Stay By My Side (Hermione Granger és Draco Malfoy) Fordítás

Bűnösség

ÍRÓNŐ: NickiTxox

Hermione SZEMSZÖGE

- M-mit ért azon, hogy ő... halott? - remegett Draco hangja, és egy pillanatig azt hittem sírni fog. A tekintetem McGalagony arcára szegeztem, kutatva valamiféle válasz után.

A csend feszült hármunk között. Nem bírtam tovább McGalagonyt nézni. Pansy Parkinson halott. Hogy, és miért? Képtelen voltam elrejteni a döbbenetem. Lassan felpillantottam Dracora, aki kifejezéstelen volt és a szemei haloványan elvörösödtek.

McGalagony sóhajtott egyet, miközben összecsapta a tenyereit. - Amint mondtam, ezen a reggelen derült fény az egészre. Nagyon sajnálom Mr Malfoy, tudtam, hogy Ön és a lány közel álltak egymáshoz és...

- Hogyan halt meg? - követelte Draco erőszakosan.

McGalagony nem reagált arra, hogy félbeszakították a mondatát; helyette együttérzőn nézett Dracora. Tudtam, hogy nem lesz kellemes, ami következik. - A barátod, Blaise Zambini találta meg a hálószobájában ma kora reggel. Attól félek kioltotta a saját életét.

Elakadt a lélegzetem, amint McGalagony elővett egy zsebkendőt a ruhája ujjából, és megtörölgette a szemei környékét. Draco nem mondott semmit sem.

- Öngyilkos lett? - a hangom remegett. - Hogyan... tette?

- Egy nagyon erős kötéllel a nyaka körül találták a plafonról lógva, Miss Granger - szipogta McGalagony. - Ez egy borzalmas tragédia, és az okai, hogy miért is követhetett el ilyet teljesen ismeretlen. A testét azonnal elvitték vizsgálatra, mielőtt a tanulók elkezdték volna elhagyni a szobáikat. El akartam jönni és felfedni ezt a szerencsétlen eseményt mindkettőjüknek az iskolaelsői státuszuk miatt, és persze mivel Mr Malfoy közeli kapcsolatban állt Pansyvel.

Nem tudtam beszélni. Már-már féltem, hogy Dracora nézzek, mert az összetörte volna a szívem.

- Mit tettem - suttogta Draco. Nehéz volt megállapítani, hogy kihez beszélt, talán önmagához. Éreztem, hogy ellepett a hideg veríték. Hirtelen a lábaim mintha zseléből lettek volna és le kellett ültetnem magam. Láttam Draco hátát, azt, hogy mozdulatlan volt, már-már lehetetlenül mozdulatlan. A fejét lehajtotta. Ezúttal McGalagonyra néztem, aki borzalmasan aggodalmasnak és kétségbeesettnek tűnt.

- Mr Malfoy akármi is történt ön és Miss Parkinson között, semmi köze nincs a mostani helyzethez. Megértem...

- Semmit sem ért! - kiabált Draco, amelytől összerezzentem. - Ő... ő miattam h-halott... én miattam. Ó istenem mit tettem?

Felálltam, Draco kilőtt az ajtó felé. Mielőtt mondhattam volna akármit is, vagy utána mehettem volna, már eltűnt. Az üres pontot bámultam, ahol azelőtt állt és aztán McGalagonyra néztem. Merre mehetett? Vajon tudja, hogy nem kell magát hibáztatnia azért, amit Pansy tett? Valami hülyeséget fog csinálni? Utána kell mennem.

- Nem szabad követnie őt Miss Granger - mondta nekem McGalagony, amint olvasott a gondolataimban. - A legjobb, amit tehet, ha magára hagyja. Borzalmas sokkon esett át.

- Még jobb ok, hogy kövessem - gondoltam magamban. Habár McGalagonynak igaza volt. Esélyes, hogy Draco jelenleg nem akarna látni.

- Magát okolja - mondtam színtelenül. - Ezt nem teheti.

- Mr Zambini informált, hogy bizonyos alkalmakkal problémák álltak fenn Pansy és Draco között - mondta nekem. - Pansy nem volt stabil lelkiállapotban, de a döntése a sajátja, nem Dracoé. Viszont teljesen normális, hogy valaki önmagát okolja ilyen tragikus dolgokért.