Kötekedünk?

4.5K 381 18
                                    

Hyun Ji POV:

Kótyagos fejjel keltem. Szinte nem is emlékszem arra, hogyan készültem el. Egyszer már csak az utcán sétáltam a suliba. Nem akartam kocsival menni, most olyan jól esett a séta. 

Woo Jin már lassan másfél éve udvarolt anyának, de a fiáról még csak szóban hallottam. Tudtam, hogy többször vitték már be drogbirtoklásért és kocsmai verekedésért, de többet nem. Sose találkoztunk azelőtt, és őszintén? Örültem neki. Mindig is kerültem az ilyen alakokat.

A lámpa zöldre váltott, én pedig szét se nézve indultam el a zebrán.

Hangos kiáltozásra lettem figyelmes és motorzúgásra.

A hang irányába emeltem tekintetem, és akkor...

-Basszus - ugrottam vagy két métert és a földön hemperegtem tovább, el a motorosok útjából.

Nagyokat kurjantva ment tovább a négy motoros, akik mögött hosszú loboncú lányok ültek, természetesen sisak nélkül. Láttam, hogy élükön Jimin megy.

-Jól van kisasszony? - kérdezte egy kocsijából kiszálló férfi aggódó arccal.

Felpattantam és leporoltam magamról a koszt. 

-Igen, köszönöm - mosolyogtam rá - De ha most megbocsát szét kell vernem a valagukat.

Meghajoltam, majd elsprinteltem. 

A suli már alig 300 méternyire volt. Láttam, ahogy a banda megáll a kapu előtt és leszállva járgányaikról, nevetve lepacsiznak egymással.

Dühömből nyerve az energiát futottam míg oda nem értem, és mikor már Jimin mögött voltam egyik lábamról elrugaszkodtam és a másik talpamat a hátába mélyesztettem.

Elvesztette egyensúlyát és motorjára esett, amivel felborult.

Mindenki döbbenten bámult egy pár másodpercig, én pedig kifejezéstelen arccal megigazítottam magamon a kabátomat.

-Ezentúl óvatosabban - mondtam - tökfejek - azzal otthagytam a döbbent társaságot.

A zöld hajú felsegítette Jimint, majd ahogy befordultam a kapun, szemem sarkából láttam, hogy az, aki tegnap úgy nekiment Tae-nek utánam iramodik. Futási sebességéből kikövetkeztettem mikor ér mögém, és ekkor egy hirtelen mozdulattal kiléptem oldalra.

Egy alak esett orra mellettem.

-Máskor korábban kelj fel - mondtam hangosan hátra sem nézve.


Eunha már a helyén ült, ahogy Namjoon és Hoseok is.

-Taehyung? - kérdeztem miután leültem.

-Még nem láttuk - felelték.

-Remélem nem kötöttek belé - sóhajtottam, majd szemeim az ajtóra függesztettem.

Pár perc múlva beléptek új osztálytársaink és rögtön be is csengettek. Valamin nagyon nevettek és egymást böködték.

-Többet nem kötekszik - mondta a zöld hajú (Suga?) és levetette magát a helyére, lábát felrakta az asztalra.

Jin is ugyanezt tette (az ő nevét már megjegyeztem).

Becsengettek. Taehyung sehol. Írtam neki sms-t.

Nem válaszol.

-Megkeresem - ráztam meg a fejem és gyors kispuriztam a teremből.

Az udvarra siettem. Nem volt ott. 

Tornaterem. Ott se volt.

Tudtam, hogy azok csináltak vele valamit.

Fiú mosdó!

Nem foglalkozva azzal, hogy ki lát, ki nem, belöktem az ajtót.

-Tae! - kiáltottam rémülten.

Összeverve feküdt a földön. Mellé térdeltem és fejét ölembe vettem. Lassan kinyitotta szemeit.

-Ők voltak? - kérdeztem a haját simogatva.

-A... - nyelt egyet - motor...

-Oké ne beszélj - mondtam, majd hívtam egy mentőt.

Muszáj volt, mert a hasa teljesen lila volt, az arcát beborította a vér, a karjához pedig mikor hozzáértem felszisszent.

Mivel a kórház nem volt messze hamar odaértek és el is vitték, én azonban nem mehettem vele, hanem egy tanár kísérte el.

Az óra zavartalanul folyt a teremben, ők semmit nem észleltek a kint történtekből. Úgy döntöttem nem megyek be, hanem bosszún töröm a fejem.

***

Kicsöngettek. Gyorsan visszasiettem és az ajtó melletti szekrénysornak dőltem és osztálytársaimat figyeltem, ahogy kiözönlenek a teremből. Kicsit értetlenül néztek rám, de csak intettem nekik, hogy minden oké, menjenek tovább. A tanár is elment.

Ahogy sejtettem, a két srác és a lányok bent maradtak. Eunha-ék is kijöttek és elküldtem őket a következő órára.

-Azt hiszed itt hagyunk? - kérdezte Nam döbbenten, majd megrázta a fejét - Egy tapodtat sem megyek.

-Jó te maradhatsz - adtam meg magam, de a másik kettőt nem kellett sokáig győzködnöm, hogy menjenek tovább.

Ketten maradtunk, majd egyedül beléptem a terembe. Nam-ot nem engedtem be.

Lassú léptekkel közeledtem feléjük.

Ők csak röhögve sztorizgattak azon hogyan verték össze a barátom.

Karba font kezekkel álltam meg előttük.

Úgy tettek mintha nem vennének észre. Hát jó. Én ráérek. De ők már nem annyira biztos...

-Talán valami gond van ribanc? - hallottam ekkor magam mögött.

-Én már mondtam neked, hogy máskor korábban - léptem arrébb, mire az illető megint orra esett mellettem - kelj fel, ha velem akarsz kikezdeni.

Orrát dörzsölve állt fel.

-Mi az Kookie? - röhögött Suga - Kifog rajtad a ribi?

-Nem  - vágta rá és szemeivel végigstírölt, majd gúnyos mosolyra húzta száját - Majd én találok rajta fogást ne félj - nézett haverjára, majd nevetve összepacsiztak.

-Hé mostohatesó - kiáltottam hátra se nézve - Engedd el!

Azt hiszem mindkét kijelentésemmel megdöbbentettem a társaságot.

Gúnyosan elmosolyodtam, majd megpördültem tengelyem körül.

Jimin tekintete szikrákat szórt és szinte megfojtott vele, de nem foglalkoztam vele, hanem egyszerűen kiszabadítottam Nam-ot szorításából, majd elindultunk az ajtó felé.

-Ja és még valami - fordultam meg bájos mosollyal - Én a helyetekben megnézném a mocikat. Nehogy... Tudjátok - kacsintottam, majd elhagytam a termet.

-Mit csináltál a motorokkal? - suttogta Namjoon mikor a banda tettetett nemtörődömséggel elindult a parkoló felé.

-Tudod - kezdtem lassú mosolyra húzva számat - Ilyenkor szokták bekapcsolni az öntöző rendszert az udvaron... 

Kicsit eltöprengett, majd neki is leesett.

-Te nem vagy normális - röhögött, majd elkomorodott - Ugye tudod, hogy ezentúl nem hagynak majd békén?

-Emiatt a legkevésbé sem kell aggódnod - ráztam a fejem, majd nevetve elindultunk a következő órára.


Na heló! ^^

Kicsit rövid lett sajnálom, de legközelebb megpróbálom hosszabbra, csak még be kell fejeznem egy másik részt is + tanulás :// Remélem azért valamennyire élvezhető volt ^^

Egyébként az előző részhez elfelejtettem odaírni, hogy Pesten, bátyámtól tényleg megkérdezték, hogy kell-e neki valami pörgős :'DDD A bátyám csak nézett, hogy ennek elmentek otthonról :'DDD

A terror iskolája BTS FF [BEFEJEZETT]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang