Üldöz a múlt- Németh Krisztián [Befejezett]

18

______________

AMANDA
______________

Reggel kipihenten ébredek Krisztián karjai között. Tekintetét magamon érzem így nem félve attól, hogy felkeltem, megfordulok. A kék íriszek boldogan csillognak rám, mire az én ajkaim mosolyra húzódnak. Apró csókot lehel számra.

- Jó reggelt Gyönyörűm- suttogja rekedt hangon.

Oly' annyira zavarba jövök szavaitól, hogy válaszolni is elfelejtek. Eddigi derekamon pihentetett ujjai elkezdik elsimogatni oldalamat. Légzésem szaporábbá változik, tekintetem elsötétül. Hanyadt vetem magamat, hogy jobban hozzá férjen.

- Mit művelsz te velem?- Suttogom Tőle megrészegülve.

Halk kuncogást hallat csak magából. Ujjai mezleten testemen fel-alá cikáznak míg végül puncimat kezdi el vele simogatni. Halk sóhaj szakad fel belőlem miközben szemeim lecsukódnak. Kérlek, kérlek, kérlek! De nem vezeti belém ujjait. Valami hideget és nedveset érzek meg, mire kipattannak szemeim. Krisztián sehol sincsen mellettem, de pontosan, tudom hol van. A lábaim között.

Nyelvével finoman játszadozva munkálkodik. Óvastosan rágcsálja szemérem ajkakat fogaival. Hátam megfeszül, mikor bejáratomba hatol nyelvével. Ha nem focista lenne biztosan valami olyannal foglalkozna, amihez szükség van a jó nyelvi érzékre. Mert az övé... na az a kitünő. El sem hiszem, hogy létezik egy ilyen férfi, mint ő. Sikítva élvezek el csodálatos szájától. A gyönyörű orgazmus teljesen elárasztja testemet. Nem tudom hogyan lehetséges ez, de újra és újra beleszeretek Krisztiánba.

- Mendi- kúszik fel velem egy vonalba majd ráfekszik mellkasomra. Bal karjával átöleli derekamat.

- Hm?

- Kedvellek- ízlelgeti a szót.

Kedvellek. Kösz. Mi vagyok én, facebook poszt? Rohadj meg és kedveld a képeket a kibaszott ujjaddal!

Dühösen tolom le fejét magamról és kiszállok az ágyból. Felveszem tegnap esti bugyimat -nagyon higiénikus tudom. Meztelen felsőtestemre barátom egy pólóját húzom, melyet a gardróbból szereztem magamnak. Nem törődve a zavarodott tekintettel magamon, lerohanok a lépcsőn.

Kulcsra zárt ajtót kinyitom és ki kiálltok Nora-nak.

Rohadj meg Németh Krisztián!

A kutya fejvesztve rohan felém, már amennyire ez tőle kitelik. Ezúttal sikerül kitérnie lábam elöl. Ülve csúszik be a nappaliba, hátsó lábai elsők elé kerülnek minek következtében hatyadtvágódik. Már kezdenék pánikolni, hogy jól van- e, amikor felugrik álló helyzetbe. Ugat kettőt. Nevetve veszem fel ölembe. Törökülésbe helyezve magamat fektetem ölembe a rosszaságot. Csukott szemmel élvezi simogatásomat, miközben én a csatornák között váltogatok bőszen. Ah, meg is van! NCIS: Los Angeles.

Időközben Némó is levánszorog a lépcsőn, majd két csésze kávéval a kezében foglal mellettem helyet.

- Muszáj ezt néznünk?- Nyávog.

- Igen- vágom rá gondolkodás nélkül.- Sam olyan helyes!

Hallom magam mellett, ahogyan élesen beszívja a levegőt. Szarul esett? Remélem. Idegsítelek? Kurvára remélem!