Little Shy Ariel (feat Harry Styles )(magyar)

27. fejezet - Moth guy

Moth guy: Angol szlengben a "moth", olyan ember, aki népszerű emberek/helyek körül van mindig, és ezzel próbál ő maga is népszerűségre szert tenni - persze sikertelenül. Az átvitt jelentés abból ered, hogy a molylepkék is a fényes lámpák körül keringenek. A "moth" amúgy általában csúnyácska, tehetségtelen és/vagy kiközösített embert takar.  <-- köszönet érte Nevra Wright- nak :)

Becsukom az ajtót magunk mögött, amikor végre megállunk és észreveszem milyen nedvesek is vagyunk. Csontunk átfagytunk. Ha nem lett volna elég, hogy a tóba estünk még esett is. Tipikus Anglia!

Harryvel mindketten próbálunk egyenletesen lélegezni és egymást nézzük. Tudom, hogy sajnálja, de ajka szélén mosoly bújik meg és pár másodperc múlva nevetésben tör ki és én is. Ok nélkül. Csak a helyzeten nevetünk, amiben vagyunk.

"S-sajnálom." Mondja még mindig nevetve és a fejemet rázom.

"Semmi baj, vegyük le ezeket a nedves ruhákat. Keresek neked valamit." Mondom és elindulok előre ő, pedig követ.

Az első dolog, amit megfogok az pár törölköző, amit a kezébe adok. Aztán a nappaliba vezetem és feltekerem a radiátort, mert bár nyár van, halálra fagyunk. Azok után , hogy ruhástól estünk a tóba.

 "Hozok neked valami, amit ruhái közül. Vedd le a ruháidat és, ha akarod kiteríthetjük őket száradni. Mindjárt jövök." Mondom Harrynek és ő bólint.

Elfordulok, amikor leveszi a cipőjét és apa szobájába megyek, hogy valami nadrágot és felsőt szerezzek neki. Aztán visszamegyek a nappaliba, de amikor meglátom rájövök nekem kellett volna először átöltöznöm és időt adni neki, hogy leöltözzön. Majdnem elejtem a ruhákat a kezemből, amikor meglátom csupasz lábát és a farmerjában áll, a pólójával a kezében, amiből csepeg a víz.

Azt hiszem valami hangot adtam ki, mert Harry megfordul és látja, hogy tátott szájjal bámulom. Sosem fedeztem fel tetkóit. Úgy értem, láttam párat a karján, de sokkal több van rajta. Néhány nagyn részletesen kidolgozott, mint a hajó és a madarak, mások olyanok, mint a firka, ami furcsa kombináció. De a tetkó, ami a legjobban megragadja a figyelmem - és segít, hogy ne a csupasz felsőtestét bámuljam - a molylepke? A hasán. Amiről Ella mesélt nekem! Nagy és nagyon részletesen kidolgozott és semmi értelme nincs.

"Oh, visszajöttél." Mondja édesen mosolyogva, de a tetkóját nézem tovább.

"Ez....ez egy molylepke?" Kérdezem a tetkóra mutatva. "Miért egy molylepke?"

"Oh, ezt ne már megint!" Nyafog és én zavartan nézek rá. A sokk, hogy félmeztelenül látom teljesen elmúlt. "Ez egy lepke!"

Meglepetten pislogok és közelebb lépek hozzá, hogy jobban megnézzem. Úgy néz ki, mint egy molylepke. Úgy értem,  sok lepkét láttam, de azok másképp néznek ki. A szárnyak általában mások. A molylepkék néznek úgy, mint  a tetkója.

"Ez egy molylepkének néz ki." Motyogom és ő morog egyet. "Sajnálom, ez csúnya volt. Sajnálom." Kérek bocsánatot és rájövök mit csinálok. És ahogy ezt kimondom észreveszem, hogy félmeztelen előttem, még mindig nedves. Apró vízcseppek hullanak hajából a testére és lassan folynak le puha bőrén. Hirtelen gombócot érzek a torkomba és a nyelvem elnehezedik. "H-h-hoztam.. neked... ruhákat." Dadogom és félre nézek, miközben odaadom neki őket. "Még egyszer s-sajnálom."

És ezzel elfordulok és elsétálok. Szégyellem magam, amiért sértegettem a tetkójával kapcsolatban és, amiért olyan közel voltam, miközben ő félmeztelen volt. Nem tudom kitörölni a képet a fejemből, és most hogy már nem vagyok előtte még több részletet figyelek meg. Ahogy az izmai kemények, azt mutatják biztosan jár edzeni. Vagy a bőre színe. Nehezen nyelek egyet és a fejemet rázom, próbálom kitörölni a képet, de nehéz.