Fall LH magyar

Chapter 16

Megtartod az ígéredet?-Luke lecsapta előttem a tálcát, az asztalra és leült a székre.

-Azt hiszem?-nem értettem miről van szó.

-Oké.Akkor holnap átjössz.-Luke elmosolyodott és felbontotta a kóláját.

-Mi?-hirtelen nem állt össze ,mit is szeretne.

-Ne kérdezz semmit,Stell.-Luke felemelte a kezét.

-Annyira össze vagyok zavarodva.-nevettem fel.Én általában nem vagyok felkészülve Luke spontán dolgaira.

-Úgy nem lesz meglepetés ha most elmondom.-Luke forgatta a szemét, felemelte két kezét és feje fölött átkulcsolta,így láthatóvá téve a bőre alatt feszülő izmokat.

-Mi van ha úgy döntök ,hogy nem akarok meglepetést?-kérdeztem miközben a szemöldökömet mozgattam.

Luke harapdálni kezdte az ajkát.Lenézett ,aztán rám.Tágra nyílt szemekkel néztem.Hihetetlen ,hogy egy kis erőfeszítést sem tesz és ilyen vonzó tud lenni.

-Élvezni fogod.Ismerlek.-mondta miközben kissé feltolta a pulcsija ujját.

-Elfogod valaha árulni mik azok a kezeden?-tértem a lényegre.

-Nem fogom.-Luke ideges lett.

-Mond el az igazat!-nem akarom ,hogy bújkáljon előlem.Tudom ,hogy nem Ashton tette.

-Jézusom,azt hittem már ezt megbeszéltük!-Luke magasabb hangot vett fel.

-Nem ,Luke ,nem!

-Nem kell bébiszitter ,Stell ,nem kell ,hogy vigyázz rám!-Luke felállt az asztaltól, belerúgott a székbe.Sóhajtott egyet majd elment.

Hátradőltem a székben és erős harcot folytattam magamba ,hogy utána menjek-e vagy ne.De mielőtt eldönthettem volna,hogy elmegyek ,valakit éreztem ,hogy mellém ül.

-Hé,sajnálom ,hogy késtem,csak egy tanárommal voltam beszélni.-Ashton lihegett,mint aki végig futott a folyosón ,hogy ideérjen.Átkarolta a székem.

-Rendben van.-mondtam

-Hol vannak a többiek?-Ashton körül nézett.

-Nem tudom.Michael és Luke nem rég mentek el.-sóhajtottam.

-Huh.Miért ment el?

-Kicsit összevesztünk ,de majd rendbe jön.-próbáltam levázolni.

-Huh.-mondta Ashton újra.

-Te csináltad azokat a zúzodásokat Luke csuklójára?-kérdeztem tőle.

-Én nem nyúltam az ereihez.-rázta fejét.

-A hátán is voo..

Ashton félbeszakított.-Hol láttad te a hátát?

-Hosszú történet.-az ölembe néztem és meghallottam ahogy Ashton nevet.

-Nem kell annyira aggódnod Luke miatt.-kis köröket rajzolt a hátamra ujjával.-Nem kis gyerek.

-Tudom.-sóhajtottam.

-Holnap este nem tudunk találkozni.A szüleim megint közbe vágtak.-örültem ,hogy nem ér rá Ashton.Akkor ugrana Luke-al a programunk.

-Teljesen rendben van.Megértem.

-Te vagy a legjobb.-mosolygott.-Következő hétvégén bepótoljuk.

-Oké-mosolyogtam rá.

-Szóval mit fogsz csinálni nélkülem a hétvégén?-nevetett Ashton.