SÖTÉT TITKOK | DRACO MALFOY

11. rész

Másnap reggel Nickyt az ágyában találtam, éppen az igazak álmát aludta. Tegnap este nem tért vissza időben, ezért nem vártam meg az elalvással. Biztos „nagyon fontos" megbeszélnivalója lett hirtelen az igazgatóval. Így hát egyedül indultam reggelizni a nagyterembe.

– Szióka! – ült le mellém a barátnőm halálos nyugalommal az arcán. – Bocs, csak tegnap sokáig beszélgettem Dumbledore-al. Fontos ügyben.

– Ennyire fontos volt? – szóltam megvetően, mire csak legyintett.

– Nem mondok semmit... Illetve nem mondhatok – pontosította magát.

– Rólam beszéltetek, ugye? Valld be Nicky! – fűztem a barátnőmet, mire az csupán a pillantásával belém folytotta a szót. – Jobban járok ha nem kérdezősködök, ugye?

– Hát, az biztos! – kacsintott a barátnőm, majd szőke loboncát hátradobta a válla felett, és nekiállt falatozni.

– Amúgy, tudod, min gondolkoztam még? Ha az anyám Bellatrix Lestrange és Narcissa Black testvére, akkor... Draco az unokatestvérem? – kérdeztem, bár szinte előre tudtam a választ.

– Hmm... – próbált beszélni Nicky, de a szája tele volt rántottával. Nagy nehezen lenyelte a falatot, és csak utána válaszolt: – Ja. Nagyon úgy tűnik.

Valamiért nem bántam. Végül is rokonok vagyunk. És az anyja talán tud valamit a szüleimről, amit én nem, bár azt nem nehéz, szinte semmit nem tudok róluk.

– Rólam van szó? – hajolt be közénk hirtelen Marcus.

– Hah, csak szeretnéd! És különben is, téged Draconak hívnak? Mert ha nem, akkor nem rólad van szó! – mondta szemrehányóan Nicky. Nem kellett volna ilyen hangosan, ugyanis az említett is megérkezett.

– Mi van velem? – vigyorgott önelégülten Draco. Nagyon szereti, ha róla beszélnek az emberek.

– Semmi, amiről tudnod kéne! Az csak kettőnkre tartozik Enilyvel.

– De az én nevemet is mondtátok! Jogom van tudni! – háborgott Draco.

– Te csak menjél enni a jogaiddal együtt! – taszigálta odébb a barátnőm.

Még nem akartam neki elmondani. Ráér idővel, nem is annyira biztos ez az egész.