A reggeli nap végre hozott már magával egy kis meleget is. Mondjuk a meleg kifejezés túlzás volt, de az ember már érezte a bőrén ha rá sütött. Isabell több társával együtt kint gyakorolt. Voltak akik egymással edzettek, voltak akik egy újonnan kijelölt ösvényen futni indultak és voltak olyanok mint Isabell akik céltáblákkal szembe álltak és a célzást gyakorolták. Egészen belejött az első pár lövés után. A fegyver nem az övé volt, ráadásul még nem is volt pontos. De még így is célba talált vele. Egy óra itt töltött idő után visszarakott mindent abba a helyzetbe ahogy akkor volt mikor idejött, és megkereste Susannékat akik épp egy félreeső helyen ebédet főztek. A három nő serényen készítették a hozzávalókat, Stephen pedig a tüzet igyekezett meggyújtani. Nem volt egyszerű mutatvány mivel a talaj attól függetlenül, hogy mióta itt vannak ez volt a kinti tűzrakóhely, a talaj elég nedves volt.
-Segíthetek valamit?-kérdezte a lány
-Hmm szerintem most nem kell már semmi, de azért köszi-mondta Susann és csinálta tovább a dolgát. A többiekkel ellentétben ő ülve dolgozott. A kötés kidudorodott a nadrágja alól.
Isabell tovább indult, hátha talál valamit amivel elfoglalhatja magát. Elindult a középső ház felé. Ez volt az egyetlen, aminek ha igaz kicsi is, de volt tornáca. Néha gondolkodott azon, vajon ki, és milyen indíttatásból építhette ezeket ide, és honnan tudta Ryan, hogy ezek itt vannak?
Belépett az ajtón. Hirtelen meleg csapta meg. Kintről belépve hirtelen olyan érzése volt, mintha egy kellemesen fűtött családi házba érkezett volna. Legnagyobb meglepetésére Kianaval együtt Daniel is bent volt. Ryannal beszélt.Vagyis inkább Daniel beszélt a másik fél pedig próbálta követni.
-Jó ötlet-mondta a végén Ryan, alig hallhatóan -De kell valaki akivel együtt bemutathatod a többieknek. Csak így lehet jól megtanulni valamit.-el kezdett köhögni, úgyhogy valamennyire felült, de ahogy abbahagyta vissza is dőlt a párnájára, és a vizes rongyot ami nála volt a fejére szorította.
-Nem nézel ki valami jól.-Jegyezte meg Isabell. Eddig észre sem vette senki, hogy itt van. Ryan csak feltartotta a hüvelykujját .-Amúgy mihez kell még valaki?
-Ja, csak arra gondoltam, hogy hasznos lenne az amit anno a vándoroknál csináltunk a vizsgákon. -mondta Daniel
-Hmm-Isabell gondolkodott kicsit mire rájött miről is van szó.-Ja, már tudom. Abban nem voltam jó. Nem nyitottam sosem elég gyorsan portált.
-Kár, pedig pont rád gondoltam, hogy segíthetnél.
-Valaki más kéne szerintem. Persze nem azért, csak na, nem lenne szívem elverni téged.
-Kösz-nevetett Daniel, de egyből gondolkodni kezdett ki is lenne jó. -Tényleg. Most jut eszembe. Leon, és Simon nem jönnek ide Ryan?
-Nem.
-Szerintem mára hagyni kéne békén-szólalt meg Kiana az asztal mögül
-Szerintem is. -jegyezte meg Ryan, de megint rá tört egy köhögő roham.
-Nem kéne orvoshoz vinni vagy valami? Így nem fog valami gyorsan meggyógyulni.
-De-válaszolt Kiana-Csakhogy nem lehet. Elvileg körözött személy.
-Dehát... Larat sem körözik már.-mondta Isabell
-Az más. -Kiana felállt az asztaltól, és vitt egy másik hideg kendőt Ryannek -Nála voltak tényezők, amik segítettek. De szerintem ha nem ölte volna meg Kate Black et és nem lenne rendőr Nataniel apja, őt is keresnék.
