Best Friends...or more?- Befejezett-

XI.rész

Kinyitottam a szemem, s a napsugarak erős fénye miatt hunyorítottam. Mikor megszokta a szemem a fényt, körbenéztem.
Luke szobájában vagyok. Egész éjjel sírtam, nem is tudom miért, talán csak a felgyülemlett feszültség miatt borúltam ki ennyire.
Ekkor lepillantottam a földre. Luke békésen aludt, az ágya mellett.
Kimásztam az ágyból, és megpróbáltam Lukeot kikerülni, de amilyen béna vagyok, elvesztettem az egyensúlyom és Hemmora estem.
Egy fájdalmas nyögés után, kinyitotta szemeit, és kérdőn nézett rám. Én meg csak ott feküdtem rajta. Újra becsukta szemeit, majd megszólalt.
- Mit csinálsz Lora?- dörmögte csukott szemmel.
- Öhm, reggelit akartam csinálni neked, hogy megköszönjem amiért itt aludhattam, de megbotlottam és most itt vagyok.
Luke nem szólt semmit, hanem egy gyors mozdulattal felémkerekedett.
Ijedten néztem rá.
- Nyugi, nincs bennem semmi hátsó szándék, csak nehéz voltál már.- mondta, majd fejét mellkasomra hajtotta, ezzel teljes testsúlyát rám eresztve.
- Basszus Hemmings! Nagyon nehéz vagy! - fulladoztam.
- Nálad nem nehezebb! Kis duci.- hallottam hangján, hogy jót szórakozik a kinlódásomon.
- Hogy mondtad?- ezzel minden erőm összeszedve, ellöktem magamról, majd derekára ültem és elkezdtem egy párnával püfölni.
- Áúcs! Ne..ha..hallod Lora elég!- hirtelen kirántotta a kezemből a párnát.
Ismét maga alá fordított, s a csípőmre ülve elkezdett csikizni.
- Neh..Luke..ezt..u..utálooom! - kapálóztam.
- Oké, megkíméllek! - majd lemászott rólam és lefeküdt mellém.
Én még mindig csak nevettem.
- Mivan, röhögőgörcsöt kaptál? - kérdezte Luke, és már ő is nevetett.
Minden szomorúságom, bajom elszállt. Neki nem kellett szinte semmit sem csinálni, és már is megnevettetett.
Miután abbahagytuk a nevetést, csak bámultuk néma csöndben a plafont.
- Sajnálom..- törte meg a csendet.
Én nem szóltam semmit csak vártam, hogy folytassa.
- Sajnálom, hogy itt hagytalak, sajnálom, hogy nem hívtalak, sajnálom, hogy itt van Arzaylea. De a legjobban azt sajnálom, hogy fájdalmat okoztam. - mondta nyugodt hangnemben.
Ráemeltem tekintetem. Még mindig a plafont bámulta.
Szemei csillogtak, arca enyhén borostás volt, haja kócos. Mellkasa lassan emelkedett fel, s le.
Nem bírtam rá haragudni. Szeretem.
-Meg tudsz nekem bocsátani? - kérdezte.
Nem válaszoltam, csak mellkasára feküdtem és szorosan megöleltem.
- Meg Hemmo!
Ő is átkarolt. Az idilli pillanatot, telefonja rezgése zavarta meg. Megnézte majd nagyot sóhajtott.
- Arzaylea 10 perc múlva itt lesz..
- Oh, akkor megyek is. -keltem fel.
-Majd még beszélünk.- mondtam már az ajtóban állva.
- Szia Lora!
- Szia Hemmo!

Úgy döntöttem nem megyek haza.
Elindultam a park felé.
Épp a szökőkútat néztem mikor neki mentem valakinek.
- Jajj, elnézést!
- Semmi go..Lora?- felnéztem az illetőre.
- Michael! De rég láttalak!- öleltem meg.
- Megváltoztál! Hol a pc-d? És a hajad fekete!
-Megváltoztam..
- Lukeal mi a helyzet?
- Azóta szakítottunk, elköltözött, majd tegnap előtt vissza jöttek, és barátnője van..
- Úh, sajnálom.
- Khm! - hallottam meg egy mély hangot mögülünk.
- Óh, izé..Lora ő itt a haverom Ashton! Ash ő itt Lora!
- Szia, Ashton Irwim vagyok!
- Lora Wans! Most költöztél ide, mert még nem láttalak a városban!?
- Öhm, igen egy hónapja!
- Mikeal is úgy ismerkedtünk meg, hogy ő akkor költözött épp ide, és olyan béna volt, hogy eltévedt!
- Hey! Ezt kikérem magamnak! Új voltam és ennyi..- durcizott a piros hajú.
- Tényleg, Kim, hogy van?
- Oh, kapott egy állást egy nagyon szép kávéházban, elvan.
- Ooh, fagyi!- rohantam a fagyishoz.
Hallottam, hogy a göndörke súg valamit Mikeynak.
- Tök aranyos, olyan mint egy kislány..- suttogja
- Régen nem ilyen volt..régen ha ezt a mondatot meghallotta volna tőled, kiherélt volna! - erre elnevezték magukat.
Odamentem a nénihez és kértem egy epres fagyit. A fiúkat bevártam majd leültünk egy padra.
- Én elmegyek keresek egy wc-t! - rohant el egy kis idő után Mikey.
Ezen csak elnevettük magunkat.
- Na és Ash, tudom sablon kérdés, de, hogy tetszik a város?
- Hm, egész jó. Normálisak az emberek, és egész szép helyek vannak itt!
- Honnan jöttél?
- New Yorkból. De régebben, itt laktam Sidneyben, csak hát éves koromban elköltözünk.
- Oh, akkor már értem miért nincs akcentusod!
- Itt vagyok!- jött vissza Mikey.
- Akkor mehetünk?- álltam fel.
- Hova? - kérdezték egyszerre.
- Bemutatok nektek valakit!
- Oké- mondta Mike, és elnyújtotta az é-t.
Egyenesen Calumhöz vettük az irányt.
Mikor oda értünk, csengettem.
Calum nővére nyitott ajtót.
- Szia Mali, Calum?
- Sziasztok, szólok neki, egy pillanat!......Calum tóld ki a segged az ágyból, itt van Lora!- órdította majd visszafordúlt hozzánk.- Egy pillanat és itt lesz! Gyertek be addig! Kértek inni? - kérdezte mikor a konyhába értünk.
- Köszi nem! Jajj amúgy ők itt, Michael és Ashton!
- Mali vagyok! Calum szeretett nővére!
- Haha, azért ne túlozz!- jött be kómás fejjel Cal.
- Calum, egy óra van, te még még aludtál?- kérdeztem.
- Alex egész éjjel nem akart elaludni, míg hajnali háromkor kimerült az aksia.. - morogta miközben kv-t töltött magának.
- Amúgy kik a haverok?- nézett Mikeékra.
- Michael vagyok, ő meg..- folytatta volna de észre vette, hogy Ashton eltünt mellőle.- Hol van Ashton?
- Fogalmam sincs..
- Na mindegy, aki mellettem állt göndőrhajú meg Ashton.
- Calum vagyok! - fogtak kezet.
Felvette a cipőjét, majd végül elindultunk hozzánk, Ashel együtt ki közben élő került.

Nálunk voltunk végig és tv-ztünk egész délután.
Egyszer csak csengettek.
- Nyitom! - kiabáltam.
Kinyitottam az ajtót.
- Szia!
- Oh, szia Luke!
- Rosszkor jöttem? Beszélnünk kellene!
- Öhm, olyan hat órakor elmennek a srácok, megvárod?
- Igen!
Bementünk.
- Sziasztok!
- Csá! - jött egyszerre a fiúktól.
- Ő ott, a göndőrhajú, Ashton! Mikeot és Calt meg már ismered!
- Helló, Luke vagyok!
- Ashton!
Megnéztünk egy filmet, majd a fiúk elmentek, kivéve Lukeot.
Leültünk a kanapéra.
- Nos, arról lenne szó, hogy..

Tudom gonosz vagyok! 😊😊
De holnap hozom a folytatást!
Remélem tetszett!
💜💜💜