Trust me baby

Hemmings! Fejezd be!

-Na jó. Mégis mi a franc bajod van Eli? -nyitott be hirtelen a szobámba drága Hoody
-Mi történt már megint? -húztam ki a fülhallgatómat a fülemből, miközben az ágyamon ültem
-Mit mondtál Lukenak?
-Semmi különöset. Miért? -válaszoltam
-Nem akar eljönni a holnapi buliba. -ült le mellém. Vagyis inkább lefeküdt.
-És nekem ehhez mi közöm van?-fordultam felé
-Arról volt szó hazakíséred, de végül egyedül ment.
-Nem kisgyerek, egyedül is haza talál. Egyébként meg, te leskelődsz utánunk?-csaptam rá hasára, amitől felszisszent
-Beszéld rá a bulira. Mond azt hogy te is ott leszel.
-De én nem leszek ott. -vigyorogtam a képébe
-Kérleeek. -biggyesztette le alsó ajkait,miközben kiskutya szemekkel nézett rám
-Calum!
-Naaa! -ugrott rám majd csikizni kezdett
-Nem! Calum! Hagyd abba! -kezdtem sikítozni, miközben össze vissza kapálóztam
-Eljössz és rábeszéled?
-Igen csak hagyd már abba! -nevettem folyamatosan
-Na végre.

-Indulhatunk? -kiabált Calum, amikor már a lépcsőn mentem le. Lukeot sikerült rábeszélnem hogy jöjjön a buliba, de ebben már csak az a gáz, hogy azt se tudom kinek a bulijába megyünk. Fekete egyberuhámba és egy magassarkúban voltam, aminek a sarka aligha magas. Most már csak azt kívánom, hogy legyünk túl ezen az egészen és hagyjon békén Hemmings.
-Hm de kicsípte valaki magát. -tapsolt meg Calum, amint a konyhába léptem. Luke is itt volt, mivel úgy beszélték meg, hogy együtt megyünk. Végignézett rajtam, majd lassan szájába harapott és elmosolyodott.
-Csak menjünk már és legyünk túl rajta. -mutattam az ajtó felé. Sorba léptünk ki a házból, majd a kocsi felé kezdtünk lépkedni. Calum előre ment, hogy elindítsa és induhassunk.
-Jól áll ez a ruha. -lépett oda mellém halkan, miközbe halkan suttogott felém
-Kössz.
-Már csak az zavar, hogy az összes fiú téged fog figyelni. Többek közt én is.. -fogta meg a csuklómat, majd végigsimított rajta. Kirázott a hideg.
-Gyertek már! -kiabált ki Calum az ablakon, dudálás közben.
Több se kellett, én már el is szakadtam Hemmingstől, és gyors léptekkel a kocsi felé vettem az irányt majd beszálltam. Én ültem hátra, a két srác meg előre.
5-10 perc elteltével már ott is lehettünk.  A kertben már most dúlt a lámúr, néhány ember között. Legtöbben már most hulla részegek voltak, vagy már azon is túl. Rossz előérzetem volt..

-Na jössz? -lépett mellém Luke, egy elégedett mosollyal az arcán
-Calum? -néztem rá
-Már bement. Egy igazi parti állat. Kíváncsi vagyok te milyen vagy. -kacsintott rám, majd együtt befele kezdtünk sétálni.
A zene már kiszakíthatta volna a dobhártyám, olyan hangosan szólt. Az egész ház úszott a pia szagban, és a botladozó agyonivott emberektől. Mondhatnám förtelmes egy szag.
-Figyelj, csak maradj mellettem. Calum megkért hogy vigyázzak rád, ha már ő "nem ér rá". -kiabált, különben nem értettem volna mit mond.
Egy fejbólintással elrendeztem, hogy "oké, vettem az adást főnök" és már mentünk is a tömegbe. Luke szorosan fogta a kezem, és úgy tört utat. A konyhapultnál kötöttünk ki, ahol minden volt. Mintha csak valaki megvette volna az egész alkohol gyárat. Egy pohár után nyúltam, majd az ásványvízért.
-Ilyen puhány vagy? -vigyorgott rám, miközben ő is töltött magának, csak éppen nem ásványvizet
-Nem azért jöttem hogy leigyam magam.
-Na várj. Hozok neked valami kis jó cuccot, addig várj meg itt! -mondta, majd beleolvadt a tömegbe. Piros kockás ingjét már egyáltalán nem lehetett látni.

30 perce vártam, de Luke még mindig sehol. Kezdtem aggódni hogy valami bunyóba keveredett, ezért elindultam megkeresni. De nem is tudom miért.. hiszen nem az én bajom.
Aki még bírta az táncolt, vagy inkább próbált valami mozdulatsort elsajátítani. Ide-oda lökdösődtek az emberek, ezért néha nekem jöttek.
Valami nappali féleség felé közeledhettem, mert volt ott egy óriási kanapé még ami meg maradt belőle. Az emelet felé kezdtem inkább menni, amikor a lépcsőn megláttam egy ismerős alakot, egy szőke lánnyal. Éppen olyan szőke volt a fiú, mint a lány...Luke..
-Ohh szia édes! -kiabált oda hozzám Luke. Próbált felém jönni a lépcsőn, ott hagyva a kis szőkét. Kicsit megbotlott és nekem dőlt. Lehelletében érezhető volt az alkohol szag. Undorító volt.
-Csak nem hiányoztam? -bújt hozzá nyakamhoz, amit több kevesebb sikerrel próbált csókolgatni, de én ellöktem.
-Luke, hagyd abba. Részeg vagy. -próbáltam visszatartani
-Tudom hogy hiányoztam. Tudom hogy kellek neked, épp úgy mint ahogy te nekem. -próbált mosolyogni, majd a derekamat fogdosta, és az emelet felé kezdett húzni
-Hemmings! Fejezd be! -kiabáltam rá, de mintha meg se hallotta volna, nekem esett és a falhoz nyomott.
Lágy csókokkal kényeztette nyakamat, majd inkább visszatért ajkaimra. Próbáltam eltaszítani magamtól, de mindkét kezemet lefogta fejem felett. Csípőjét nekem nyomta, majd egy kis nyögés hagyta el a száját.
Lábaimat felkapta csípője köré, majd bevitt egy szobába. Lerakott az ágyra, majd rám tornyosult. Csókolgatás közben, a felsőmet húzta fel, aminek nem kellett sok hogy lekerüljön rólam. A nadrágom következett volna, mikor hirtelen észhez tértem.