Best Friends...or more?- Befejezett-

II.rész

Lora a földön feküdt ájultan, ruha nélkül. Fogtam egy törülközőt és a teste köré tekertem, majd bevittem a szobámba és az ágyra raktam.
- Lora! Hallod?! Gyerünk! - rázogattam a vállát.

Lora szemszöge...

Kinyitottam a szemem és egy aggódással teli szempár bézett vissza rám.
- Ah, azt hittem sosem kellsz fel! A frászt hoztad rám, mit csináltál?
- Elcsúsztam..- ültem fel, de azonnal vissza feküdtem a fejembe nyilaló fájdalomtól.
Luke csak nevetett.
- Ez nem vicces! - csaptam meg a karját.
- Csak te lehetsz ilyen béna..- röhögött.
- Hallod, hagyd már abba, mert nem vicces Hemmings! - vágtam be a durcit, de igazából én is nevettem ezen az egészen.
- Jajj most meg ne sértődj!- mondta majd befeküdt mellém- Szeretlek! - rakta fejét a vállamra, mitől csak 10 centi volt köztünk a távolság. Ekkor lenézett ajkaimra. Megijedtem..mire készül ez?

Luke szemszöge...

Ránéztem rózsaszín, telt ajkaira, s nem tudom mi ütött belém de olyan érzésem támadt, hogy vágyom ajkaira.. Meg akartam csókolni a legjobb barátom.. Egyre közelebb hajoltam ajkunk szinte súrolta egymást. De épp időben észhez tértem, feláltam és kimentem a szobából. Ez meg mi a franc volt, basszus..majdnem megcsókoltam, és a legfurább..nem is ellenkezett..

Lora szemszöge...

Majdnem megcsókolt, és az a fura, hogy vágytam arra a csókra, de végül elhajolt tőlem, felállt, majd kiviharzott a szobából.
Döbbenten feküdtem az ágyon.
Rájöttem, hogy még mindig egy szál törülközőben vagyok, így felvettem egy fűrdőköpenyt, s utána mentem.
Mikor leértem a földszintre, nem láttam sehol sem. Bementem a konyhába, s ott ült telefonyját nyomkodva.
- Öhm..- kezdtem bele mondatomba mire rámemelte azokat a gyönyörű kék íriszeit. Várjunk csak Lora miről beszélsz?
Megráztam a fejem majd folytattam:
- Tudnál ruhát adni?
- Persze! - mosolygott rám. Awh azok a gödröcskék! Lora most már komolyan állj le. Ő a legjobb barátod..ja ki az előbb majdnem megcsókolt!...
Felmentünk a szobájába majd a kezembe nyomott egy alsónadrágot és egy polót. Bementem a fürdőbe, s felvettem őket. Mikor kijöttem az ágyán ült és a falat bámulta, és pc-jét rágcsálta.
Mikor észrevette, hogy kijöttem rám emelte íriszeit.
- Öhm..Lora beszélnünk kell. Nos, az elöbbi csó...- nem hagytam, hogy befejezze.
- Nem történt semmi..felejtsük el! - mosolyogtam rá. Vissza mosolygott.

Luke szemszöge...

Nem történt semmi..felejtsük el!
Mikor ezeket kimondta fájt. Én szívesen megcsókoltam volna.
Miket beszélek?
De mivan ha..talán..esetleg, érzek valamit iránta?
Nem, nem ez hülyeség! A legjobb barátom!
Aki egy gyönyörű, okos lány ki önmagamért szeret. Ajh, összezavarodtam..

Másnap reggel..

Szombat van. Arra keltem, hogy valaki a mellkasomon szuszog. Kinyitottam szemeim, s Lora csodás arcával találtam magam szemben. Csenben kinyújtottam a kezem és levettem az éjjeli szekrényről a telefonom.
Egy SMS-em jött anyától.

Anya:Éjjel haza értünk, de ti már aludtatok. Nagyon cukik voltatok, ahogy átkaroltad! De beszámolót kérünk, miért van itt..valami történt?

Igen, ez anyára vall..
Méghogy cukik.. Bár Lora az mikor alszik...ajh már megint leállhatnék.
Ránéztem a falamon lévő naptárra, s akkor jutott eszembe.
Ben ma jön haza. Jack a barátnőjének a szüleihez megy a csajjal, így ő nem jön.
Hirtelen Lora mocorogni kezdett. Kinyitotta kávébarna szemeit, majd ásított egyet.
- Jó reggelt! - köszönt, majd nyújtózkodni kezdett.
- Neked is! Figyelj, nem akarod elmesélni, hogy tegnap mi történt?
- Oh, hát annyi, hogy az a hárpia kidobott. - rántotta meg a vállát.
- Lora azért ő mégis az anyád..
- Ja az anyám ki olyanokat vág a fejemhez, hogy intézetbe, vagy hova dugtak volna és csak a terhükre voltam! Na ez aztán a kurva jó anya, mit mondjak! - órdította, majd ismét rátőrt a sírás- Gyűlölöm őt! Mikor az-az apa nevezetű rohadék fazon is élt, és ahányszór ő megvert, anya sose védett meg, leszart! Most már értem miért! Utálom az életem, elegem van! - sosem láttam így kiborulni.
Odamásztam mellé, majd átöleltem. Mellkasomat kezdte ütögetni, ami nem fájt, és legalább levezette ezzel a benne lévő düh egy kevés részét.
Egy idő után abba hagyta az ütögetést. Arcát vállamba furta és úgy zokogott tovább.
- Shh, jolvan.- simogattam hátát- Mindent megoldunk oké? - néztem rá.
- Nincs senkim..egyedül maradtam..- suttogta, sírástól remegő hangon.
- Ne mondj hülyeséget! - emeltem el vállainál fogva. - Mi itt vagyunk! Én itt leszek örökre neked, és sosem hagylak el! - mosolyogtam rá.
- Lucas, sose mondj olyat, amit nem bírsz betartani.- mondta könnyeit letörölve, majd felált. Fogta a tegnapi, immár száraz ruháit, s elindult a fürdőbe.
Miután végzett, kijött, már felöltözve, és elindult le.
- Hova mész? - szóltam utána.
- A parkba. Szeretnék egyedül lenni! - mondta, de mielött elment volna vissza fordult, odajött hozzám, és egy puszit nyomott, borostás arcomra.
- Köszönök mindent Hemmo.- azzal elment.

- Szóval mi újság öcskös?- veregette meg a vállam Ben. Nemrég jött meg, olyan három óra körül. Lora négy órája, hogy elment, és kezdek aggódni.
- Semmi sok! - válaszoltam.
- Látszik, hogy valami nincs rendben, na kivele!
- Aggódom Loraért. Már rég elment, és a telefont kinyomja állandóan.
- Biztos nincs semmi baja! Kemény csaj, tud magára vigyázni!
- Ja kemény csaj, ki most bellülről darabokban van.
- Mi történt?
- Az anyja nem szép dolgokat vágott a fejéhez, majd kidobta.
- Basszus.. Anyáék tudnak róla?
- Igen, szóltam nekik.
Öt perc néma csendet Ben törte meg.
- Na és, van valami csaj?
- Nincs.
- Azt hogyan?
- Hát úgy, hogy nincs..
- De valaki csaj bejön.
Itt egy dolog jutott az eszembe, vagyis egy név. Méghozzá Lora.
- Öhm, nincs.
- Háh! Hazudsz, hezitáltál!
- Nem tényleg..
- Jó, majd ha akarod elmondod. De valami, bánt téged, mi az?..vagy inkább úgy kérdezzem ki az?
- Ajh, nem bírom tovább! Tegnap majdnem megcsókoltam Lorat!(xd hogy rímel)
- Hogy mi?!
- Alig volt köztünk távolság, és azok a rózsaszín ajkai..
- Te belezúgtál Loraba! - vágott szavamba.
- Mi?! Nem! Ő a legjobb barátom!
- És? Tudod van egy "mondás":
Fiú, és lány között ritka a barátság. Valamelyik egyszer úgy is beleszeret a másikba.

- Ja és így mennek tönkre ezek a barátságok.. - morogtam.
- Oké, ha nem hiszel nekem, akkor válaszolj a kérdéseimre őszintén!
- Oké..
- Mit éreztél, mikor majdnem megcsókoltad?
Nagyot nyeltem, majd válaszoltam:
- Vágyat éreztem, az iránt, hogy megcsókoljam. Meg akartam csókolni..
- És ő ellenkezett?
- Nem..
- Akkor nyílván való! Beleszerettetek a másikba!
- Pff, ez hülyeség! Lora nem érez úgy mint én! - keltem ki magamból.
- Aha! Most vallottad be, hogy érzel valamit!
És igaza volt, tényleg éreztem..azt hiszem.. Szerelmet...
Bele szetettem a legjobb barátomba..