: -Angelica! El kell mondanunk még valamit.
An: -Mit?
A: -Az a helyzet hogy már kb. 1 éve házasok vagyunk Germánnal és meghoztunk egy fontos döntést. Szóval...én kisbabát várok.

(Folyt. köv.)