Az Én Bukott Angyalom

7.rész "A bosszú"

Sziasztok! Köszönöm a 700 olvasót!! 😍🙈 Hihetetlenek vagytok!!😘❤️
Jó olvasást! Remélem tetszeni fog!
_________________________

Reggel arra keltem, hogy a nappali közepén aludtam a szőnyegen. Gyorsan elkészülődtem, hogy suliba induljak, de gyanús volt a csend ami a lakásban honolt... Körbejártam a lakást David után kutatva. Végül a konyhában, a konyhapult tetején leltem rá, olyan mélyen aludt, mint egy kiscica. Mözben azt bámultam ahogy David alszik, egy k*rva jó ötletem támadt. Ledobtam a táskám és a kabátom, előszedtem a felmosó vödröt, és megtöltöttem hideg vízzel. Kicipeltem a konyhába és gondolkodás nélkül arcon borítottam vele.😂😂MUHAHAHAAA!!
-Mi a picsa?!? -pattant fel hirtelen a meglepetésre David. Én hangos röhögésben törtem ki, annyira nevettem, hogy le kellett ülnöm a padlóra.
-Hétfő van....-tartottam szünetet a nevetésben- Tudod, suli! -nevettem fel újra, meg újra.
-Lisa Morgan! Ezt még megbosszulom! -szállt le David a konyha pultról, a mutatóujját feltartva. Hiába tűnt komolynak, a száján látni lehetett, hogy enyhén mosolyog.
-Persze, persze! -mondtam cinikusan és felvettem a kabátomat és a táskámat a padlóról. -Na menjél készülődni! -indultam az ajtó felé. Kimentem a koleszból, lent már Amanda várt rám.
-Na végre! -ugrott a nyakamba legjobb barátnőm hirtelen.
-Mi történt? -néztem arcát, amelyről le sem lehetett volna vakarni a vigyort.
-Összejöttünk Markkal! -ugrándozott örömében.
-Jézusoom!! Sokáig! -öleltem meg hirtelen. Közben David esett ki az ajtón, fura képet vágva. Akaratlanul is elröhögtem magam. Erre David csak kinyújtotta rám a nyelvét és elindult a suli felé.
-El kell szomorítanom titeket, egy perc múlva megkezdődik a pokolban az első szertartás. -szólt nekünk hátra sem fordulva.
-Picsába!! -kezdett el rohanni Amanda. Én is így gondoltam, viszont szaladni semmi kedvem nem volt. A jókedvem ellenére még reggel van!!! Sétálás közben Amandát néztem, ahogy végigrohan az utcán, ugyanis a végében ott állt maga a pokol, álnevén: iskola.

Szépen lassan csoszogtam be a suliba, még csak 5 perce tartott az első óra, ezért továbbra sem szaporáztam meg a lépéseimet. Az első óra biosz volt, és a biosztanár az óra feléről el szokott késni...

Az utolsó óra után Amandával nagy boldogan indultunk meg az iskola ajtaja felé, azzal az elmélettel a fejünkben, hogy elmegyünk palacsintát enni és kivesézzük a kapcsolatukat Markkal.

Az aula folyosójára érve egy nem meglepő látvány tárult elénk. David éppen egy plázacicával smárolt a falnak dőlve. Ez szinte minden nap új ribanccal smárol, úgyhogy már megszoktam. De ez a látvány más érzéseket keltett fel bennem. Eszembe jutott David "megvígasztaló" csókja és hirtelen fájdalmat éreztem a mellkasom bal részén. Próbáltam figyelmen kívül hagyni az egymást faló fiatalokat, viszont ez mégjobban fájt.
-Hülye fasz! -monda halkan Amanda és magával húzott az ajtó felé. Amint kiértünk megcsapott minket a csípős őszi hőmérséklet.
-Amanda bocsi de most nem akarom elrontani a kedved. Áttehetnénk a palacsinázást holnapra? -nem is vártam meg a válaszát csaka elrohantam a kolesz felé. Visszanéztem egy pillanatra legjobb barátnőmre, aki lefagyva állt az út közepén.
Berohantam a szobámba és ledobtam a táskám az ágyamra. Elővettem a telefonom és írtam egy üzenetet Lucasnak:

"Én: Lucas gyere amilyen gyorsan csak tudsz a parkba! Kérlek!!"

"Lucas🙈❤️: Azonnal megyek!"

(Rekord gyorsan válaszolt az üzimre.)
Kirohantam a koleszból, és egyenesen a nem messze lévő parkba vettem az irányt. Azaz vettem volna, ha valaki nem fogja meg a karom. Jason.
-Mit a karsz? -kérdeztem kissé flegmán.
-Én....sajnálom!
-Én is. De nem fogok megbocsátani, ellőtted az utolsó eséjed is.... -néztem rá, aztán a karomra, amit egyre szorosabban szorított.
-Engedj el! -próbáltam szabadulni.
-Nem foglak! -húzta gúnyos mosolyra a száját. A bal karomat is hozzáfogta a jobbhoz, majd oldalra döntötte a fejemet és odébb söpörte a hajamat a nyakamról.
-Fejezd be!! -mozgolódtam, viszont mire ezt kimondtam éreztem a hegyes és éles szemfogakat a nyakamban. Ordítottam volna a fájdalomtól, de egy hang se jött ki a torkomon. Kb. 2 percig szívhatta a vérem, aztán egy jó nagyot bevertek neki, amitől én is földre zuhantam. Felnéztem a "megmentőmre", viszont amint megláttam az arcát, szzemeim elkerekedtek és a sírás kerülgetett..... David!!

_________________________

Sziasztok megint!😃 Nyár alkalmából több időm lett, ezért úgy döntöttem, hogy szeptemberig minden vasárnap fog kijönni új rész!😊😃
Remélem tetszett, a igen vote-olj és commentelj!