Az Én Bukott Angyalom

9.rész "Másnaposok"

~LISA~

Reggel iszonyatos fejfájásra ébredtem. Hirtelen azt sem tudtam, hogy hol a francban vagyok. Kicsit körbenéztem, mellettem egy -éppen ébredező- Davidet találtam alsónadrágban!!!!!! Próbáltam visszaémlékezni a tegnap estére. Az utolsó emlékem az volt, hogy "iszogatni" kezdtünk, majd úgy érzem megbékéltem azzal, hogy létezik. Levetettem magamról a takarómat, ami mellesleg nem tudom, hogy hogyan került a nappaliba, majd szó szerint leesett az állam. Egy szál fehérneműben találtam magam(!!), ami mellesleg nem is lenne baj, ha az ágyamban lennék egyedül, és nem a nappaliban David mellett. (Oké, hogy ez olyan mint a bikini, de akkor is!)
Na most már rohadtul elkezdett érdekelni, hogy mi a fasz történt este!!!

David mellettem még kb. félálomban lehetett, mikor én ráütöttem egyet hasára.
-Nyugi van má'! -ült fel Ő is, majd egy gyors mozdulattal a fejéhez kapott -Baszdki... De utálok másnapos lenni... Na de mi a bajod , hogy felkeltessz hajnali 11-kor?? -nézett rá a telefonjára.
-Te emlékszel valamire a tengap estéből? -tértem azonnal a lényegre. A kérdésemre David perverz mosolyra húzta a száját -Mi az utolsó emléked? -faggattam a fiút.
-Hát.... Jó sokat ittunk, aztán pókerezni kezdtünk és, hogy még jobb legyen, vetkőzőspóker lett belőle. -mesélte teljes nyugodtsággal, majd végignézett rajtam. Erre én szó nélkül visszahúztam a nyakamig a takarómat.
-Én már be nem megyek a suliba! -dőltem vissza a szőnyegre.
-Én sem! -követte David a példámat -Menjünk vandálkodni!! -pattant fel újból David. Komolyan, ennek honnan van ennyi energiája, hogy itt pattogjon?! Na mindegy, az ötlete tetszett.
-Oké! -kászálódtam én is fel, majd a takarómmal együtt a szobám felé vettem az irányt Daviddel a nyomomban.

Letusoltam és elvégeztem a reggeli (most délelőtti) teendőimet, ruhának pedig egy fekete, magasszárú farmert és egy vörös, hosszúujjú haspólót választottam. Sminkként szempillaspirált és alapozót használtam. "Reggelire" szendvicset kajáltunk, majd felkapva a kabátunkat és a szükséges cuccainkat, el is indultunk.
-Hová menjünk? -fordultam David felé.
-AZ IKEA-ba!! -vágta rá azonnal csillogó szemekkel.
-Miért pont oda? -kérdeztem, válaszul Ő csak szótlanul nézett rám sétálás közben -Jaaaaaaa! -nevettem el magam.
-Gyere menjünk kocsival! -ragadta meg a kezem és magával húzott.
Furcsa, hogy minden gyűlöletem Daviddel szemben eltűnt. Ha 1 évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy Daviddel együtt fogunk röhögni valamin, akkor azt elküldöm a picsába azzal, hogy menjen el orvoshoz.
Az út többnyire csendben telt, a rádió útközben halkan szólt, néhány jó számnál azonban max. hangerőre tekertük és énekeltünk mellé. Éppen Alan Walker-től a "Faded" szólt, mikor a telefonom csörgésére lettem figyelmes. David lehalkította a rádiót, én pedig közöltem vele, hogy Amanda hív és ki lesz hangosítva.
-Szia! -szóltam bele a telefonba.
-Hol a fenében vagy? -hallottam meg barátnőm hangját.
-Kocsiban. -válaszoltam röviden és egyszerűen.
-Mivan? Miért? -hangjában egy kis aggodalmat fedeztem fel.
-Az megyünk vandálkodni! -mosolyogtam ördögien, bár tudom, hogy nem látta.
-Ünk? Kivel vagy? -mielőtt válaszolhattam volna Mark hangját hallottam meg.
-Lisa te vagy az? Mit csináltál az én egyetlen Davidemmel? -kérdezte Mark tetetett aggodalommal. Erre én röhögőgörcsöt kaptam, ezért David felé tartottam a készüléket.
-Nyugi van Haver! Jól vagyok, megyünk az IKEA-ba. -szólt bele David a telefonba.
-Jaa, akkor ott talizunk Szivecském! -csapta le a kagylót Mark.
-Mikor lett ez buzi? -tartottam kis szünetet a röhögésben.
-Fingom nincs, de úgylátszik, hogy tartanom kell tőle! -röhögött David is. Kb. mire befejeztük a röhögést, oda is értünk az épület elé.

Nem tudom, hogy pontosan mi is történt a kettőnk viszonyával, de abban biztos vagyok, hogy nagyon jó barátok lettünk, sőt......

_________________________

Na sziasztok!😊 Ha tetszett, vote-olj és kommentelj!😊😉 1 hét múlva jön a kövi.😊😘