Running in the Maze

Four

- Te nem lehetsz futár, Zöldfül!

- Hogy mi? - nézek rá értetlenül, mégis dühösen - Mégis miért nem? - tárom szét karjaimat.

- Mert az nem neked való - vonja meg a vállát - És mivel a húgom vagy nem engedlek ki oda - mutat az útvesztő felé - Nem veszíthetlek el!

- Tudok vigyázni magamra!

- Nem és kész! Téma lezárva! - tagolja erőteljesen a szavakat, majd egyszerűen otthagy. Dühömben dobbantok egyet a lábammal, majd visszamegyek Serpenyőhöz.

Egész nap ezen rágódtam. Serpenyő is érezte hogy valami nem stimmel velem, mégsem kérdezett rá. Alig egy napja vagyok itt, ezalatt kiderül hogy Newt a bátyám, nem emlékszem semmire még a saját nevemre sem, tetszik Thomas és nem lehetek futár csak mert lány vagyok. Newt nem mondta konkrétan, de tudom hogy erre célzott. Gyengének tartanak csak mert lány vagyok. Mindenesetre, a konyhába nem oszthatnak be, mivel elég gyatra munkát végeztem. Kétszer is odaégettem az ebédhez való dolgokat, leborítottam a létező összes dolgot, és alapvető dolgokat is összekevertem. Tehát a napom idegeskedéssel telt, és azzal hogy Serpenyő agyára mentem. Szerinte én vagyok az élő példa arra, hogy nem minden lány jó a konyhában. Ezzel nem is vitatkozom.

Miután letelt a "műszakom" elköszöntem Serpenyőtől, és az északi kapuhoz közeli vaskos fa egyik ágára telepedtem. Ölembe helyezem a dobozt, melyet Chuck juttatott el hozzám még délelőtt. Csupán egy szó állt rajta: Lányok. Tehát következtetésképpen nekem címezték.

Felnyitom a tetejét, majd a tartalmát kezdem vizsgálni. Sportmelltartók, bugyik, nadrágok, felsők, pulóverek és cipők vannak benne. Plusz egy kisebb doboz. Azt is kinyitom, és érdeklődve vizsgálom tartalmát. Hajgumi, tampon és tabletták, bár fogalmam sincs milyenek. Kiveszem, s a dobozán lévő feliratot elolvasom.

Fogamzásgátló.

Te jó ég! Mit képzelnek ezek a nyavalyás Alkotók? Hogy én majd itt...Jesszusom! Soha, ismétlem soha nem fogok egyik fiúval sem olyan dolgot csinálni, ami miatt szükségem lenne erre. Legalábbis itt biztosan nem!

Visszapakolok mindent, majd félrerakom a dobozt, s ismét a kapunak szentelem a figyelmemet. Látni akarom az útvesztőt. Tudni szeretném mi van odakint. Szeretnék segíteni abban hogy kiutat találjunk innen. Nem hiszem hogy bármi máshoz értenék ezen kívül. De hogyan tudnám elérni Newt segítsége nélkül? Talán ha beszélnék Thomas-szal. Áh, kizárt ő is Newt mellé állna. Az egyetlen megoldás ha Minho felől közelítem meg a dolgot. Van is egy ötletem!

- Hé Zöldfül! - lenézek és Chuck integet nekem - Megjöttek Minho-ék! Gyere enni! - kiáltja, s már rohan is vissza a többiekhez. Lemászok, majd a dobozt elviszem a függőágyamhoz, s a konyha felé lépkedek. Intek Serpenyőnek, elveszek egy adag ételt, és ülőhely után nézek. Nagyot sóhajtok mikor észreveszem, hogy már csak az én egyetlen fivérem mellett van hely.

Lassan haladok feléjük, majd szó nélkül leülök. Falatozni kezdek, s tekintetemet szigorúan a tányéromnak szentelem. Ez működik is egészen addig, amíg Thomas meg nem szólal.

- Mi van veletek bököttek? - néz rám és Newt-ra - Összevesztetek?

- Nem - morgom, s tovább falatoznék, ám nincs akkora szerencsém, hogy ejtsük a témát.

- Valami csak történt - türelmetlenkedik Thomas, mire Newt leteszi villáját, és kifejti álláspontját.

- Közöltem vele, hogy nem lehet futár ő pedig megsértődött - von vállat, mire rákapom a tekintetemet.

- Én inkább úgy mondanám megtiltottad - mutatok rá a lényegre. A feszültség tapintható közöttünk, s úgy tűnik ezt a többiek is érzik.

- Futár akarsz lenni? - hökken meg Minho - Tisztában vagy azzal hogy mit is takar ez a fogalom?

- Igen - vágom rá - Legalább csak had próbáljam ki! A konyhában ügyetlen vagyok, kóroncként sem hinném hogy jó lennék, akárcsak vérházasnak! Ekés, építő és zsákoló pedig nem lehetek. Akkor legyek lögybölő? Takarítsak utánatok? - tárom szét a kezeimet feldúltan, majd felpattanok és az előbbi helyem, vagyis a fa felé, kezdek sétálni. Sétálni? Inkább trappolni.

- Zöldfül - hallom meg Thomas hangját magam mögül - Hé! Állj már meg - kapja el a karom és szembefordít magával - Nyugodj meg! Newt csak védeni próbál.

- Nincs szükségem rá! - rántom ki kezemet szorításából - Három évig is megvoltam nélküle, ezután se hiszem hogy problémám lesz vele.

- Nyugtass meg hogy ezt csak dühödben mondod - suttogja letörten, mire csak fújtatok egyet.

- Persze hogy csak dühömben - csapkodok kezeimmel össze vissza - Szükségem van rá, hiszen a testvérem. De nem kellene ennyire féltenie!

- Nézd, én sem tartom jó ötletnek hogy kimenj oda. Tudom hogy meg tudod védeni magadat, de ez nem elég az útvesztő ellen!

- Tudtam hogy te is ezt fogod mondani - rázom meg a fejemet lemondóan, majd hátat fordítok neki, ismét.

- Zöldfül - sóhajt, mire megtorpanok.

- Ne hívj így!

- Akkor mégis hogy? - értetlenkedik - Még te sem tudod mi a neved! Így nem tudlak megszólítani!

- Épp ez a lényeg - súgom letörten, s ismét elindulnék, de megragadja a kezem.

- Haragszol rám? - hangja kétségbeesett, még hallgatni is fájdalmas.

- Nem - felelem - Csupán egy ideig szeretném ha nem beszélnénk - s ismét elindulok. Ezúttal nem állít meg, így akadály nélkül jutok el fekvőhelyemig, ahol pár perc forgolódás után álomba merülök.

Ismét a fehér folyosón találom magam. Newt fel alá járkál, arcán látszik hogy ideges. 15 év körül lehet, arca nem változott, csupán magasabb lett. De hol a lány?

- Nadine? - kiáltja Newt - Húgi hol vagy?!

Ekkor meglátom. A lány a fordulóban bujkál. Arcán kisebb mosoly ül.

- Csak három perccel vagy idősebb! - kuncog miközben felfedi magát - Mi történt Newt? - komolyodik el mikor észreveszi, hogy testvére nem nevet vele.

- Meghalt Nad - suttogja Newt - Anyu meghalt - leheli, és keserves zokogásban tör ki.

Nadine is sírni kezd, s bátyja karjaiba veti magát. Keservesen, szinte már már hisztérikusan sír s kapaszkodik Newt karjaiba.

- Hol - hüppög a lány pár perc múlva - Hol van apa?

- Az irodájában - feleli a fiú - Azt hiszem be fog küldeni engem. Képtelen rám nézni! Egyszerűen csak elküldött, mikor elmondtam hogy anyu..- hangja sírásba torkollik, mire a lány még erősebben szorítja őt magához.

Pontosan tudom mire gondolt Newt. Az útvesztő.

Késő éjjel riadok fel. Levegővételem szapora, még mindig az előbbi álom hatása alatt állok. Egy újabb emlék.

Nadine . A nevem Nadine!

Hello Zöldfülek!:D
Íme a következő rész :) Ha tetszik, hagyj nyomot magad után ;)
Csók, Gigi 😘