|| S Z E P T E M B E R ||
A bájitaltan órákat a picében tartják, mivel Piton tanítja.
Viszonylag kis terem, tele üstökkel, és egyéb eszközökkel, amik a bájitalfőzéshez kellenek. A padok négyesével voltak csoportba rendezve, és mindegyik asztal közepén egy üst fortyogott, benne valami kékes színű bájitallal.
Szerintem Piton szemét szúrja, hogy Potter ilyen híres, mert kérdezgetett tőle. Elég alapvető kérdések voltak, de Potter semmire se tudta a választ. Valóban eléggé idegesítő volt, mostmár értem a többieket.
– Nicky, téged nem idegesítenek a griffendélesek? – kérdeztem suttogva a padtársamtól.
– De, meglehetősen – érkezett a válasz. Talán nem kellett volna, beszélgetnem, mert Piton egy ideig szúrósan nézett, majd hidegen kijelentette:
– Cook kiszasszony helyet cserél Monstróval, hátha így elmegy a kedve a további beszélgetéstől az órámon!
Kelletlenül összeszedtem a cuccaimat, és hátrasétáltam a terem végébe, ahol Draco nézett rám kérdőn.
– Mizu padtárs? – vigyorgott rám, mire a szememet forgatva levágtam magamat mellé a padba.
– Semmi különös.
– Aranyvérű vagy? – kérdezte Draco suttogva.
– Igen. Anyám ezt hagyta rám, mintegy örökségként.
– Hogy érted?
– Sosem ismertem a szüleimet, egész kicsi koromban árvaházba raktak. Anyám hagyott egy levelet, hogy aranyvérű vagyok, és hogy bánjanak velem úgy, meg stb. És még azt is odaírta, hogy én nem akárki vagyok. Ezt azóta se értem, de mindegy – legyintettem, mert azért annyira nem bíztam még meg benne, hogy ennél többet mondjak.
– Hát... sajnálom – mondta valamennyire együttérzően.
– Nem kell, de azért köszönöm. Sokat jelent – mosolyodtam el halványan.
YOU ARE READING
SÖTÉT TITKOK | DRACO MALFOY
ספרות חובבים! ÁTÍRÁS ALATT ! Emily sosem ismerte a vér szerinti szüleit, ám a Roxfortban töltött évei alatt sok titokra fény derül, többek közt arra is, hogy miért áll veszélyesen szoros kapcsolatban a történelem eddigi legkegyetlenebb feketemágusával. Harry P...
