-És az autó honnan van? Csakmert gondolom nem dobank utánad minden sarkon egy kocsit?-Kiana a kályha mellett ült egy széken és melegedett. A karja már be volt kötözve.
A középső házban voltak. Noel az íróasztal tetején ült. Nem szólt semmit. Csak a környezetét figyelte. Ragaszkodott hozzá hogy Lara és Nataniel hozzák el magukkal. Nataniel a kályhát pakolta fával. Figyelek rá, hogy ne aludjon ki a tűz. Ryan az ágyban feküdt. Lara épp egy második takaróval takarta be -Az Nataniel apjáé. Mikor elmondtuk neki mi van, kölcsönadta.
-Csodálkoztam rajta, hogy így megbízott a friss jogsidban, hogy odaadta. Én nem lettem volna ilyen nyugodt.-jegyezte meg Nataniel és közben a tüzet figyelte
-Inkább bízik meg bennem mint benned. Én legalább tudok vezetni. -szólt vissza a lány
-Ja tudsz. Csak eddig olyan kocsikon gyakoroltál amik nem voltak a tieid, ráadásul nem is volt rá engedélyed. Csodálom, hogy még nem tartóztattak le.-a fiú vitatkozós kedvében volt, de nem gondolta komolyan amiket mondott. Csak szimplán szeretett piszkálódni.
-Nekem legalább van tapasztalatom, és nem kell megállnom ahhoz, hogy meg tudjak fordulni.-Lara azonnal felvette a másik fél stílusát és igyekezett visszavágni.
-Őő, minden oké?-kérdezte Kiana kicsit megszeppenve
-Mindig ezt csinálják.-közölte Noel.-Egész idegesítőek tudnak lenni. Most gondolj bele. Itt vannak közel 20 évesek és úgy viselkednek mint az óvodások.
-Na ide figyelj öcsi, megfürdetlek a kinti hóban ha nem figyelsz -Nataniel felpattant és elindult Noel felé, aki nevetve leugrott az asztalról
-Csak nehogy fordítva süljön el
-Fiúk!-szólt rájuk Lara-abbahagyni. A végén még tönkretesztek valamit. Különben is. Van egy betegünk.
A fiúk megálltak és félig lehorgasztott fejjel vonultak vissza a helyükre -Mondjuk, ha bele gondolunk attól jobban félek, hogy Lara fürdet meg a kinti hóban mint te, Noel -Nataniel még egy utolsót szólt. De hirtelen kapott egy jó vizes rongyot a tarkójára-Áá! Ez hideg.
-Épp azért. Így legalább abbahagyjátok .-Lara kicsit olyan volt ebben a pillanatban mintha két óvodásra vigyázna. A két óvodás pedig igyekezett nem ujjat húzni a bébiszitterrel, mert tudják, hogy tud ijesztő is lenni.
Kiana kívülről figyelte az eseményeket. Csodálkozva, kicsit furcsállva figyelte őket.-Amúgy...ti most együtt jártok?
-Mi?-Lara és Nataniel egyszerre néztek fel. Abszolút meglepte mindkettőjüket a kérdés.
-Csak egy kérdés volt-mondta gyorsan Kiana
-Ahh. Lányok. Mindig csak a szerelmen meg az ilyeneken jár az agyuk -mondta Nataniel cinikus hangon.
-Na. Ebben egyet értek. -bólogatott Noel.
Lara sóhajtott egyet és visszafordult Ryanhez. A kezét a homlokára tette. Forró volt. A Natanielhez hozzávágott kendőt újra bevizezte és Ryan homlokára tette.
-Hogy van?-kérdezte Kiana érdeklődve, és oda sonfordált Lara háta mögé
-Nem tudom. Lázas. Eddig ennyit tudok. De lehet fel kéne ébreszteni. Vagy nemt'om.
-Szerintem hagyjuk aludni.-mondta a mögötte álló lány. -Ha most felkelted azzal nem sokra mész szerintem.
-Oké. Viszont addig akkor kimegyek. Beszélek a többiekkel. Te bent maradsz? Nem szabad hagyni hogy kialudjon a tűz. Nagyon nehéz meggyújtani. Nataniel te pedig menj el még fáért.
-És én?-kérdezte Noel.
-Te itt maradsz. Nem kell mindig mindenhol ott lenned.
-De...
-Nem. -vágta rá a lány ,felvette a kabátját és kiment. Odakint hideg volt. A nap már lement. A hó mindenhol le volt taposva, volt ahol eléggé csúszott. Elsőként a lányok faházba ment. Ott volt Johanna. Régen beszélt már vele normálisan. Megkopogtatta az ajtót, hogy tudják, jön valaki, majd benyitott. Ez a ház sokkal nagyobb volt mint a középső. Itt is meleg volt, de nem annyira, hogy pulóver nélkül jó lenne. Sokan voltak bent. Sok mindenkit nem ismert. Johannát kereste. Meg is találta hátul. Egy idősebb nővel beszélgettek. Mikor meglátta Larat, odafordult. -Hát te?
-Gondoltam megnézem, hogy vagytok,mi van veletek?
-Most érdekel?-kérdezte Johanna. A hangja haragos volt.
-Most miért mondod ezt?
-Hát nem is tudom. Nekem is lenne kérdésem. Hogyhogy itt vagytok? Miért jöttél? Azt hitted idejössz, bedobsz egy nagy érkezést aztán egyből te leszel a valaki? Amikor meg segítségért mennénk hozzád, visszautasítasz? Hmm?
-Mi van?Johanna mi a baj?-Lara nem értette a helyzetet -Én úgy gondolom nem tettem ellened semmi rosszat.
-Nem tettél. Csak annyit, hogy nem tudom meg lehet e benned bízni. Rémlik még mi az a gemini? Nem egy emberből meg egy másikból áll, akinek most nem volt kedve eljönni.
-Mi van?-Lara kezdett mérges lenni-Mi az, hogy nincs kedvem? Itt vagyok nem? Az egy dolog, hogy megmondtam az ittlétem feltételeit. Neked is. Ryannek is. Nem tudom mi a bajod. Ami meg a geminit illeti. Itt van Sebastian. Úgy is úgy látszik tökéletesen megvoltatatok a segítségem nélkül. Szóval jó lenne ha elnyugodnál. Gondoltam jó fej leszek és eljövök, megmenteni a seggeteket. De mindegy
-Jajj menj már-Johanna már kibált -Senki nem hívott. Egyszerűen csak idetoltad a képed egy csilivili kölcsönkapott rendőrautóval és elvárod, hogy hálálkodjak?
-Nem erről van szó fogd már fel-Lara szintén változtatott a hangerőn.
-De erről. Úgyhogy most kérlek menj ki. MOST!
-Mert ha nem?-Lara hangja még jobban provokálta Johannát.
A lány megindult felé, megragadta a kabátja szélét és kirángatta a hóba. -Te itt ne csinálj balhét jó? -taszított még rajta egyet mikor elengedte. Lara pont egy jeges részen állt. Ahogy vissza akart lökni megcsúszott és hátraesett -Talán nincs jogom hozzá? -kiabált vissza, mikor már becsukódott utána az ajtó. -Ha akarnám most kirángatnálak ide! Úgyhogy te ne pattogj jó? Nem érdekel a hülye drámakirálynő viselkedésed!-még mindig a jégen ült mikor kinyílt az ajtó. Johanna visszajött. Belökte az ajtót és Larara vetette magát. A lány azonban egy portállal arrébb került. Felpattant. -Na ilyenkor mi van?-irritáló mosolyt villantott.
-Idióta vándor! -kiáltott rá Johanna és ismét nekirontott. Lara most már nem használt portált. Mindketten a hóban voltak. Egyszer az egyik, utána a másik merült felülre.
Alig látták egymást a sötétben. Hirtelen valaki feléjük nyúlt, és először felrángatta Johannát, majd felrántotta Larat is a földről.
-Ti mi a francot csináltok?-Sebastian hangja kicsit kizökkentette őket. Sebesültjein vannak, akik pihenni akarnak, Danielnek is jó esne pihenni, meg itt van Ryan is. Nem hiszem el, hogy ilyenkor kell zajongnotok.
-Na megjött...mondta gúnyosan Lara, miközben helyrerángatta a ruháit, és alátűrte a haját-Akkor Johanna, rám már nincs itt szükség. Túl sok gemini lett itt hirtelen. -Lara zsebre vágta a kezét és elvonult.
Sebastian elengedte Johannat. -Mi volt ez? -kérdezte. -Azt hittem jóban vagytok.
-Rosszul hitted -mondta Johanna -Most legszívesebben utána mennék ,és belenyomnám az a hülye fejét a hóba és...
-Jó. Elég lesz. -állította le a fiú. Gyere be.
-Jó. De holnap ha meglátom...
-Jó. Na gyere. -átkarolta a lányt és bevezette a házba, elkerülve ezzel egy újabb csendháborítást.
Mikor beértek, továbbra is Johannát figyelte. Próbálta kitalálni, mi lehet a baj, de nem jött rá. Megkérdezni pedig nem merte. Inkább hagyta a dolgokat, és felfogta úgy mint valami"lánydolgot". Inkább visszament saját házukba. Ott minden sokkal nyugodtabb volt.
