Stay By My Side (Hermione Granger és Draco Malfoy) Fordítás

Draco Malfoy Másik Oldala

ÍRÓNŐ: NickiTxox

Hermione SZEMSZÖG

A következő reggel lassan, nagyokat hunyorogva keltem fel. Kevésbé ismerős ágyban feküdtem, egy kicsi szobában, régi barna fapadlóval és világos piros függönyökkel. Aztán visszaemlékeztem, rájöttem, hogy múlt éjjel Ginnynél  aludtam. Magam mellé pillantva egy párnán szétterülő vörös hajkupacot, és a lány arcán csordogáló nyálat láttam. Éppen magamban vigyorogtam, amikor felfigyeltem az éjjeli szekrényen lévő üres vodkás üvegre. Nem is emlékeztem arra, hogy ezt mind megittuk volna. Az éjszaka eseményei egy hatalmas foltot alkottak. Miután elhagytam a szobát, átmentem Ginnyhez és ettünk, valamint volt egy kis csajos beszélgetés is. Mielőtt észrevehettem volna, ő már fel is nyitotta a vodkás üveget. Ezek után a dolgok teljességgel üresek maradtak. Aztán egy pillanatra az órára néztem nagyot nyelve. Fél kilenc, már csak fél óra volt hátra a reggeliből. A testem a takarók közé omlott, nem igazán méltóztattam megmozdulni, de a hasamból jövő morgó hang erről másképp nyilatkozott. Kibotladoztam Ginny ágyából, közben a látásom enyhén elhomályosult, párosulva egy lüktető fejfájással. Mennyit ittam múlt éjjel? Morogva felkaptam néhány friss ruhát és megtettem mindent, hogy kevésbé tűnjek fáradtnak, valamint ingatagnak. Aztán a figyelmem az alvó barátomra fordítottam. Nagyon nem akartam zavarni, de tudtam, hogy mostanra már ő is éhes lehetett. 

- Ginny! Kelj fel - szóltam, miközben a takarót rángattam. Meg sem moccant, csak a szája nyílt el enyhén. Felmarkoltam a takarót az ágyról, azonban amikor ezt megtettem Ginny átfordult a másik oldalára.

- Anyu, csak még öt percet - motyogta, valamint eltakarta az arcát a karjával. Anyu? Meg sem próbáltam elfojtani a nevetésem.

- Ginny én vagyok az.

- Mi? Ó.. Jó reggelt Hermione.

Felkacagtam. - Hogy érzed magad?

Oldalra tűrte hosszú sörényét, és lassan felült. Közben azon kínlódott, hogy nyitva tartsa a szemeit. - Jól vagyok. Habár fáj egy kicsit a fejem. Miért keltettél fel?

Az óra felé mutattam. - A reggeli már fél órája tart. Azt gondoltam biztosan éhes vagy.

- Ah francba! - morogta. - Előre mehetsz ha szeretnél. Összekészülődök.

- Nem, dehogy is. Megvárlak - mosolyogtam, amint leültem a karosszékbe.

Ginny is rám vigyorgott, miközben kihúzott egy sötét farmert és egy kék blúzt az egyik fiókjából. - Jó estéd volt?

Vállat vontam. - Egyenes választ adnék, ha valójában emlékeznék arra, ami múlt éjjel történt.

Ginny keresztül húzta a fésűjét a haján. - Komolyan? Semmire sem emlékszel?

- A-a. 

- Egészen semmire?

- Abszolút semmire az üveg kinyitása óta - mondtam. - Mi történt?

Ginny gyorsabban felöltözött, mint azt vártam. Most már a tükör előtt állt korrektort téve a szemei alá. A szótlansága kíváncsivá tett. - Kérsz belőle? - kérdezte.

Megráztam a fejem. - Nem köszi. És ne kerüld a kérdésem.

- Valószínűleg meg fogod bánni, hogy ezt kérdezted, miután elmondtam - a hangja együttérzőnek tűnt.

Ó istenem. Nagyon remélem, hogy nem volt túl rossz. - Ginny, ha valami olyat tettem, vagy mondtam, amelyet tudod, hogy utálnék,  jobb szeretném ha elmondanád nekem.