Treat You Better |S.M.| MAGYAR |

Bevezető

Sosem voltak barátaim.
Vagyis, már nincsenek.
Anyám sincs, ami őszintén szólva nem is zavar. Néha éppen elég ha apával kell veszekednem.
Egy fél éve kezdődhetett minden, amikor az előző iskolám egyik pillanatról a másikra a földig égett.
A barátaim meghaltak, akik pedig túlélték, magukba roskadva, valamelyik elmegyógyintézet legelrejtettebb bugyrában kuksolnak.
Az apám énektanár egy Torontói énekgimnáziumban, így szerinte magától értetődő volt, hogy ott folytatom tovább tanulmányaimat. Szerintem nem, de nem engedett beleszólást.
Utáltam énekelni, pedig azokkal az emberekkel ellentétben, akik azért utáltak mert nem tudtak, én "őrületes" voltam benne. Csak kicsit vagyok egoista, de ezt tényleg nem én találtam ki.
Kiskoromban rengeteget járhattam be apával, és akkor még szerettem az iskolát.
Most, belegondolva, hogy holnap ott kezdek, a 9-ik második féléve után, borzalmas.
Eleve magamba zárkózó vagyok, és ha eddig volt remény arra hogy barátokat szerezzek, hát az azzal kihunyt, hogy a drágalátos előző iskolám nagyon de nagyon rossz időpontot választott a leégésre.
Néha, vagyis mindig mikor tükörbe nézek, végigfut az agyamon, hogy a kinézetem közrejátszhat mindebben.
Nem egyszer kelltettem már feltűnést a kékesszürkés hajammal és hófehér bőrömmel. A fekete ruhatáram csak még jobban szítta a környezetem és apám - főként csak az apám - haragját, de nem ezzel tettem keresztbe neki.
Állandóan lázadtam, eleinte csak pár pohár alkohollal, majd találkoztam Stevennel, és a nagyon állat töltött cigijeivel.
Mondanom sem kell, azóta összejöttünk, és nem csak a cigire, a drogokra is rákaptam. Eleinte apám szívatására ment ki az egész, mára már képtelen vagyok leállni vele.
Rossz társaságban vagyok, én is tudom, de ők elfogadnak.
Van egy lány, aki abba az osztályba jár, ahova én kerülök holnap.
Leila, aki igazi vadóc, szürke hajú, és iszonyat menő.
És ha most azt gondolod, hogy bonyolult életem van, még semmit sem tudsz. Hamarosan még bonyolultabb lesz, egy ismeretlen ismerősnek hála, aki jön, és felforgatja az életem.
De vajon felforgatja, vagy éppen ő az, aki próbálja helyrerakni?