Az Én Bukott Angyalom

16.rész "Álom"

Hirtelen felültem az ágyamon. A telefonom szerint pontosan 12 perccel előbb keltem fel a szokásosnál. A legjobb pedig, hogy az éjjel szinte teljesen átizzadtam a pizsamám, ezért arra a döntésre jutottam, hogy lezuhanyzom. Óvatosan beálltam a zuhanykabinba, mert a legutóbb majdnem sikerült hanyatt vágódnom.

Éppen hűsítő vízzel áztattam testemet, mikor egy ismerős érzés fogott el: már megint olyat álmodtam, amit nem teljesen tudok elkülöníteni a valóságtól. Azokat az álmaimat utálom a legjobban, amik után nem tudom eldönteni, hogy mit álmodtam, és mi történt meg.
Ez hogy a francba lehetséges? Úgy, hogy általában ha túlságosan sok minden történik velem egy napon, akkor este az álmomban újra végigélem azt a bizonyos napot, csak még ráadásnak olyan dolgok is kerülnek bele, amik meg se történtek, csak a képzeletem szüleményei. Ebben pedig az a legrosszabb, hogy a memóriám is egy nagy szar, és ennek köszönhetően emlékezetből nehezen tudom megkülönböztetni a valós emléket, a képzelettől. Hogy ez normális-e? Azt kétlem...
A legutolsó dolog, amiről biztosan tudom, hogy megtörtént, az az, hogy tegnap Daviddel kijöttünk a suli ajtaján. Onnan viszont már semmi sem biztos...
Általában annyira nem szokott érdekelni, hogy mit álmodtam, de ez most eléggé aggaszt. Ugyanis arra sem emlékszem, hogy David szerelmi vallomása álom volt-e, vagy valóság.

Zuhanyzás és a szokásos reggeli rutinom elvégzése után, visszatértem a szobámba.
Dobtam egy üzenetet Amandának, ami annyiból állt, hogy "Beszélnünk kell, sürgős!!". Kb 2 perc múlva már jött is a válasz, amiben ez állt:
"Tali a női mosdóban 30 p. múlva!"
Ránéztem az íróasztalomon lévő lapra, amit tegnap adott a diribá. Az első ilyen kiképzéses valami ma lesz közvetlenül az óráim után..szuper...

Mivel ma mindenképpen kerülni szeretném Davidet, ezért úgy döntöttem, hogy már most elindulok.
Amilyen halkan csak lehet a kezembe kaptam a táskám és kivonszoltam magam a szobámból. Lábujjhegyen vettem az ajtó felé az irányt. A fürdő mellett elhaladva hallottam, hogy David éppenséggel zuhanyzik. Egy picit gyorsítottam a tempómon, hogy még véletlenül se kelljen szóbaállnom vele.
Az ajtó kilincsét lenyomva adtam volna szabad utat a mai napnak.
Már egy pár centis résnyire ki volt nyitva az ajtó, mikor közvetlenül a fejem mellett egy kéz csapódott neki az ajtónak, akkora lendülettel, hogy vissza is csukta azt.

Én pedig abban a pillanatban dobtam le a földre a táskám a meglepettségtől és fordultam meg, a hátamat nekinyomva a már csukott ajtónak.

Előttem ott állt David, kezével még mindig az ajtót támasztotta. Csak egy törölköző volt a derekára tekerve. A teste még nedves volt. A szívem úgy vert, hogy azt hittem ott helyben kiszakad a helyéről. Teljes mértékben zavarba jöttem a tökéletes felsőtestétől és a vizes hajától, ami rendezetlenül állt a fején.
-Miért próbálsz megszökni? -nézett egyenesen a szemembe.
-Nem szökök, csak suliba megyek. -néztem le a földre kerülve a tekintetét.
-Annyira hiányzik neked a suli, hogy negyed órával előbb indulsz el a szokásosnál? -hajolt közelebb.
-Ez ennyire hihetetlen? -simultam hozzá egyre jobban az ajtóhoz.
-Igen. -a szabad kezével megfogta a derekamat. Éreztem, hogy érintése helyén a bőröm felforrósodott.

Arcával közeledni kezdett az enyémhez. A szememet lehunyva vártam a történéseket.

Szerencsére nem kellett sokat várnom. Ajkaink eggyé válltak.
Csókja mézédes volt és érzelmekkel teli
Kezével közel húzott magához. Úgy tartott karjaiban, mintha ott helyben összetörhetnék.

Lihegve váltunk el egymástól. Egy perc se telt el, mikor egy szó nélkül ott hagyott és visszament a fürdőbe. Erre én felkaptam a táskám a padlóról és kimentem a lakásból.

Lassan lépkedtem az utcán azon gondolkozva, hogy mégis mi a franc volt ez a csók. Gratulálhatok magamnak, hogy újból sikerült teljesen összezavarnom a gondolataimat.

____________________________
Sziasztok!😊
Köszönöm szépen a sok-sok pozitív visszajelzést és megtekintést! 😍😘💓❤️ Nem sokára hozom a kövi részt.😊