Az Én Bukott Angyalom

10.rész "Kidobtak!"

A rohadtnagy üvegajtó előtt már ott várt minket Mark, Eric és Richard. Éppen valamit beszélgettek, mikor Mark kiszúrta, hogy közeledünk feléjük.
-Szerelmem!! -ordított egyet Mark lányos hangon, és kitárva karjait felénk rohant. David erre megfordult és futni kezdett a parkoló körül Markkal a nyomában. Én eközben röhögve sétáltam az ajtó előtt álló, röhögőgörcsben szenvedő fiúk felé.
-Sziasztok! -köszöntem röhögve.
-Csövi! -szólaltak meg egyszerre.
-Miért nem voltatok suliban? -kérdezte kifulladva Eric.
-Hát nem nagyon emlékszem..... -vakargattam a fejem. Közben David és Mark abbahagyta a kergetőzést és csatlakoztak a beszélgetésbe. Hosszadalmas mesélésünket a tegnap esti emlékeinkről egy kis csend váltotta fel.
-Hát az szívás! -fogta fel legelőször Mark és megpaskolta David vállát.

Még egy kicsit beszélgettünk és röhögtünk, majd bementünk az épületbe. Először az ágyakat vettük célba. Felfeküdtünk rájuk, betakaróztunk, ugráltunk rajtuk stb...
Éppen a kanapék felé vettük volna az irányt, amikor egy őr féleség jött oda hozzánk.
-Kérem most azonnal távozzanak az épületből! -szólalt meg rideg arccal és hanggal.
-Mér'? -flegmázott Richard.
-Mert nem úgy viselkedtek, ahogy ebben az üzletben a szabályok megengedik! -idegesedett fel egy kissé a biztonsági őr.
-Mik a szabályok? -húzta tovább az ember agyát Eric.
-Ha nem távoznak most azonnal, kénytelenek leszünk erőszakhoz folyamodni! -még 4 biztonsági jelent meg erre a mondatra.
-Előbb válaszoljon a kérdésemre! -kezdett el követelőzni Eric.
Erre a biztonságinak elborult az agya és lefogta Ericet, a másik 4 is a példáját követve lefogtak minket, majd a kijárat felé indultak. Legszívesebben levertük volna őket, de azért eléggé nagy börtön büntetést kaptunk volna, mivel "emberek felett tilos természetfeletti erőt használni". Börtönbe meg mégsem szeretnék kerülni, és szerintem a többiek sem.
A biztonságiak szó szerint kidobtak minket az üzletből, majd az, akinek a fiúk húzták az agyát, a fejünkhöz vágta, hogy ki vagyunk tiltva. Becsukták maguk mögött az üvegajtót, majd elhúztak a francba.
Én a földön ültem (ugyanis mikor kidobtak minket sikerült seggreesnem) és úgy néztem a fiúkra. Hirtelen egyszette tört ki belőlünk a röhögés. Egy pár percig még "megbeszéltük" a történteket, majd a fiúk csesztetni kezdtek, hogy "álljak már fel, mer' menni akarnak".
-Éhes vagyooooook!! Gyere máár! -rángatta a kezem Mark.
-De fáj a seggem! -nyöszörögtem én is. Amúgy tényleg fáj, szépen beverhettem.
-De a kocsi ülése puhább! -nyafogott már Richard is.
-De fáj a seggem ha mozgok!
- Te bajod, hogy ilyen szarul estél! -magyarázott most Eric. Én erre a mondatára behunytam a szemem és keresztbe tettem magam előtt a kezem.
-Jaj, ne durcizz már! -kapott fel hirtelen a földről David. Annyira megijedtem, hogy gyorsan belekapaszkodtam a nyakába, és megmarkoltam a kabátját.
-Yeeeeeeey! -ugrándozott Eric és Richard, Mark pedig összekulcsolta maga előtt a kezét és méregetett minket.
-Mivan? -kérdezte David Marktól.
-Semmi, csak azon gondolkozom, hogy miért nem jártok. -vont vállat Mark majd otthagyva minket David kocsija felé vette az irányt.
-Amúgy ti mivel jöttetek? -próbáltam terelni a témát.
-Busszal. -szörnyűlködött Richard, majd megindultunk a kocsi felé.
David be ültetett hátra, Eric és Richard közé, akik konkrétan plüssállatnak hittek, és egész úton ölelgettek. Tiszta hülyék, de így szeretjük őket. Engem kitettek a kolinál (azért, mert én Amandával leszek, csajos délutánt tartunk), ők meg elmentek kajálni. Lassan csoszogtam fel a 2. emeletre, Amanda szobájába.

_________________________
Sziaszok!😊
Elöször is bocsi, hogy ez a rész laposabbra sikerült!☹️☹️
Másodszor: bocsi, hogy késtem vele, csak eléggé sok dolgom van/volt.☹️☹️
Harmadszor: NAGYON KÖSZÖNÖM A TÖBB MINT 2K MEGTEKINTÉST!!!!!😵😵😘❤️