Stay By My Side (Hermione Granger és Draco Malfoy) Fordítás

Többé nem az ellenség

ÍRÓNŐ: NickiTxox

Draco SZEMSZÖG

Nem lepett meg, hogy Grangert Weasley-vel láttam a könyvtárban. Röviden az irányába pillantottam és észrevettem a szomorú szemeit. Úgy nézett ki, mint aki sírt. Vajon mi miatt? Nem mintha annyira kellene érdekelnie. De, hogy tökéletesen igazságos legyek, nem volt neki valami könnyű mostanság. Pansy teljesen elvesztette az eszét múlt éjjel. Nem szabadott volna hagynom, hogy ennyire kicsússzon a kezeim közül az irányítás, mint az megtörtént, de ha valamit tennék az érdekében Pansy előtt, biztosan gyanút fogott volna. Nem engedhettem meg, hogy ez megtörténjen. Pansy nem tudja, hogyan fogja be a száját, amikor valaki olyat tesz, amit ő nem helyesel. Én pedig épp ilyen szituációban voltam. Inkább csináltam volna akármit amit utálok, mint hogy hallgassam Pansy panaszkodását és zsörtölődését. Ötletem sem volt, hogy pontosan miről is beszélt Monstro, Crak és Blaise, mintha egy csapat jól kinéző hollóhátas lányról, akiket nemrég láttak, ha jól hallottam. Ahogyan ott ültem az egyik asztalnál, nem tudtam megállni, hogy ne nézzek az irányába még egyszer. Ez alkalommal gyorsan elfordította a fejét, amint elkaptam a tekintetét. Szórakoztató volt, főleg miután korábban elkaptam ahogy engem bámult amikor nem volt rajtam póló.
Aztán észrevettem a hirtelen feszengését és egy elgondolkodó kifejezés ült ki a Weasley arcára. Hirtelen felállt, magával húzva a barátnőjét. Ő rám sem nézett, ahogyan kilépett a könyvtárból. A kíváncsiságom felébredt és kéztetést éreztem, hogy kövessem, de nem tettem.

- Draco haver jól vagy? - kérdezte Blaise kirázva az összes gondolatom közül.

- Ja - mondtam ideges hangon. - Miért kérdezed?

Vállat vont. - Csak gondoltam. Furcsa voltál mostanság...

Monstro és Crak bólintottak egyetértésükben.

- Nos, jól vagyok - mondtam.

Blaise előre hajolt és körül nézett. - Történik valami figyelembe véve... a tudod mit?

Összeszorítottam az ökleimet próbálkozásképp, hogy megállítsam magamat a kitöréstől. - Ha arra gondolsz, amire gondolom, hogy célzol... nem, nem történik. Az már többé nem az életem része. Témát válthatnánk most már?

Megkönnyebbülve felsóhajtott. - Nem akartalak megbántani. Csak biztosra mentem.

Idegesen megforgattam a szemeimet. Annyira erősen próbáltam elfelejteni a halálfalós dolgot. Külön megkértem év elején az úgynevezett barátaimat, hogy sohase említsék meg újra.

- Hallod Draco nem is beszéltél még arról, hogy milyen az élet a Sárvérrel. Avass be minket - szólalt meg Monstro néhány perc üres beszélgetés után.

- Öhmm.... - motyogtam. - Nos nagyrészt elkerülöm, tényleg.

Szarkasztikusan felnevetett. - Ez minden? Biztos van ott még valami.

Vállat vontam. - Csak tesszük a hétköznapi dolgainkat. Persze provokáljuk egymást újra és újra, de eddig nem vesztettem el az eszemet. De azért még mindig nem osztoznék vele egy szobán.

- Kétlem, hogy Pansy ennek örülne - vihorászott Crak és Monstro is.

- Pansy tudja, hogy nem uralkodhat felettem. Azt teszek amit akarok - szóltam. - Annyiszor beszéltem már neki erről és tisztává tettem előtte, hogy nincs beleszólása abba amit teszek.

- Igazából fáj neki haver. Nem tudom, hogyan kezeljem - mondta Blaise.

- Ja, én nem sem tudom.