Stay By My Side (Hermione Granger és Draco Malfoy) Fordítás

Örök szerelem

ÍRÓNŐ: NickiTxox

Sziasztok srácok! Ne haragudjatok a késésért. Ahogy majd láthatjátok, ez egy jó hosszúúúú fejezet. A leghosszabb, amelyet eddig írtam, négy napomba került, szóval remélem eléri a célját. A következő ezután pedig az utolsó. Nem tudom eléggé megköszönni nektek a támogatást és szeretet, amelyet ez a könyv kapott. Mindig képes lenyűgözni. Remélem mindannyian élvezitek majd, ledolgoztam a seggem közben. lol

Hermione szemszöge
Nem sokkal, egy hónappal később karácsony napján.

Szerelem. Lehetsz mellette, vagy ellene. Amióta csak emlékszem mindig is egy rejtély volt számomra, nos mielőtt akármi közöm is lett volna Dracóhoz. De előtte egy olyan téma volt, amely hosszú időn át csak játszadozott a fejemmel. A szerelemről olvasol könyvekben, első kézből látod (az én eseteben Harryt és Ginnyt tekintve) és azt hiszed érted mit is jelent, de addig sosincs így, amíg meg nem tapasztalod saját magad. Draco az első roxfortos napomon lépett be az életembe és őszintén azt gondoltam, hogy ő volt a leggonoszabb, leggyűlölködőbb személy, akivel valaha találkoztam. Úgy hittem, hogy senki sem lehet rosszabb nála. De azok csak a tizenkét éves énem szavai voltak, nem igaz tapasztalat az életről és az emberekről. Igazán vicces, hogy abból, hogy valakit annyira utálsz, hogy ebből a világból is kiátkoznád, az lesz, hogy annyira szereted, hogy elfelejtesz minden mást, amely az életben megadatott számodra. Azt hiszem ezen történet tanulsága; az ördög a világodban valójában egy angyal álruhában.

- Hermione! Hermione! Kelj fel! - egy izgatott női hang zökkentett ki az alvásból. Lassan kinyitottam a szemeimet, hogy rögtön magam előtt lássam a friss arcú Ginny mosolygását. - Nincs idő még egy óra alvásra, karácsony van! Ébredj!

Felnyögtem, miközben megragadtam a legközelebbi párnát és az arcomba nyomtam. Igazándiból azt kívántam, hogy még egy pár perccel többet aludhassak, csak azért, mert Dracoról álmodtam, mint mostanában a legtöbb éjszaka. Ginny kuncogott mielőtt erővel elvette a párnát és oldalra hajította. - Gyerünk lustaság! Egy izgalmas nap áll előttünk.

- Rendben, fenn vagyok - válaszoltam, amint lassan felültem kiengedve egy hosszú ásítást. Mint legtöbbször mikor az Odúban voltam, ugyanúgy Ginny szobájában aludtam előző éjjel. A tágas és ijesztően tiszta helyiség gyakorlatilag már az enyém is volt. Amióta eljöttünk az iskolából Ginny és én majdnem minden éber pillanatot együtt töltöttünk, valahányszor persze nem Harryvel volt. Főképp azért hoztam a döntést, hogy az ünnepeket az Odúban töltsem Weasleyékkel, mert be akartam hozni az elmulasztott időt. És mindez alatt azt értettem, hogy amióta Draco és én hivatalosak lettünk egy hónappal ezelőtt, gyakorlatilag rajta kívül senki mással nem voltam az idő többségében. Tudtam, hogy nem mondhatok nemet, amikor Ginny lelkesen megkért, hogy csatlakozzam hozzá, Harryhez és a család többi tagjához karácsonykor és hogy teljesen őszinte legyek, fogalmam sem volt hova tudnék menni karácsonykor. Draco jelenleg az Anyja házában maradt karácsonyra annak a ténynek köszönhetően, hogy az levelet küldött neki erre kérve őt. Először nem akart, de bátorítottam, hogy tegyen így, tekintve, hogy én a Weasleyékkel voltam egyébként is karácsonykor. Draco, mivel ő Draco, nem teljesen elégedett meg a kilátásokkal, miszerint két hetet töltünk külön, és én sem, hiszen minden nap hiányoltam. Habár mind a ketten egyetértettünk abban, hogy a hiány csak megerősíti a szeretetet és legalább sok mindenről tudunk majd beszélni, amikor újra látjuk egymást pár nap múlva. Így is beszéltünk levelekkel majdnem mindig, szóval nem szűnt meg a kapcsolatunk egymással.

- Szóval mit gondolsz, mit fogsz felvenni ma? - kérdezte Ginny, amint elindult a fésülködőasztala felé és felkapott egy fésűt puhán végig húzva hosszú tincsein.