Treat You Better |S.M.| MAGYAR |

10.rész

Tíz perc múlva vissza is ért, hátán a gitárjával, és egy csomó telefirkált lappal.

Még mindig az ablakban ültem, és mikor Shawn belépett a szobámba, mosolyogva nyújtottam felé a kezemet. Elvigyorodott majd odajött, és megölelt.

- Mi?? Nem! - toltam el magamtól, mikor rájöttem, hogy teljesen félreértett. - A gitárodat akarom!

- Pedig már azt hittem, én hiányoztam ennyire. - dünnyögte unottan, majd odaadta a szóban forgó hangszert. Áhítattal vettem ki a tokjából, és húztam végig az ujjam a húrokon. Random kezdtem pengetni, mosolyogva. - Hé! - kiáltott fel, én pedig zavartan fordultam felé. - Még nem is hallottalak énekelni!

- És nem is fogsz! - röhögtem fel.

- Énekelj valamit! - helyezkedett neki, én pedig csak ráztam a fejemet. - Légyszi! - biggyesztette le telt ajkait.

- Nem hiszem, hogy felvagy te arra készülve, hogy engem énekelni hallj!

- Jó, jó! - tette fel a kezét. - Akkor segítesz dalt írni, vagy nem? - felvonta a szemöldökét, én pedig bólintottam. Elvettem tőle egy köteg papírt. Szinte egyik dalt sem fejezte be, néhány lapra csak pár szó, pár sor volt sebtében felfirkantva. De fiú létére egész szépen írt.

- Na? - kérdezgetett türelmetlenül, mire mutatóujjammal jeleztem, hogy maradjon csöndben. Mikor végeztem a kupacommal, a másik kötegért nyúltam, ami Shawnnál volt. A körmömet rágva olvastam végig minden lapot, majd felnéztem. - Na? - nyaggatott továbbra is.

- Nem ártana, ha néha be is fejeznéd a dalokat. - bólogattam. - Tudod, egy dal általában három perces, nem 6 másodperces.

- De milyenek? - hagyta figyelmen kívül, az amúgy elég frappáns beszólásomat.

- Nem olyan nagyon gáz, mint amilyenre számítottam. - dicsértem meg a magam módján. - Ez itt különösen tetszik. - húztam elő egy lapot. - "First you say you love me, then you say you don't, I wake up in the mornin' and I'm all alone" - elismerően elhúztam a számat. - Csak az nem frankó, hogy szex utáni reggelről írsz, holott mindenki tudja, hogy szűz vagy.

- És ahhoz mit szólsz, hogy szerelemről írok, és még szerelmes sem voltam soha? - piszkálgatta zavartan a pulcsija ujját.

- És most azt hiszed, hogy ez mennyire gáz? - felvontam a szemöldökömet. Csak vonogatta a vállát, anélkül, hogy rámnézett volna. - Baszki, Shawn! - mordultam fel, majd közelebb ültem hozzá. - Majd ha úgy akarod, szerelmes leszel, addig pedig örülj, mert nem törték össze a szívedet!

Felnézett rám, mire megforgattam a szememet. - Folytathatjuk, vagy ösztönözzelek még egy kicsit?

- Ha ez ösztönzés volt, veled fogom elveszteni a szüzességemet! - vágta rá, majd felröhögött a saját poénján.

- Ez nem volt vicces. - ráztam a fejem komolyan.

- És hogy akarsz nekem dalt írni? - beletúrt a hajába.

- Hát, ezek a szövegek többnyire ugyanolyanok, így majd összeollózok belőlük egy viszonylag érthetőt. - gondolkoztam. - Csak adj egy kis időt.

Kezembe vettem egy üres lapot, és próbálkozni kezdtem. Shawn tolerálta, hogy most csendet akarok, így halkan pengetni kezdte a gitárját aláfestésként. Rengeteg lapot böngésztem újra át, írtam újra, gyűrtem össze, dobáltam el, majd megint kezdődött az egész előlről. Már több órája ültem rajta, mikor nyílt az ajtóm, és apu dugta be a fejét.

- Ez most... mit csináltok? - pillantott értetlenül hol rám, hol a nyúzott Shawnra, aki csak egy fáradt nyögéssel válaszolt.

- Minek látszik? - kérdeztem kissé flegmán.