Sense - To the moon and back /Harry Styles HU/

I. ~ 15. Örökké!

- Nem bántad meg?

- Nem, sosem fogom – simítottam végig az arcán, mire közelebb hajolva ajkait az enyémre tapasztotta.

Megszokott lassú csókunkat most kicsit szenvedélyesebb és intenzívebb smárolás vette át. Harry hajába túrva élveztem, ahogy nyelve szám minden zegzugát felfedezi az enyémmel karöltve. Legnagyobb meglepetésemre kezei hirtelen becsusszantak általam viselt pólója alá. Apró köröket írt le a hasamon és mielőtt bármit is reagálhattam volna mellemre csúsztatta azokat. Azonnal belesóhajtottam csókunkba, mire Harry elmosolyodott és nyakamra haladt ajkaival, miközben hatalmas tenyere mellemet kényeztette. Éreztem, ahogy a testem egyre inkább beindul érintései nyomán és zihálni kezdek. Nyakamat egyszerre kezdte el szívni miközben rászorított kissé mellemre, a számból pedig nyögés szakadt ki. Vékony bőrömön éreztem Harry mosolyát, és hogy kezei elengedve mellemet lejjebb kalandoznak. Végigsimított párszor combom belső részén, majd anyagon kezdett el simogatni ott. Ajkaimba harapva néztem fel rá, míg ő közelebb hajolt és szinte a számba motyogott.

- Szabad? – vándorolt feljebb keze bugyim széléhez, és mielőtt aláférkőzött volna megállt és várta a válaszomat. Talán ennél a cselekedeténél döntöttem el, hogy mitől kéne ezek után tartanom? Soha nem volt felém egy durva mozdulata sem, pedig tisztában vagyok vele mennyire kíván.

- Lássuk mit tudsz – válaszoltam kissé elfúló hangon és hatalmas mosolya ragadós volt.Keze lassacskán csúszott be a bugyimba és kezdett el simogatni és dörzsölni. Rövid időn belül levegővételem egyre gyorsabb lett és ment át apróbb nyögésekbe. Főleg mikor ujjai is működésbe léptek.

- Hmm de szűk vagy, baby – motyogta a fülembe én pedig a lehet csak még nedvesebb lettem a megszokottnál is mélyebb hangjától. Nem sokkal később éreztem az alhasamban a szorító érzést. Viszont mielőtt elmehettem volna kihúzta azt egy hatalmas mosoly kíséretében, ujjait pedig a szájába tette. - Annyira fonom vagy. – suttogta a fülembe én pedig már csak nyöszörögtem és vágyakozva karmolásztam a hátát.Ajkait végül a számra tapasztotta és hosszas csókolózás vette kezdetét. Közben kezemet lecsúsztattam a hasán és rámarkoltam picit férfiasságára, mire nagyot nyögött csókunkba. Zihálva tűrtem, ahogy leveszi rólam a pólóját és csillogó szemekkel néz végig rajtam. A fejemet inkább elfordítottam tőle, annyira zavarban voltam.- Annyira meseszép vagy, szívem – a becézésén elmosolyodtam. Egyre ritkábban szólít a nevemen, de ez most az eddigieknél is jobban tetszett. Kissé remegő kezekkel simítottam végig párszor a felsőtestén, majd a bokszerét kezdtem lejjebb húzni.- Ha nem szeretnéd, nem muszáj – túrt bele a hajamba mélyen a szemembe nézve.

- Szeretném, csak..

- Ne félj, vigyázom rád. Csak szólnod kell és abbahagyom, oké? – adott pár puszit az arcomra, én pedig nagyot nyelve bólintottam.Miután az óvszert felhelyezte, szorosan felém dőlt és a nyakamba szuszogott. Tudta, hogy ez mindig megnyugtat. Tényleg hihetetlenül lassan csúszott belém, de még csak a felénél jártunk mikor kissé fájdalmasan összerezzentem a karjaiban.- Szívem hagyjuk abba, nagyon szűk vagy hozzám. Nem akarok neked fájdalmat okozni – az arcát látva a szívem megszakadt. Látszott rajta a bűnbánat, a vágy és a szomorúság. Tudtam, hogy sosem tudna bántani, hiszen mindig úgy vigyázott rám, mint egy porcelánbabára. A várásnak köszönhetően a fájdalmam enyhült és a hajába túrva húztam le magamhoz és csókoltam meg. Közben újra mozdított magán, majd egy hirtelen lökéssel egész hossza bennem volt én pedig azt hittem ott helyben szakadok szét. Egy keserves nyögés közepette, szemeimet összeszorítva terültem szét a párnán, sosem gondoltam volna, hogy a szüzesség elvesztése ilyen fájdalmas és kellemetlen tud lenni. Persze belegondolva neki sem lehet könnyű, eddig minden ribancot 10 perc alatt letudott, nem nagyon foglalkozott a fájdalmukkal. Bár nem is hiszem, hogy lett volna dolga eddig szűz lánnyal..  A nyakamat puszilgatva feledtette el velem fájdalmamat, ami segített is.