Dark rose (H.S fanfiction)

08 "Nem tudlak békén hagyni."

Végig simítottam ruhámon.Én nem akartam kiöltözni egy egyszerű találkozóra főleg úgy, hogy csak ismerkedni megyek, de persze Jenna ragaszkodott hozzá, mivel akiket megismert ultra elegánsak.Hát, fogalmam sincs.Mondjuk ő is elég jól nézett ki a fehér ruhájában.

Én egy krémszínű csipkés ruhát viseltem egy egyszerű fekete blézerrel.Mondjuk evvel a blézerel nem is annyira "kiöltözött".A hajamat és a sminkemet természetesen Jenny készítette el, ami tetszett is.A sminkem nem volt szerencsére annyira vészes, egyszerű volt, aminek örültem.Kihúzta a szemem egy fekete linkával, kispirálozta a szempilláim, rúzst tett fel - ami halvány rózsaszín volt - na meg korrektort.A hajammal nem volt gond, mivel amúgy is besütöttem a végét göndörre, ezért csak megigazította itt - ott.
Most az egyszer meg voltam elégedve a kinézetemmel, ami elég ritka.Hirtelen a sok készülődéssel úgy elszaladt az idő, hogy hogy fél hét lett.
"Messze van az a klub?" Dideregtem a vékony, őszi kabátomban.Az utcák sötétek voltak, csak a lámpák világítottak.Igyekeztem minnél gyorsabban menni Jenna mellett, hogy hamarabb oda érhessünk.
"Még körülbelül 5 perc, és ott vagyunk." Válaszolta.Remek.Addig azt hiszem rám fagy ez a kabát.Elég felháborító, hogy csupán még csak november van, de már ilyen hidegek az éjszakák.Úgy tudom, hogy decemberbe nem fog esni hó a globális felmelegedés miatt.Bárcsak ne így lenne.Mindig is szerettem a telet és a havat.Mikor kicsi voltam, olyan 6 éves lehettem és mikor eljött a karácsony, mindig bele feküdtem a hóba, hogy tudjak angyalkát csinálni ezzel megtisztelve az ünnepet.Úgy gondoltam, hogy ezzel a gesztussal üzenhetek az angyaloknak hogy készen állok a karácsonyra.Hülyeség, tudom.De akkoribban sokat jelentett számomra.
Végre oda értünk a klubhoz, ahol találkozhatok Jenna állítólagos barátaival.A helység kívülről az a megszokott téglafal volt, egy neon felirattal a közepén."Dangerous club".Találó név, meglássuk, hogy néz ki bentről.
Már kint is lehetett hallani John Newman hangját, de belülről mégjobban.Egyik dalja ment éppen, csak remixben.Nem volt olyan rossz.
Tánctér, asztalok, bár, világító neonfének, izzadt emberek, hangos zene.Csak egy szokásos klub, ami legalább minden város sarkában megtalálható.
"Nézd, ott vannak!" Fogta meg váratlanul Jenna a csuklóm, és elkezdett abba az irányba húzni.Sok tolakodáson túl, de oda értünk ahhoz asztalhoz, ahol már rég ültek.
Nos, amikor oda értünk és megláttam, ki ül a sok ismeretlen közt, sokkot kaptam.Szó szerint.
Egy szőke hajú csaj ült a beépített lóca szélén, majd őt követte egy fekete hajú, borostás fiú, aztán megint egy barna hajú lány, még egy szőke fiú és még egy, utána pedig...Utána pedig Harry.Göndör fürtjeit felrázta majd félre söpörte, majd mikor észrevette, hogy ott állok körülbelül 2 lépésnyire tőle, ő is hasonlóképpen reagálhatott, mint én.Fehér inget viselt egy egyszerű farmerral ami feszült rá.Smaragdzöld szemeivel engem bámult, tulajdonképpen tetőtől talpig végigmért nem leplezve magát, és én már ideges is voltam.
"Sziasztok srácok! Elhoztam a szobatársam és egyben barátnőmet is, Rebeccát." Mosolygott rájuk majd rám Jenna.
"Sziasztok." Intettem, majd leültem a szőke lány mellé.Eszembe se volt Harry mellé ülni, viszont Jennának nem volt más választása, leült mellé.Ahogy rám nézett, tisztán kitudtam olvasni szeméből, hogy végképp nem tudott róla, hogy ő is itt lesz.Amúgy is, mit keres itt?
"Tehát mivel nem ismersz itt senkit Rebecca, bemutatnám a srácokat." Kezdett el beszélni hozzám a borostás.Válaszul csak bólintottam." Ő ott melletted Gina, én David vagyok, mellettem Alexa" Kiabálta túl a zenét " Dennis, Jake és Harry." Sorolta.Persze Harryt végképp nem kellett bemutatnia, de nem is szándékoztam a tudatára adni.
Amint ezt elmondta, nyomban beszélgetni kezdett mindenki mindenkivel, én meg nem tudtam, hogy micsináljak.Ide való vagyok én?Vagy megint úgy lesz, mint a bálon?Csak nem tenné meg újra ezt velem Jenna? Nem, biztos nem.Talán innom kéne valamit.
"Hey." Szóltam oda a szőke lánynak, az az Ginának.Kíváncsian felém fordult."Árulnak itt alkoholon kívűl más italt is?Mondjuk Fanta, Pepsi vagy ilyesmi?"
Felnevetett."Persze.Menjek veled?" Tette fel a kérdést kedvesen.
"Nem szükséges, de azért köszi." Moslyogtam rá, majd felállva elindultam a bárpulthoz.
"Egy Fantát kérek, köszi." Kiabáltam oda a pultos fiúnak, aki egy kacsintással jelezte, hogy meghallotta.Egy új dal kezdődött, sokkal pörgősebb, mint az előbbi.
Figyeltem, ahogy két jégkockát dob a poharamba, majd beleöntve a savas limonádét elémbe tolja.
"Köszönöm." Fizettem.
"Egy ilyen csinos hölgynek bármit." Kacsintott újra, én meg egy zavarodott mosollyal vissza sétáltam az asztalunkhoz.Biztos valami bele ment a jobb szemébe.
Vissza ültem eredeti helyemre, majd nagyot sóhajtva oldalra pillantottam.Engem bámult.Folyamatosan.
"Hey, Rebecca." Kiabált át nekem David.Kíváncsian felé fordultam.
"Milyen szakmát végzel?" Meglepett kérdése, de válaszoltam.Majd feltettem neki ugyan ezt a kérdést.
"Óh, én már rég befejeztem az iskolát, szerencsére.Az egyik gyorskajázóba dolgozom dolgozom, pontosabban a Mcdonal'sba, itt a a legközelebbi plázában."
Hát végképp nem úgy nézett ki, mint aki már dolgozik.Simán kinéztem volna azt is, hogy most múlott utolsó éves.
Hamar bekerültem a beszélgetésbe.Mindenhez hozzá tudtam szólni és mindenkihez sikerült egy - két mondatot szólnom, természetesen kivétel Harry.Őt teljesem figyelem nélkül hagytam.
Elég jól szórakoztam a többiekkel, kezdtem bele olvadni az akkor beszélt témába.
"És neked mi a véleményed a szerelemről, Becca?" Kérdezte Dennis.Megemlítettem nekik, hogy nyugodtan szólíthatnak Beccának.
"Nem igazán voltam még szerelmes, szóval fogalmam sincs." Válaszoltam kicsit frusztráltan.Tudom, nevetséges az, amit mondtam, de így igaz.Még soha nem tapasztaltaltam, hogy milyen is az. Az alapiskolás koromban volt pár fiú, akinek bejöttem, de néhány beszólogatáson kívűl nem nagyon szóltam hozzájuk.Egyszerűen nem érdekelt ez a dolog, főleg akkor, amikor az akkori barátnőim rinyálását hallgattam, hogy ez meg az a srác mennyire össze törtr a szívüket, meg az rákacsintott, meg neki az bejön...Nem igazán érdekelt akkor, hogy miről is beszéltek.
A többiek furcsán néztek rám.
"Ez most komoly?" Húzta fel szemöldökét Alexa.
"Igen."
"Jézusom."
"Na és mi van akkor ha még nem volt?Szerintem meg jó is, legalább nem szenvedett annyit, amennyit egy tizenéves abban a korban." Védett meg David.Kedvelem őt.Vicces és sok dologban hasonlítunk.Mindenki csendben volt, amikor egy mély hang szólalt fel az asztal túlsó oldalán.
"Rebecca azt se tudja, mit jelent a szerelem.Miért kérdeztétek meg tőle?Totál tehetetlen a témában." Harry kicsit sem kedves mosollyal nézett rám.Nem hittem volna, hogy hozzám szól ma este.Ezért ezt a szívem se hagyta szó nélkül, egy olyan nagyot dobbant, hogy azt hittem a mellettem lévő Gina hallotta.
"A te véleményed senki sem kérte." Böktem oda neki.Nem akartam neki vissza szólni, de ha ő beszólogat, akkor én is.És valamilyen módon akartam is hozzá szólni.Na ezt már nem tudom megmagyarázni, miért.Habár nem fogom hagyni magam ennek az igénytelen embernek.Eleget fájt már tőle a fejem ezen a héten.
"A tiédet sem." Harry csak vigyorgott.Hogy van képe...
"Srácok" Szólt közbe Jenna, aki szemével szinte felkiáltó jeleket küldött felém."Elég."
"Nem érdekel, Jenna.Ahogy ő, én úgy." Morogtam úgy, hogy jól hallja.
"De kinyílott a csipánk." Vihogott Harry.Esküszöm, megfojtom! A mellette lévő Jenna folyamatosan engem nézett.Kifújtam a levegőt.
"Kussolsz, Harry."
Abba hagyta a vigyorgás, komoly tekintetre váltott.
"Velem nem beszélhetsz így, Rebecca.Válogasd meg a szavaid, ha velem beszélsz."
"Nos, én végképp nem is akartam hozzád szólni, csak hát te mindenbe bele ütöd az orrod, én meg semmit se hagyok szó nélkül.Amúgy meg nem parancsolsz nekem."
"Fejezzétek be!" Csattant fel David.
"Én nem tehetek róla, ha nem neveltek meg rendesen."Nézett rám keményen Harry.
A szívem újra egy nagyot dobbant.
"Te beszélsz a nevelésről..." Nevettem fel hamisan."Azt se tudod, mit jelent az illem és az udvariasság."
"De, tudom." Mosolygot ő is."Csak nem mindenki érdemli meg, hogy úgy viselkedjek velük."
Nem tudom, mit ártottam Harrynek.Hogy miért beszél így velem.De nagyon bántott, pedig végképp nem kellett volna, hogy érdekeljen.
"Ó, mert te az én tiszteletemet nagyon megérdemled."
"Hát drágám...Nem azért, de én lehetnék az első olyan fiú, aki komolyabban érdeklődött irántad.Nem vagy te lezbikus, netán?" Húzra fel szemöldökét vigyorogva.
Az ideg úgy jött belém, mint a villám csapás.Harryt egy tóban akartam látni, ahogy megfullad.Vagy inkább meg akartam fojtani.
"Ó, hogy lehetnél te az első komolyabb érdeklődőm, mikor szó szerint rám erószakoltad magad?!" Vágtam oda neki.Rögtön kapcsolt, a levegő pedig kezdett izzani köztünk.A többiek nem szólaltak már meg, némán hallgaták heves vitánkat.
"Mert tetszettél, bazdmeg." Csapott az asztalra, majd avval a lendülettel fel is állt.
"Akinek tetszem az nem fogdos le az akaratomon kívűl."Követtem példáját, erősebbre véve hangomat én is felálltam, úgy néztem fel rá az asztal másik oldalán.
"Nem bírtam ki." Nyögte.
Alexa hallkan felkuncogott.Hirtelen többet megtudtak, mint kellene.
"Egy rohadék vagy, Harry." Sziszegtem a fogaim közt, majd kiviharzottam.Egyszerűen túl sok lett minden.Az, hogy itt vagyok, az, hogy ő itt van, az, hogy hozzám szólt.Túl dühös voltam ahhoz, hogy lássam őt, így is mikor becsukom a szemem, rögtön az ő arca jelenik meg lelkivilágom előtt.
Sok ittas embereken túl végre kiértem a klub hátsó részéhez.A friss, hideg levegő találkozott testemmel, és ennek hatására nyomban kirázott a hideg.A téglafalnak dőltem, majd kifújtam a levegőt.Istenem, ne gondolj rá!Ő csak egy barom, a legnagyobb barom a sok közül!Azért szólt hozzád, hogy fel idegesítsen, és itt lyukadj ki.Nem tudom miért, de annyira heves érzelemmel veszekedtem vele, mint még soha senkivel.Jóformán alig tudok róla valamit, de úgy vitáztam vele, mintha tudnám minden cselekedetét és teljesen hétköznapi lenne ez a dolog.
Hirtelen az ajtó kinyílt, és Harry dühös arckifejezésével találtam szembe magam.
"Istenem, már megint." Temettem tenyerembe az arcom.Nézni se bírom őt.
"Minek jöttél ide ki?Menj vissza, mert meg fázol." Állt meg kicsit távolabb tőlem.Felhúzott szemöldökkel néztem fel rá, majd pár centivel elemeltem magam a faltól.
"Mi ez a hirtelen törődés?Menj már be Harry és hagyj engem békén, ebben állapodtunk meg nem? "
A zene bentről dübörgött, sötét volt - csupán egy neon lámpa világított az épület végén - és hideg.Harry tekintette kemény volt és durván nézett rám.
"Hát még most sem érted?!" Lökött neki a téglafalnak, én meg dühösen felnéztem rá.
"Mi a szart, Harry?" Kiabáltam.Elegem lett.Elegem lett mindenből.
"Nem tudlak békén hagyni, az istenért.Akarlak Becca, azt akarom, hogy az enyém légy, senki másé.Azt akarom, hogy együtt legyünk, hogy próbáld meg velem, nem tudom miért, de kurvára kívánlak téged és azt a szép telt ajkad." Hajolt közel, majd minden ellenkezés nélkül megcsókolt.
Nos, én, abban a pillanatban, igen, abban, na ott kaptam sokkot.Életemben először csókolnak meg, egy klub hátánál, tottál hidegben és ideges hangulatomban.
De aztán...Valahogy mégsem.Fogalmam sincs, hogy hogy történt, de komolyan.Még mindig emlékszem, és talán mindig is emlékezni fogok arra, amikor önszánatból a nyaka köré tekertem mindkét karom és szenvedélyesen vissza csókoltam.Harry derekamnál fogva magához húzott és úgy csókolt tovább;Mintha nem lenne holnap, mintha már soha nem kelne fel a nap, mintha ez lenne az utolsó csókja...

Jé!!!!!Végrekészatyaúridten.Eddigi leghosszabb rész és szerintem a legromantikusabb, nem de? Ha tetszett jelezzétek, írjatok, szavazzatok meg minden, mert mindegyik nagyon sokat jelent a történet folytatásában!
Hamarosan új rész, baiii❤