Tizenkettedik fejezet

4.1K 185 2
                                    

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

- Jól van Scarlet, felelsz vagy mersz? - feküdt az ágyon Cloe.

- Felelek.

- Akkor már csak egy marad. - figyelmeztetett Sophie.

- Tudom.

- Rendben. - mosolyodott el Cloe és már rosszat sejtettem. - Mi van közted és Christopher Hale között? Ó, és ne feledd mi döntjük el, hogy igazat mondasz vagy hazudsz!

A lányok hangos „úúú" - zásba kezdtek én meg hatalmasat nyeltem.

- Nincs köztünk semmi, igazán! Csupán szomszédok vagyunk vagy barátok? - hunyorogtam, mint aki maga sem hiszi el, hogy igazat mond. A lányok nagy komolyan összenéztek, majd...

- Egy! Kettő! Három! Büntetés!!! - én pedig rettegtem.

- Nincs olyan Scarlet, hogy a szomszéd elfurikázzon téged suliba meg bulikba, ha nincs köztetek semmi. - nevetett Lizzie, aki sötét haját tekergette.

- Rendben lányok, mi a bünti? - nézett körbe Sophie.

- Telefon? - kérdezte Anna.

- Jó, ez jó! - ült fel Cloe. - Nos, Scarlet! Most felhívod Christopher Hale-t, kihangosítod, majd bevallod neki, hogy szereted!

- Ki van zárva! - hőköltem hátra.

- Hajrá Scarlet! Scarlet! Scarlet! - Sophie átnyújtotta a telefonját. - Gyerünk.

- Hjaj. - tárcsáztam és mindenki visongott, addig amíg nem Cloe lepisszegett mindenkit. Imádkoztam azért, hogy ne vegye fel, de a harmadik csengés után beleszólt.

- Haló? - hallatszott a mély hang.

- Öhm... Szia Christoph, itt Scarlet.

- Mi a... Baj van?

- Jaj nem, csak gondoltam felhívlak és elmondom, hogy szeretlek. - mindenki feszülten dőlt előre, de néma csend honolt a vonal túlsó végén.

- Én is szeretlek Scarlet... - mondta, nekem meg hatalmasat dobbant a szívem. - De most komolyan, mennyit ittál? - kérdezte, mellettem meg kitört a röhögés. Gyorsan levettem a kihangosítást, és a fülemhez emeltem a készüléket.

- Azt hiszem ez volt a végszavad. Jó éjt Christoph. - köszöntem le, majd válaszra sem várva letettem.

- Úr Isten, Scarlet! Szerelmet vallott neked! - ugrált mellettem Cloe.

- Dehogy vallott! - néztem fel a bolondos lányra, majd Sophie felhangosította a zenét, és akkor szabadultak fel a lányok...

***

Másnap reggel hangos zúgásra ébredtem, csak úgy mint a lányok többsége.

- Valaki kapcsolja ki az ébresztőt! - nyöszörögtem, mire csak morgást hallottam, majd egy sikkantást.

Mielőtt megváltoztálDonde viven las historias. Descúbrelo ahora