Egy idol húgának naplója [BEFEJEZETT]

Part 12

Pár perc elteltével mosolyogva tértek vissza mindketten, indulásnál pedig puszival köszöntek el egymástól. Aranyosak. Asszem van egy új shippem  :3

Miután hazaértünk gyorsan megcsináltam a házikat és leültem a gépem elé. Még csak a teaser képek vannak meg de már mindenki a Bangtanról beszél. Elképesztőek a srácok az tény. :)

A szobámban uralkodó csendet telefoncsörgés, majd hosszas vita szakította meg. A szomszéd szobából jött a hang de nem értettem egy szót sem. Épp fülesemet készültem berakni, amikor Jungkook lépett be. Leült az ágyam szélére és hosszasan csak bámulta a földet. Nem számítok semmi jóra..
-Figyelj Yuki..el kell költöznöm..- mondta ki Kook az egyetlen dolgot amit soha életemben nem akartam hallani. Nem akarom elveszíteni őt.- De ne aggódj, majd sokszor jövök látogatóba!- erőltetett magára egy műmosolyt.
Nem akarom..egy könycsepp utat tört magának, majd mégegy.
-Hazudsz..- suttogtam magam elé úgy, hogy csak én halljam.- HAZUDSZ!!- ezt már a szemébe nézve kiabáltam amilyen hangosan csak tudtam.- Nem fogsz jönni..igaz? Maximum évente egyszer.. Ne hazudj.. kérlek.
Jungkook szeméből is könnycseppek kezdtek hullani. Ezt sajnos nem ő dönti el.
-Na és hova költözöl?- próbáltam pozitívnak hatni.
- A BTS dormjába.- vigyorgott vissza Jk egy minimum 1000 wattos mosollyal. Hihi, tök aranyos, ilyenkor úgy néz ki, mint egy nyuszi.- Taehyunggal leszek egy szobában. A mellettünk lévőben lesz Jimin és Rapmon aztán Suga, Jin és Hoseok szobálya. Plusz ha jól tudom még van egy vendégszoba egy amerikai konyhás nappali és két fűrdő. Biztos jöhetsz majd te is látogatni.
Átöleltem, amin ő kicsit meglepődött, végül visszaölelt és nyomott egy puszit a hajamba.
-Sok sikert! Aztán adj bele apait anyait!- elengedtük egymást majd lementünk enni. Bátyó gyors összedobott két melegszendvicset és leült velem szembe az étkezőasztalhoz.
-Mikor mész?- kérdeztem.
- Holnap reggel..
-Értem.
Ezután már nem beszéltünk csak megettük a szendvicseket és mentünk a saját dolgunkra.

Kicsit több, mint fél óra múlva hatalmas csattanásra majd Jungkook szitkozódására keltem. Mikor aludtam el? Mindegy. Átmentem a szomszéd szobába megnézni, hogy mi történt. A látvány ami elém tárult rosszabb volt, mint amire számítottam. Farmerek, pólók és ingek terítették be az egész szobát. Nem viccelek, egy négyzetcentiméter nem látszott az alapból rendetlen fiú szobájából. Az alsógatya kupacot látva már kitört belőlem a nevetés és miközben én majd' meghaltam a röhögéstől, Jungkook csak állt és nézett könnybe lábadt szemekkel. Szegénykém mióta szenvedhetett már a pakolással.
-Segítsek?-néztem rá mosolyogva. Néha tényleg nem hiszem el, hogy ő az idősebb.
-Légyszi.
Előszedtem a bőröndöt és színek szerint kezdtem rendezni a ruhákat. Külön a pólókat, nadrágokat és a fehérneműket. Kook az idő 60%-ában csak lábalatt volt aztán vagy csak ült és nézett vagy elvörösödve bámult maga elé. Utóbbit az alsói pakolása közben. Ilyenkor olyan mint egy óvodás kissrác.

-Jungkook! Segíts becsukni a bőröndöt, ne csak kockulj!
-Okké, ülj rá a tetejére és maradj úgy egy picit.- mondta majd nyomkodott még valamit mobilján. Megcsináltam amit mondott.
-Csííz!- először nem értettem mire érti de a fényképező hangja után leesett.
-JEON JUNGKOOK! Most meghalsz!- megfogtam a hozzám legközelebbi dolgot- egy párnát- és azzal kezdtem püffölni.
-Hjá hol marad a tisztelet? Idősebb vagyok ám!
Végül ő is fogott egy párnát és heves párnacsatába kezdtünk. Bár a végén nagyobb rendetlenség lett mint volt, legalább a pakolást befejeztük.
-Figyu, Yuki..mivel ez az utolsó éjszakám itthon és mostanában sok dolgunk lesz szeretnélek elvinni valahova.
-Oh, oké.
Mivel Jungkook nem említette, hogy hova megyünk teljesen tanácstalan voltam affelől, hogy mit vegyek fel. Egy farmersort és egy barackszínű blúz mellett döntöttem, ami épp csak annyira volt átlátszó, hogy egy fülledt nyári napon se legyen túl meleg.

Épp naplemente után pár percel indultunk. Az ég gyönyörű, rózsaszín színekben pompázott. Az egész olyan..romantikus..Ebbe a gondolatomba belepirulva hajtottam le a fejem majd a szemem sarkából Jungkookra néztem. Térdfölé érő világoskék farmer, egy sima fehér póló és egy nyaklánc. Haja összevissza volt fésülve, mégisem tűnt kócosnak vagy hanyagnak. Nagyon jól nézett ki, bár minden nap hasonlóan öltözködik, most valami mégis más volt...