Üldöz a múlt- Németh Krisztián [Befejezett]

12

______________

AMANDA
______________

- És akkor egyszer csak belépett a barátnője. Látnod kellett volna a fejét!- Újságolja el Szinti a múlt hétvégi kalandos éjszakáját.- Ha szemmel ölni lehetne, már halott lennék- kuncog.- De totálisan megérte! Lénárt egy Isten!- Emeli tekintét a plafonra miközben tüdejéből felszakad egy hatalmas sóhaj.

- Örülj neki, hogy nem ment neked- forgatom meg szemeimet.

Szinti csak hanyagul legyint egyet, ezzel számára letudva a "cicaharc" témát.

- El volt azzal foglalva, hogy a pasija megcsalja, ideje sem volt arra, hogy rám nézzen szerintem- keveri meg szívószálával a koktélt.- Jaj Mendi- vált nyávogós hangnemre- olyan jó, hogy végre van egy szabad hétvégénk- árad hangjából az öröm és a szeretet amit felém sugároz.

Imádom ezt a lányt.

- Én is örülök neki- eresztek meg egy halvány mosolyt majd körbekémlelek az új bárban.

Pár hónapja nyílt még csak a belvárostól nem messze és közvetlenül egy sarokra a Le Moon nevű szórakozó helytől. Gyanítom, hogy a tulaj elég jól kereshet velük, hiszen a diszkó többnyire dugásig van a környéken pedig nincsen más éjszakai beülős hely. Így hát az emberek többsége összekapcsolja a jót a hasznossal. Teljesen logikus módon, hiszen mi is ezt tesszük Szintivel.

A romantika stílus irányzat jellemzi legjobban a kanapékkal és asztalokkal teli bisztrót. Nem hiába szokás nevezni a romantikát második rokokónak. A valóban eltúlzott darabok is erről árulkodnak.

Sötétített üveg öleli körbe az egész bisztrót, amelyek csatlakozási pontjait öntött vas köti össze.

Több eltérő méret ugyanazon fehér bútordarabból. Ez az egyetlen szín, ami dominál az egész helyiségben. Nem tudok arrafelé nézni, ahol nem lenne fehér -és különböző árnyalatai- minden rés. Eleinte egyhangúnak tűnhet, de valójában borzasztó elegáns és letisztult.

- Nem megyünk?- Áll fel Szinti kezében fehér táskájával.

- De, mehetünk.

Fizetés és egy gyors mosdóellenőrzés után a Moon felé vesszük az irányt. Eltervezettnél ugyan lassabban tudunk haladni a macskaköves úton magassarkúban de ez nem számíthat akadályozó tényezőnek ma este.

A szórakozóhely előtt pusztán pár ember ácsorog beléptetésre várva.

- Krisztián azóta nem keresett?- Érdeklődik kimérten a focista után.

Két napja, szerdán járt nálam Krisztián. Azóta, mintha a föld nyelte volna el. Fogalmam sincsen mi lehet vele. De ajándékok továbbra is töretlenül éreznek.

- Nem.

- Vasárnap meccsük lesz itthon- jelenti ki félve barátnőm.

- Leszarom- morgom orrom alá.

Ennyi elég is Szintinek és tudom, hogy ma már biztosan nem fogja felhozni többet ezt a témát. "Érthetetlen okokból" mindig megfagy a levegő, amikor róla beszélünk.

A nem kedvességükről híres -amúgy sem híres- biztonsági őröket elhagyva lépünk be az éjszakában. Nem mondanám, hogy mozdulni sem lehet az izzadt testektől. Éppen ellenkezőleg. Kifejezetten szellősen lézengnek a hatalmas helyiségben.