Trust me baby

/:part 14

Tudjátok mi a jó? Az hogy szeretsz valakit, és ő viszont szeret téged. Hogy egyszerre élhettek át rengeteg csodás dolgot. Nincs is jobb, mint amikor az mellett ébredsz reggel, akit szívből szeretsz, és bármit megtennél érte. Még az életedet is adnád. Pontosan ilyenek vagyunk mi is. Igen mi. Én és Luke.

Miközben ezen gondolkoztam, Lukeot figyeltem aki Calummal videójátékozott és néha egymásra ugrottak mert nem tudták eldönteni hogy ki nyert valójában.
-Ne hazudj már! Láttam hogy én nyertem! -ugrott rá ismét Calum Lukera.
-Ugyan már, vak vagy. -nevetett Luke miközben lelökte magáról Calumot
-Hemmings, fejbe váglak egy serpenyővel esküszöm. -feküdt el a földön Calum
-Ezt most el is higyjem?-nevetett Luke
-Te akartad. -kelt fel majd kirohant a konyhába
Elnevettem magam, majd újra Lukeot néztem, ahogy elterülve a kanapén feküdt és a hasán felcsúszott a fekete pólója. Nem kellett sok hogy beleharapjak ajkaimba.
-Eli. -tapsolt egyet Luke
-Mond. -ráztam meg a fejem, majd ránéztem
-Ne akard hogy... -harapott bele telt ajkaiba, így nem tudta befejezni a mondatát
-Hogy? -mosolyogtam ravaszul, majd kezemmel kitámasztottam a fejemet, és így figyeltem tovább.
Felkelt, majd lassan lépkedni kezdett felém. A megszakíthatatlan csendben csak az ő lépteit lehetett hallani.
-Mennyire akarsz most? -kérdezte halkan, szinte majdnem már némán suttogta maga elé
-Mármint mit? -kérdeztem vissza
-Inkább kit. -húzta fel egyik szemöldökét miközben édesen nevetett
-Jaj Lukey, én annyira akarlak, gyere házasodjunk össze. -rohant be hercegnősen kiabálva Calum es Luke hátára ugrott
-Köszönöm Cal. -forgattam a szemem majd felsétáltam a szobámba

-IDIÓTA! -hallatszódott lentről a srácok kiabálása. Esküszöm mintha testvérek lennének.
A "hatalmas" csendet a telefoncsörgés zavarta meg.
-Helloka. Van valami terved ma estére?-szólt a telefonba Jaylen.
-Öhm.. fogalmam sincs, kellene? -kérdeztem vissza
-Nincs kedved mondjuk találkozni? -nem értem mi ütött ebbe a srácba. Egy osztályba járunk, de szinte nem is ismerjük egymást.
-Attól függ. Találkozás vagy randi? -pillanatra lefagytam, magam sem hittem el hogy ezt én mondtam
-Melyikre mondanál igent?- nevetett bele a telefonba
-Majd meglátjuk. -válaszoltam
-Gyere hétre a park elé. Onnan elmegyünk együtt Clay bulijába. -utasított - Ja, és azt mondják hogy forró lesz a hangulat, szóval ne öltözz túl. -majd lerakta. Már csak egy kérdésem maradt válaszolatlanul... ki az a Clay?
-Kivel beszéltél? -ölelt át hátulról Luke, állát pedig a vállamon pihentette
-Nem lényeges. -fordultam felé, és megcsókoltam

-Calum, nem hiszem el hogy már meg.... -éppen a lépcsőn jöttem le, mikor Lukenak (és Calumnak is) elállt a szava
-Hát te meg hova mész hugi? -álltak fel egyszerre a kanapéról
-Clay bulijába. -mosolyogtam jó kislány módjára
-Aha... és ki a Clay? -mért végig Luke
-Jaylen egyik haverja, ha minden igaz. -válaszoltam
-Na várj csak. Nélkülem nem mész sehova. -mondta Cal, mire Luke-ot csak egy "khm" hagyta el -bocs, nélkülünk
-Mégis miért? Tudok vigyázni magamra. -tettem csípőre a kezem
-Én csak nem akarom hogy bajod essen. -ölelt át szorosan
-Tudom, de bízhatnál bennem annyira hogy gyorsan futok -nevettem el magam
-Ezzel most mondhatom nagyon megnyugtattál. -kulcsolta össze maga előtt a karjait
-Nem lesz semmi baj. Ha ennyire akarod, hívni foglak. Rendben? - néztem rá kiskutya szemekkel
-Rendben. -egyezet bele eléggé könnyen, ez meg is lepett
-Micsoda? CAL! Nekem már semmi beleszólásom sincs? -nézett rá szúrós szemekkel Luke
-Tud magára vigyázni.