Dark rose (H.S fanfiction)

10 - Szökőkút

Hosszú idő után egy utolsó csókot nyomott ajkaimra.
"Hány órád lesz holnap?" Dönti homlokát enyémre.Lecsukom szemhéjaim.
"Hét."
"Ott leszek." Suttogta, majd ott hagyott engem.

Körülbelül két perc múlva múlt el a sokk hatása.Bedobtam magam az ágyamba.Jézusom, mit tettem?
Mire bármi negatívumra gondolhattam volna, Jenna megérkezett.Oldalra pillantottam, majd gyorsan felültem.
"Szia."Köszöntem neki.Ő hallkan vissza köszönt, majd folyamatosan mosolyogva leült az ágyára, és a telefonját nézegette.
"Mi ez a folyamatos mosolygás?" Vigyorogtam rá.
"Megcsókolt."Nézett rám.A meglepődöttségtől számra tettem kezem.
"Basszus, akkor ti most...?"
"Nem!"Szólt közbe."Vagyis...Nem tudom.Tegnap beszélgetünk, jól elvoltunk.Azt mondta hogy tetszek neki es menjek el vele valahová ma.Én belementem és a vacsora után a parkolóban megcsókolt." Magyarázta, majd a végén újra elmosolyodott.
"Á...Akkor jártok."Nevettem fel.Jenna még egy ideig tagadta, de aztán végül is bevallotta, hogy az emberek nem csókolóznak csak úgy.Ha - ha.Úgy éreztem, el kell neki mondanom.Ő is elmondott mindent azonnal.Megbízík bennem.És ennek az érzésnek kölcsönösnek kell lennie.
Tehát elmondtam neki.Jenna csak hallgatott, majd a mondandóm végén vártam a szokásos dumát.De nem az jött.
"Becca...Látom hogy vonzódol Harryhez és nem akarsz tőle eltávolodni.Még a véletlen is azt akarja, hogy együtt legyetek.A tegnapi partyn beigazolódott számomra is, hogy képtelen békén hagynotok egymást."Beszélt megértőén."És még...Azért volt ott Harry is tegnap, mert nagyából mindegyik olyan, mint ő."
"Tessék?" Lehet azért is értett meg, mert ő is olyannal van, aki egy bűnöző?
"Hasonlóak..."Köhécselt."Ők törnek, buliznak és szórakoznak.De Harry a legrosszabb köztük."
"Szóval ők lettek az új haverjaid..." Néztem rá felhúzott szemöldökkel.Nem értettem.Ha nekem azt mondogatta, hogy kerüljem az olyanokat, akkor ő miért barátkozgat velük?
"Hosszú elmagyarázni.Az egyikükkel, Ginával van egy közös órám.Össze barátkoztunk és ő hívott meg a tegnapi partyra.Én meg hívtalak magammal, hogy ne legyek egyedül."
"Oh...Értem." Néztem el.
"De mostanra már megváltozott a véleményem.Egészen jó fejek.És szerintem számodra is."
"Valamennyiük." Fejeztem be a témát, mert nem igazán szerettem volna erről beszélni vele.Ami megtörtént, azon már nem nagyon tudunk változtatni.

Este felé felhívtam a szüleimet, persze semmit sem árultam el nekik ezekről a dolgokról.Csak a tanulásról beszéltünk, meg róluk, hogy hogy vannak és hogy megy munka.Igyekeztem rólam elterelni a témát, de ez nem sikerül soha ha az anyádal beszélsz, ugye.Semlegesen válaszoltam, hogy minden oké és minden szuper itt, blablabla...

***
Az utolsó órámról kiérve kicsit izgultam.Vajon betartsa azt, amit mondott?Vagy csak át akart ejteni? Nos ez akkor fog kiderülni ha kisétálok az épületből.Így is tettem és már messziről láttam göndör tincseit.A szívem hevesebben dobogott, ahogyan megláttam.Addig, ameddig nem vett észre, nyugodtan megszemlélhettem kinézetét.
Egy fekete bőrdzsekit viselt egy ugyan olyan színű trikóval, hozzá fekete csőnadrág.Bakancsát az én irányomba fordította én meg gyorsan felnéztem rá.Gödröcskéi előbújtak ahogy mosolygott rám, valószínűleg észvette ahogy nézem.Fekete napszemüvege mögül nehezen néztem zöld íríszeibe.Basszus, annyira dögös volt.
Végre oda értem hozzá.Lenézett rám, majd mosolyogva végig mért.Egy fehér nadrág volt rajtam rózsaszín trikóval és egy converse cipővel.Farmerdzsekim volt rajtam, amin a hajam kiengedve pihent rajta.Semmi különös.
Hirtelen közelebb hajolt, majd a fülembe suttogta."Gyönyörű vagy."Libabőrös lettem szavai hallatán, de hamar leállítottam magam.Elnéztem fürtjei fölött, ahol a motorja állt.
"Na, én arra föl nem szállok megint!" Toltam el magamtól majd rámutattam "csodaszép" járművére.Felnevetett.
"Dehogynem."Ült fel rá, majd beíndítva a motort rám nézett.Eszembe se volt rá ülni.Miközben ő folyamatosan engem várt, elgondolkoztam, hogy mire is gondolhat most.
"Gyerünk."Sürgetett mosolyogva.
"Nem."Tettem keresztbe karomat mellkasom előtt, mire a Göndör szemei azonnal oda tévedtek.Mikor már körülbelül 10 másodperc után is azt nézte - úgy hogy tisztában van vele, hogy nézem mit művel - fejére csaptam.
"Bunkó!" Ültem melléje fel, mivel nem volt más választásom.Hallottam, ahogyan nevetett, majd kikanyarodva az egyetem kapujából az útra keveredtünk.Fogalmam sincs, hová fog vinni, de most ez nem számított.Szorosan fogtam körbe derekát, mikor szemeimet becsuktam.A pillanatot próbáltam élvezni és semmi másra gondolni.A hajamat a sebességnek köszönhetően fújta a szél, de addig, ameddig hátra fújja addig nem gond.Kivéve ha előre.Na, azt útálom.
Megérkeztünk a helyszínre.Egy parkba hozott.Össze húzott tekintettel szálltam le a motorról, majd Harry is követett.
"Legközelebb ne szorítsd ki belőlem a levegőt."Vigyorgott rám.
Zavarodottan rá néztem, majd eltereltem a témát.
"Miért hoztál ide?" Kérdeztem tőle.
"Van itt egy szökőkút.Oda megyünk." Válaszolta még mindig mosolyogva.Kezeit kezeimre kulcsolta, amin meglepődtem.Felnéztem rá, de nem nézett vissza rám, a helység irányába kezdett el vezetni.Nem értettem, miért hozott egy szökőkúthoz de gondolom volt rá oka.
Egy közepes méretű, ezüst színű szökőkúthoz hozott.A víz csak úgy döngött belőle, ezzel kellemes hatást érve el az embereknek.A nap sütött, de nem volt kifejezetten meleg.Leültem a szélére, majd cselekedetemet Harry is követte.
"Ugye milyen szép?" Ült szorosan mellém és végre megszabadult napszemüvegétől is.Szemeibe néztem és nem bírtam róla levenni tekintetem.Ő is folyamatosan engem nézett.
"Igen." Válaszoltam.Annyira megváltozott...Már nem azt az ijesztő, megfélemítő embert látom benne, ahogy pár nappal ezelőtt.Az is elképesztő, hogy ilyen hamar megváltozott velem szemben.
"Min gondolkodsz?" Érintette meg arcom, majd mosolyogva közelebb hajolt.
"É - én? Semmin..." Dadogtam.Nem bírtam vele beszélni úgy, hogy ilyen közel van.
Éreztem, hogy pár szem rajtunk van, de nem igazán érdekelt.Lehet, hogy felismerték Harryt és bizros azon gondolkoztak, hogy én mit keresek egy ilyen alak mellett.Valószínűleg a tottál feketébe öltözött pasas mellett annyira ártatlan lehettem a fehér meg a rózsaszín árnyalatommal.De nem tehettem róla.Az ellentétek vonzák egymást.-Szokták mondani.És ez teljesen igaz.
Harry ajkai az enyéimre tapadtak, mire egy jóleső sóhaj indult meg bennem.Éreztem, ahogyan belemosolyog csókunkba, de nem érdekelt.Tegnap este óta vágyom erre a csókra és ki akarom élvezni.Harry keze derekamra tévedt, mikor én közelebb menve hozzá karjaimat nyakába kulcsoltam.Nehezebb volt ülve csókolni őt, de így is megfelelt.Bele harapott alsó ajkamba, aminek hatására felnyögtem.Visszonoztam tettét, mire egy morgással lecsendesített.
Hirtelen keze megmozdult derekamon és mire észbe kaphattam volna Harry oldalra lökött, bele a vízbe.A meglepődőttségtől köpni - nyelni nem tudtam.Szerencsére a víz nem volt mély, csupán az esésnek köszönhetően merültem el benne.Mikor felálltam, a víz a combomig ért, a hajamból csöpögtek a vízcseppek, ajkaim szét nyíltak, miközben Harry röhögő képére néztem.Idegességemben össze szorítottam számat, majd nagy erővel rá pröcsköltem a vizet.A trikóján egy nagy folt keletkezett.Most én vigyorogtam.Göndör felhúzort szemöldökkel a vizes pólóját vizsgálta.Úgy gondoltam, nem ennyit érdemel.Mielőtt ellenkezhetett volna, karjánál fogva behúztam őt is.Nevetve néztem utána, ahogyan gyorsan kiléptem a kútból.Basszus, rohadt hideg van.Mihent észrevett volna, már nem voltam ott.Tudtam, hogy megfogja bosszulni, ezért ahogy csak tudtam, úgy szaladtam el onnan.De mivel nem nagyon ismertem ezt a környéket, inkább bevártam a motorjánál.Hiszen ki más tudna haza vinni?
Éppen hajamból csavartam ki a fizet és próbátam nem reszketni.Nem volt túl nyugtató, hogy sütött a nap, mert végképp nem volt meleg.Alig vártam, hogy száraz pizsamámba bújjak.
Aztán a motor mögött állva megláttam Harryt.Csurom vizesen, csak úgy mellékesen.Haja lelapult a víz hatására, trikója felsőtestére tapadt ahogy a nadrág is.A pánikroham ott kapott el.De már késő volt.A motor túloldalán nézett rám egy fél mosollyal.
"Te kezdted." Szabadkoztam azonnal.A nők szeretnek mindent a férfiakra fogni.Főleg úgy, hogy tudják, nekik van igazuk.
"Lehet." Kerülte meg a járműt, de én azonnal el is távolodtam.Most ő volt a kormány előtt, én meg a hátsó ülésnél.Vele szemben.
"Szerintem menjünk haza, mert meg fagyok."Osztottam meg vele az ötletet.
"Még nem." Jött közelebb, de én nyomban mentem is előre.Konkrétán a motort jártuk körbe - körbe.
"Mi az hogy nem?Szét fagyok és te is."
"Az is meg lehet."
"Basszus, induljunk már!"
"Szeretnél haza jutni?
"Igen!"
" Akkor gyere ide." Újra vele szembe voltam.Tudtam, hogy valamit csinálni fog azért amit tettem, de mindig is agyon stresszeltem magam az ilyen helyzetek miatt, szóval minél későbbre hagytam, ahogy most is.De ha nem megyek oda itt fogunk állni egész este.Igen, kinézem belőle.
Hirtelen egy tenyeret éreztem meg csuklómon, amitől egy kisebb sikoly hagyta el számat.Magához húzva a nyakamba harapott (!!!) baromi erősen.Aztán szinte lesmárolt, majd kezei gyorsan lejjebb vándoroltak és egy nagyot markolt a fenekembe.Az érzésnek köszönhetően felmorgott.
Szája gyorsan mozgot enyémeken, viszont én nem csókoltam vissza.Elhúzódott tőlem.
"Mi az?" Kérdezte vigyorogva.
"Te bunkó paraszt!" Üttem mellkasába." Vigyél most rögtön haza."
"Rendben."Egyezett bele hamar, de még mindig vigyorgott.

Sziasztok!!!
Nagyon - nagyon köszönöm a szavazatokat és a kommentet na a +olvasó listára.Örülök, hogy tetszik nektek az én agyi szüleményem!Továbbra is elvárok sok - sok szavazatott és kommentett, mert ugye - sokadszorra de - nagyon fontosak.Ja, és a helyesírási hibákért bocsi, de az utóbbi részeket telefonról írom és szerintem már azon is fogom, mivel így sokkal kényelmesebb és akkor kezdek neki mikor akarok.xd
Remélem hogy tetszett, hamarosan új rész, sziasztok!:) ❤