Sosem Látott Szerelem [1.-2. Évad]

Bekii és a tehetetlenség

Végre vissza tudtam aludni. Azt hittem sosem sikerül, hiába növök a szüleim úgy is azt hiszik, hogy taknyos 10 éves vagyok, aki eltüri, hogy mi den órába hívják a szülei, hát nagyon tévednek.

Reggel, mikor felkeltünk, vagyis inkább én keltem ki az ágyból és mentem fogat mosni a folyóson találtam a barátnőmet is Bekit. Épp sétált ő is a fürdő fele.
- Na mi a helyzet? - kérdeztem kíváncsian az éjszakára. Ő nem szolt semmit, csak tolt a fürdő fele. Mikor beértünk az ajtón bevágta azt, majd be is zárta, lehajtotta a wc fedelét, majd ráültetett, ő pedig a fürdőkád szélére ült. Furcsán néztem rá. Mj baja lehet? Ennyire rossz volt az éjjel?
- Mond már mi a baj? - förmedtem rá, mert még mindig szó nélkül ült a fürdőkád szélén.
- Nagyon édesen alszik, nem tudtam aludni, mert teljesen a falhoz paszírozott, és 2-szer is azt hitte, hogy maci vagyok és magához húzott, majd a vállamnak döjtötte a fejét. Nagyon kis cuki, de mindig eszembe jut, hogy még nem is ismerem annyira...- vágott a közepébe.
- Édiik na, de mi volt mikor bementél? - kerdeztem.
- Hát...ő feküdt az ágyba, és én befeküdtem mellé, belül, majd a háta fele fordultam, mire ő szembe fordult és úgy néztünk egymás szemébe elég sokáig. - kezdte az elején. - majd elmondta, hogy nagyon tetszem neki, és örülne, hogy ha egy pár lennénk, da úgyanakkor, nem akarja elsietni, és ő jobban meg akar ismerni engem, és majd utánna jönnénk össze. - hadarta Bekii - annyira tetszik nekem ez a fiú, jaaj ha anyám vagy akárki látta volna, tuti azt mondták volna, higy egy vadbarom vagyok, hogy nem tepertem le, de én nem vagyok ilyen úgye? - kérdezte, de én csak a földet pásztáztam - milyen szép fojánc hmm - lapítottam.
- Nem annyira - még mindig lapítottam.
- Jól van jól van, tudom, hogy csak úgy faltam az elmúlt időben a pasikat, de hát Abos most nagyon tetszik, valamiért meg akarok neki felelni, azt akarom, hogy csak rám gondoljon és engem szeressen, és hogy ne legyen más barátnője csakis én, és el se hiszed mennyire kívánom azt a srácot, te el tudod képzelni, hogy mennyire édes, amikor alszik, hogy milyen szorosan ölelt át, mintha félne, hogy elveszít? Olyan jó érzés volt - áradozott. Es látszott rajta, hogy tényleg odavan ezért a fiúért.
- Értem. Es akkor nem történt semmi? - kérdeztem
- Hát az éjjel közepén, épp aludtam volna el, mikor éreztem, hogy nagyon közel van hozzám, és egy adott pillanatban, adott egy puszit a nyakamra, esküszöm elöntött a forroság, de egybe a hideg is kirázott - mutatta, és áradozott, nagyon jól tud magyarázni - majd szembe fordultam vele, hogy nézzem meg milyen problémája van, mikor pedig arra fordultam csak annyit mondott, hogy gyönyörű vagyok, és egy szó nélkül megcsókolt. - mutatta és annyira lerogyott a földre, hogy azt hittem, hogy elájult de mégse. - jaaj Gabica - ő így szólított, csakis ő egyedül - annyira jól csókol, eleinte nem tudtam lereagálni, mert fel sem fogtam, de mikor visszacsókoltam éreztem valami erőset, amit még egy fiúnál sem éreztem. Annyira jó érzés. Mikor pedig elváltak ajkaink egymástól, adott még egy puszit a számra és annyit mondott, hogy "aludj jól édim", majd fordult egyet és már vissza is aludt - mondta lebiggyesztett szájjal Beki.
- Ooo drága barátnőm - gúnyos mosoly húzodott el a számon - te szerelmes vagy! - lepleztem le a barátnőmet.
- ahmmm...- sóhajtott - igazad van - mosolyodott el.
Hatalmasat nevettünk majd arra lettünk figyelmesek, hogy valaki be akar jönni a fürdőbe, tudtuk, hogy a szülők nem lehetnek, mert lent is van fürdőszoba. Gondoltuk, hogy valamelyik fiú az amikor megszólalt egy hang, az ajtón keresztül nagyon más volt a hang.
- Mit csináltok ti odabent? - kérdezte Tihamér.
- Nagyon sok ideje vagytok bent, nem akartok kijönni? - kérdezte egyből utánna Abos is.
Ooh, hogy mind ketten itt vannak.
Egymásra pillantottunk Bekivel, majd hírtelen vízet engedtünk a fogmosáshoz szükséges poharainkba és lányokhoz hívően megvízeztük a fogkefénket és rányomtuk a fogpasztát is és már sikáltuk a fogunkat. Odamentem az ajtóhoz majd kinyítottam, a fiúk egyből bejöttek.
- Fogatmostunk - vágtuk rá a kifogást.
- Már fél órája? - nézett az órára Abos. -
- Fontos a higénia - mondta Bekii mosolyogva Abosra.
- Ez érthető, de miért volt bezárva az ajtó? - kérdezte Tihamér felvont szemöldökkel, mire Abos is kérdőn nézett.
- Mert Bekiinek pisílnie is kellett, és nem akartuk, hogy benyítson valaki.- vágtam rá kapásból. Mind hárman nagyot néztek a válaszom hallatán, de most mit csináljak? Ez jutott az eszembe.
- Ez is érthető, de ki az az ember, aki fogat mos majd pasíl összesen 30 percig? - értetlenkedett még mindig Abos. Majd Tihamérre néztem, és tekintetemmel tudattam vele, hogy ejtsék ezt a témát.
- Hagyjuk haver, a nőket soha sem fogjuk megérteni. - hagyta ránk Tihamér.
- Igazad van tesó. De mikor végeztek a " fogmosással" - rajzolta a kezével az idézőjeleket. - kell még fél óra? - nézett ránk nevetve.
- Nem dehogy is. Két perc és kesz vagyunk - mondta Bekii, majd Abos odament hozzá, és adott egy puszit a homlokára, majd kimentek. Bekivel ugrálni kezdtünk örömünkben, hogy Abos milyen aranyos volt és hogy nem kellett lelepleznünk magunkat, hogy beszélgettünk ennyi időn keresztül.
Hamar befejeztük a fogmosást, majd kimentünk. Bemenve a szobáinkba átöltöztünk mivel pizsamában voltunk. Alig öltöztem fel, de már Tihamér kérdezte.
- Tudom, hogy azért voltatok bent olyan sokáig, mert Bekii elmesélt minden részletet az éjjelről. - mondta mindent tudóan.
- Miért tudsz te ennyi mindent? - fordultam szembe vele felvont szemoldokkel.
- Mondjuk mert tudom, hogy miért ülnek a lányok orákon át a fürdőben. - mondta mosolyogva.
- Na miért? - kérdeztem, mintha nem tudnám.
- Mert épp kiosztanak egy fiút, az éjszakát s ilyesmit, jelen esetben pedig Abost. - mondta.
- Hogy te milyen piszokul okos vagy. - mondtam és adtam egy puszit a szájára.
- Jó jó...ezt tudom, de mi volt az éjjel akkor Bekiiékkel? - kérdezte, mint egy fosos vénasszony.
- Miért érdekel téged ez ennyire? - kérdeztem nevetve.
- Mert mondjuk ő az én haverom is, és jogom van tudni, hogy mi történt kettejük között. - mondta meggyőzően, de azért én sem estem le a falvédőröl.
- Igazad van! - vallottam be - ha annyira kíváncsi vagy akkor...- keztem vele- akkor kérdezd meg a haverodat. - mondtam nevetve. Tihamér szó nélkül állt. Én már kész voltam, szóval elindultam lefele reggelizni.
- Nemááár...ezt nem teheted vele...- ordította utánam...
- Ooo...dehogynem! - mondtam a vállam fölött és elővettem az ördögi kacagásom. HHAHAHAHAAA.
A lépcső előtt pont Bekivel találkoztam pacsiztunk egyet majd lementünk a konyhába reggelit csinálni, mert úgy gondoltuk, hogy rajtuk van a sor.
Hamar csináltunk pirítóst meg teát, és mivel a fiúk nem szeretik a pirítóst így csináltunk nekik rántottát. Kipakoltunk mindent az asztalra majd szóltam, hogy kész a reggeli.
- Kész a reggeli, jöjjön mindenki enni! - kiabáltam, hogy bíztosan hallja meg mindenki.
Pár perc mulva már jöttek is.
- jaj de drágák vagytok. Nem kellett volna fáradnotok, azt hittem alszotok még azért nem jöttem reggelit csinálni - mondta Zsuzsi, majd adott mint kettőnknek egy-egy puszit.
- Asszony! Finom reggelit csináltál - vágta rá Tihamér, ezt nekem szánta. - most már elvehetlek feleségül - fejezte be.
- Ne siess annyira - mondtam mosolyogva. Tihamér szülei csak bológattak. Szemem sarkából láttam, hogy Abos ad egy puszit Bekii arcára és odasúg valamit neki, Bekii pedig elmosolyodik és leül Abos mellé.
Mindenki elcsendesedett én nekifogtunk enni. Tényleg nagyon jól sikerült a reggeli.
Evés után ismét mindenki felment a szobájába, Tihamér anyukája pedig azt mondta, hogy ne fáradjunk ő majd elmosogat, legalább ennyi munkát adjunk neki.
Így tehát mi is felmentünk a szobáinkba. A lépcső tetején megegyeztük, hogy rávesszük a fiúkat, hogy maj menjünk el a moziba. Lepacsíztunk, majd elváltunk.