A terror iskolája BTS FF [BEFEJEZETT]

Shin Bi

Helló mindenkinek!

Tudom már lassan megkövezést érdemelnék, mert egész nyáron egy darab rész nem volt, de meg tudom magyarázni! :'DD

Nyáron két hónapot dolgoztam, aztán tábor, költözés pihenés meg egy csomó minden, de ma nekiültem és már van előre megírva 5 rész, és már csak kettőt kell, szóval (ezzel együtt) már csak 7 rész lesz ebből a könyvből, és úgy fogom csinálni, hogy reggel is és este is teszek fel egy-egy részt, mert már nem akarlak titeket tovább nyúzni, így is már páran meg akartok ölni :'DD

Na nem húzom tovább. Jó olvasást! ^^

-Suga! – fordultam meg és léptem hozzá – Tegnap óta arra várok, hogy jelentkezz! Megtudtál valamit?

-Ne itt – ragadta meg a karom, majd mindenki döbbenetére elvezetett valahova máshova.

-Na? - kérdeztem türelmetlenül az épület sarkánál megállva.

-Két hírem is van – mondta idegesen, majd miután körbenézve meggyőződött arról, hogy senki nem hall minket, nekikezdett – Megtudtam hol van JinAh apja.

-Nagyszerű – sóhajtottam boldogan és legszívesebben ugráltam volna örömömben, ám ő folytatta, de az amit mondott, teljesen megrémisztett.

-A másik viszont az – vett mély levegőt – hogy a barátaid nagy bajba keveredtek.

-T-tessék? – kiáltottam levegő után kapkodva.

-Miről beszélsz? – kérdeztem döbbenten – Suga mire célzol ezzel?

-Szerintem már te is érzékeled – intett fejével magam mögé.

Nem más volt arra, mint a park, ahol épp az előbb verték össze Joon Woot. Szívem összefacsarodott, mikor ismét belegondoltam milyen állapotban rakták a mentőbe. Szörnyű látvány volt. Még az ellenségeimnek sem kívánnék ilyet.

-Kifejtenéd bővebben? – kértem halkan. Valamiért nagyon, nagyon rossz érzésem támadt.

Suga már nyitotta volna a száját, azonban ekkor valaki kirontott az udvarra vezető ajtón és kiabálni kezdett.

-Hol egy tanár?! Azonnal hívjatok egy tanárt, mentőt, akármit! Shin Binek valami baja van! – kiabált halálra rémülten egy lány, azzal visszarohant az épületbe.

-Mi?! – kerekedtek ki szemeim, de ekkor Suga indult meg abba az irányba és elsietve mellettem bevetette magát az épületbe.

Pislogva indultam utána, majd az épületbe érve kezdtem keresni.

-Anyám milyen gyors ez a cukor – prüszköltem, de ekkor egy kisebb tömeget vettem észre az egyik lánymosdónál. Ijedten suttogó lányok álltak ott tanácstalanul. Azonnal odasiettem és köztük átvágva vettem is észre Shin Bit. A lányt, akinek már sejtettük, hogy valami baja van. A szemei mindig vörösek voltak, ami nem természetes, hisz nincs allergia szezon és a kontakt lencséit is hordja.

-Suga! – kiáltottam meglepve.

Mint, aki nem is hallotta, a földön térdepelve tanulmányozta tovább a lány arcát, aki a padlón feküdt eszméletlenül. Pillantásom végigfutattam a padlón, ekkor vettem észre valamit.