Álmaim pasija [befejezett]

A látogató

A látogató

Mire az ismerős idegen felnézett, majd elmosolyodott.

- Na b@zd meg!- csúszott ki a számon.

- Mióta beszélsz ilyen csúnyán?- közeledett felém.

- Neked is szia!- forgattam a szemem- Mit keresel itt?- tértem a lényegre.

- Téged- válaszolta egyszerűen.

- Colton- szólítottam meg- Most éppen nem túl alkalmas...

- Miért?- kíváncsiskodott.

- Azért mert kib@szott fáradt vagyok és pár óra múlva már a Maliboo-ban kell lennem...- magyaráztam gesztikulálva.

- Tehát van egy kis időd- kacsintott rám, mire elővettem a mérges tekintetem.

- Oké- nevettem fel hisztérikusan- Vagy bejössz velem a lakásba és talán tudunk 10 percen keresztül folyamatosan kommunikálni, mielőtt elaludnék, vagy elhúzod a csíkot- vázoltam fel a lehetőségeket ingerülten. Ja, asszem kéne egy cigi.

- Próbálkozzunk meg az elsővel- biccentett.

Az ajtóhoz léptem, majd elfordítottam a zárban a kulcsot. Szinte beestem a nappaliba, miközben Colton követett.
Miután leszenvedtem magamról a cipőmet, mert miért is használjam a kezeimet(?), lehuppantam a kanapéra és törökülésbe helyezkedtem.

- Na szóval?- pillantottam rá kérdőn.

- Csak beszélgetni szeretnék...- ült le mellém.

- Akkor hajrá!- intettem neki, amolyan "rajta" módon.

- Megváltoztál- állapította meg.

- Jól látod!- helyeseltem.

- De nem biztos, hogy a javadra- ingatta a fejét.

- Figyelj Terro!- böktem meg a mellkasát- Már ilyen vagyok. És jobb lenne ha ezt mindenki elfogadná, te és Jason is! Így érzem jól magam. Talán nem ez a legmegfelelőbb életmód, de az enyém- oktattam ki.

- Hogy történt mindez?- sóhajtotta.

- Fogalmam sincs- kacagtam fel kínomban- Másfél éve, a távozásod után eléggé kivoltam...- nem akartam kamuzni neki, vagy bármi más, hamis mesét beadni- Jasonnel elég közel kerültünk egymáshoz, ha érted, hogy értem... és ekkor jöttem rá, hogy tök jó a szex.
Illetve kb. 3 hónapra rá ismerkedtem meg Maiával is, aki rászoktatott a dohányzásra, illetve alkalmankénti alkoholizálásra- magyaráztam.

Colton figyelmesen hallgatta a mondókámat, miközben én arcát vizslattam, melyen csupán egy érzelem tükröződött, a düh.

- De te sem vagy már ugyanaz- közöltem.

- Lehet, viszont nem vagyok egykori önmagam szöges ellentéte- felelte kimérten.

Elegem volt. Hosszú volt ez a nap és legszívesebben most azonnal úgy beb@sztam volna, a Maliboo-ban, hogy azt sem tudom ki vagyok.
Meguntam, hogy mindenki folyamatosan azzal jön, hogy "megváltoztam", meg minden sz@r, de nem érdekel.
Akiknek fontos vagyok, azok elfogadnak így is.
Miután gondolatban ezt mind összegyűjtöttem, Coltonnal is megosztottam, aki csak egy bűnbánó tekintettel reagált a kirohanásomra.

Felpattantam a szófáról, majd a konyha felé indultam. Le kellett nyugodnom...
Kinyitottam a felső szekrénysor egyik ajtaját és elővettem egy szál cigit. Kiléptem az teraszra, melyet virágok és egyéb zöld növények borítottak. A kis, üvegasztalon hevert a gyufa. Én ezt használom, tudom elég régimódi és nem túl praktikus, de szeretem.
Felvettem, majd meggyújtottam a számból kilógó cigarettát.
Hihetetlenül jól esett.