Egy idol húgának naplója [BEFEJEZETT]

Part 17

Akkor és ott, akár csak mint egy kártyavár összedőlt bennem minden hazugság amivel éltettem magam.
Igen is hiányzik és szükségem van Rá...- ismertem be végre magamnak, 2 év után.

A nem éppen idilli pillanatot Villiam szakította félbe. Nem foglalkozva a ténnyel, hogy Kook idősebb és valószínűleg erősebb is mint ő a vállánál fogva a földre lökte majd a derekára ült és öklével megütötte az alatta fekvőt.

-Hívom a rendőrséget!- Kelt fel az immár mozdulatlanul fekvő Jungkookról.

- Nenenene Villiam kérlek!!- néztem rá kétségbe esetten.

-Ahj akkor mit akarsz? Mit csinálunk vele?

Legugoltam a még mindig eszméletlen fiú melle és a kezemmet a homlokához érintettem.

-Lázas..-állapítottam meg- Először is rakd a kanapéra aztán..jobb lesz ha mész.

- Yuki! Nem akarhatod hogy maradjon ezek után.

Miután nem kapott válszt csak megcsinálta amit kértem és csendben távozott. Én pedig hoztam hidegvizes borogatást, majd pedig ágyneműt.

-Csak nem aludhat így..-néztem végig a fiún aki zakóban és a világ legszorosabb nadrágjában feküdt.
A kabát szerű felsőből még könnyű volt kibújtatni de ezután jött csak a bonyolult rész.
Nyeltem egy nagyot és elkezdtem kigombolni az ingjét. Nem vagyok benne biztos, hogy ennek most olyan nagyon örülne ha ébren lenne de muszáj.

Miután nagy nehezen felaggadtam rá egy nagyobb fehér pólót gyorsan megszabadítottam a cipőjétől majd rákvörös fejjel levettem a farmerjét is.
Ezek után, mint aki jó munkát végzett, felmértem a helyzetet. A lábán kissebb-nagyobb zúzódások voltak. Reménykedtem benne, hogy nem a kemény gyakorlás miatt van, még akkor is, amikor mélyen pontosan tudtam, hogy csak táncolás közben sérülhetett meg.

Kicseréltem a borogatást és gondosan betakargattam. Leoltottam a villanyt, majd az ablakon át beszivárgó holdfényben még egyszer rápillantottam. Mostmár békésen aludt, a láza is lement. Ekkor visszajátszódott a fejemben az a pár órával ezelőtti jelenet. Őszintén kiváncsi vagyok, hogy ezek vajon a valódi érzései voltak-e vagy csak az alkohol beszélt belőle... Nem tudom melyiknek örülnék jobban..most mindent úgy összezavart.
Ajkaimat félmosolyra húzva letérdeltem a kanapé elé és a szélére támaszkodva figyeltem ahogy egyenletesen veszi a levegőt. Elsöpörtem az arcából egy rakoncátlan tincset és a fejemet a kezeimre hajtva aludtam el.

A saját ágyamban keltem. Nem igazán értettem, hogy hogy is kerültem oda. Biztos annyira kényelmetlen volt a földön gugolva, hogy inkább lefeküdtem a saját helyemre.

-Jóreggelt- köszöntött egy széles mosollyal a fiú.-Csináltam reggelit!- mutatott büszkén a megterített étkezőasztalra. A tegnapi vad Jungkooknak mára már nyoma sem volt, visszatért az aranyos, nyuszis énje. -Láttam, hogy itt aludtál el ezért bevittelek. Aranyos voltál!-kuncogott.
Áh szóval ő volt.

-Ömm..elmagyaráznád mi is történt pontosan tegnap este?- tettem fel elég kellemetlenkedve a kérdést reggeli közben.

-Hát- gondolkozott el-miután elmentél az a Villiam nevű kőgazdag gyerek mindenhol téged keresett. Miután Jin és Hoseok közölték vele hogy leléptél megnézte a telefonját és elrohant. Utána..ja igen még beszélgettünk PD-nimmel, ő mesélte hogy állítólag Villiam épp házasodni készül és egy újonc koreai modellt akar feleségül venni. De nem szerelemből, csak ez kell neki hogy teljesen megörökölhesse az apja vagyonát. Komolyan szánalmas.

-Értem értem de nem erre gondoltam, hanem ami itt történt.

-Itt? Oh tényleg..már kérdezni is akartam hogy miért vagyok itt. Hehe biztos kicsit többet ittam a kelleténél és hozzád hoztak fel.

M..mi? Ez most komolyan nem emlékszik semmire vagy csak adja a hülyét? Ráadásul amit mondott az imént. Igaz lenne? Villiam tényleg csak azért jött vissza Koreába hogy felszedjen valami mode-...MIIIIII? Villam. Koreában. Egy kezdő modellt..... Ugye nem?

Jungkooknak egyenlőre semmiképp sem szabad megtudnia, hogy felkértek egy fotózásra.

- Igen...így történt- motyogtam a reggeli omlettben kotorászva.

Délután átjött a többi tag is ünnepelni. Átbeszéltem velük is az elmúlt két év történéseit. Őszintén meglepődtem, hogy a fiúknak mennyi dolga volt a debütálásuk óta. Jungkookkal megbeszéltük, hogy hétvégére hazamegyünk anyuékhoz. 

Találkánk végezetével  a csapat hazament a dormba, ami sajnos a város másik felében egy elég eldugott helyen van, így hétköznap nem igazán lesz lehetőségem látni őket. Egy jó forró fürdő után még beszélgettem egy bő fél órát Villiammel facebookon. Nem akartam konkrétan rákérdezni erre a házasodós dologra hiszen nem volt semmi arra utaló jel, hogy igaz lenne a pletyka. Valószínűleg csak én én parázom túl a dolgot.

~másnap~

Ma van a fotózás első napja. Eléggé izgulok, még sosem csináltam ehhez hasonlót, de mindig is ki akartam próbálni.  A képek három hét múlva jelennek meg, addig valahogy el kell mondanom ezt az egészet Jungkooknak és anyuéknak. Utóbbiak tuti ki lesznek akadva, hiszen sosem támogatták az ilyesmit. 

A sminkes pult előtti székben ülve hallgattam, ahogy egy ,,STAFF" feliratos pólót viselő ember magyaráz valamit ami biztos fontos volt, de az idegességtől alig jutott el valami az agyamig. A férfit egy kicsapódó ajtó, majd hangos köszönés zaja szakította félbe...

Sziasztok! Itt egy újabb rész, remélem tetszett c: