Hazugság a maffiában //ÁTÍRÁS ALATT//

3.rész

Chatrine szemszöge:

Kimentem az udvarra és egy újabb borítékot találtam. Kinyitottam, egy cím volt a papírra írva és mellé írva az, hogy "Te kis kurva egyedül jöhetsz csak!"

-Adam!-bátyám már kint is volt.-Küldj erősítést, de mostmár én is megyek!-sóhajtottam és ültem volna be a kocsimba, ha egy kéz vissza nem ránt és szoros ölelésbe nem von.

-Chat vigyázz magadra kérlek! Én itt maradok hátha jön valami újabb üzenet-dünnyögte Andy. Milyen férfias megnyílvánulás basszus! Legközelebb mi lesz? Én elmegyek vadászni, addig ő kitakarít? Vagy esetleg megfőz? Ekkora egy balfaszt!

-Adam és Mark, ti továbbra is keressétek merre lehetnek! Andy...mindegy!-nevettem fel és bepattantam a kocsiba, miután mindenkitől elbúcsúztam. 10 perc után valami pittyegést hallottam.-Basszameg!-még éppen ki tudtam ugrani, de így is óriási fájdalmat éreztem, hiszen a robbanás így is elért és lökött rajtam ugrás közben. Végül egy gonosznevetés hallottam és bekötötték a szemem.

Andy szemszöge:

Miután Chat elment legszívesebben a hajamat téptem volna idegességemben. Fel-alá járkáltam, amikor is üzenetem jött, hogy nézzem meg a garázsom. Rögön oda futottam és kinyitottam. Szerintem a szemem háromszorosára kerekedhetett attól amit bent láttam.

Dave és Stella könnyáztatta arcocskájukkal ültek bent és össze voltak kötve. Leguggoltam eléjük, leszedtem róluk a köteleket és széttártam karjaimat. Rögtön karjaim közé bújtak én pedig hevesen dobogó szívvel öleltem magamhoz őket.

-Apuci?-kezdte Stella azzal a szóval amit nem hittem volna, hogy valaha nekem mondani fognak-Anyuci ho....-a többit nem hallottam mert egy hatalmas robbanás hangja töltött be mindent.

-Kicsikéim menjetek be a házba, itt van Adam és Mark, ők csinálnak nektek kakót-szorongattam meg Őket.

Miután befutottak a házba azonnal fogtam magam és bocsiba ülve hajtottam Chat után. Közben mögém csatlakoztak Ashék. De amint oda értünk nem láttam semmi mást csak egy félig szétrobbant kocsit és rendőröket akik visszaterelték a forgalmat a másik irányba.

Azt sem tudtam, hogy merre menjek egyáltalán, hogy merre lehet Chatrine, hogy hogy mondjam el a gyerekeknek, akik most vidáman iszogatják a kakaóikat, hogy lehet, hogy az anyjukkal történt valami. 

Küldtem egy üzenetet Ashéknek, hogy nézennek szét a városban én okés leszek egyedül is és tovább hajtottam amikor is egy rendőr autó hajtott mögém jelezve, hogy húzódjak félre.

-Basszameg, ez is a legjobbkor!-fogcsikorgatva engedtem le az ablakot, de arra nem számítottam, hogy a felettem álló férfi majd benyúlva a kocsiba a kormánynak csapja a fejem és ettől megint eszméletem vesztem.

Chatrine szemszöge:

Először a szemhéjam mögül észleltem, hogy viszonylag világos helyen vagyok. De nem tudok megmozdulni, mert mindenem fáj és érzem, hogy a kezeim és a lábaim össze vannak kötve.

A robbanás.

Óvatosan kinyitottam a szemem de rögtön vissza is csuktam. Nem akartam látni azt, hogy Juliet gyakorlatilag megerőszakolni készül a félájult Andyt.

De nem sikerült halknak lennem, mert ahogy fel akratam ülni rögtön felnyögtem. Erre felkapták a fejüket. Andy csodálkozva, de megkönyebbülten, Juliett pedig gúnyosan mosolyogva nézett rám.

-Csipkerózsika csak nem felébredt?-kérdezte valószínűleg tőlem.

-Majd szólok, ha nevet változtattam és kedvem támadt egy Disney hercegnő bőrébe bújni!-mosolyodtam el hunyogorva.-Te, nem lehetne hogy ezt a kurva lámpád kitolod a képemből?-hunyorogtam rá mire csak felpofozott.-Anyád, ezt meg mi a kurva fasznak kellett-kiabálltam rá és végig néztem magamon.

Az a ruha volt rajtam amibe elindultam. Vagyis rajtam van Adam nyomkövetős karkötője is, nem sokára csak bemérnek, ha csak már nem erre tartanak.

Nem tudom miért de eszembe jutott anya is, aki nem akarta hogy a maffia gyerekei legyünk, de mivel apa benne volt ezért amikor megtudtuk nem volt vissza út. Ezután szinte elkülönítve nevelt fel minket és először csak pénzt szedtünk be neki aztán jöttek a keményebb küldetések. Fel kellett nekünk is másznunk azon a bizonyos ranglétrán.

-Meddig voltam eszméletlen?-nézetem egyenesen Juliet szemébe.

-Sajnos nem addig ameddig reméltem-görbült lefele a szája sarka. Hogy lépnék ötvenes bakanccsal a szájába!-Csak kettő napig.

Kettő nap. Pont elég, hogy befogják a jelet. Itt én mosolyodtam el. Adam és a többiek nem sokára itt lesznek és Juliet nem fogja megúszni vigyorogva ezt a mezei ember rablást.

-Min mosolyogsz? Talán azon, hogy megfogsz halni?-az a kurva mosolya. Szívesen letörölném.

Andy minden izma megfeszült amikor kimondta a „Meg fogsz halni"-t

-Juliet kicsit magamra hagysz ezzel a csitrivel?-felvont szemöldökkel nézem Andy irányába. Kajakra azt mondta, hogy egy csitri vagyok?

-Persze de a kamerán keresztül figyellek. És nincs semmi érzelem csak játék-ezt én szoktam mondani, te rühes dög, ne játsz papagájt!

Juliet kacsintott és kislisszolt az ajtón. Most pedig szétnézve láttam, hogy valami kamra szerűségben lehettünk. Andy éppen súgott volna valamit a fülembe mikor kivágódott az ajtó és Juliet jött vissza. Andy a combomra szorított és fel-fel tologatta a szemöldökét. Akár mennyire is fájt ficeregni kezdtem.

-Eressz már el te gyászkeret!-haraptam bele a nyakába, erre Andy felpofozott, nyilván nem teljes erőből, de azért basszus...ennek is volt ereje!-Apád faszát csapkodd te pöcsfejű gnóm!-uha kezdek belejönni!

-Csak így tovább Andy!-bólintott Juliet elégedetten és végre kiment az ajtón.

-Au!-néztem rá nagyra nyitott szemekkel, ő csak bűnbánóan nézett rám vissza.

-Nem akartam ekkorát csapni. De te is elég erősen belém haraptál, remélem oltani nem kell magam, nem akarok félig nővé válni.

Már majdnem felnevettem, de aztán ráébredtem, hogy éppen fasírtban vagyunk, mert "áruló" és komoran néztem vissza rá.

-Anyád!-fordítottam félre a fejem.

BogiB

Újraírva:2020.08.22.