A fogoly sárkány [BEFEJEZETT]

17. rész - az a bizonyos személy

Syrax a rendezvény kezdete után fél órával még legnyugodtabb álmait alussza, majd egyszer csak felébred. Elsőre azt sem tudja mi merre hány méter, de a másodperc töredéke alatt hallotta meg álmai közt az elf hangját ,,Ha kihagyod a bált, készülhetsz egy hétre a pincébe." Végigfut a hátán a hideg hisz álmában is épp olyan mézmázas hanglejtéssel ejtette ki Leorym a szavakat mintha csak itt állna mellette pár centire. Pedig mikor körbenéz a szobában csak ő van. Kikászálódik a puha párnák közül s készülődni kezd.

A bálterembe mikor belép már elég sokan vannak ott. Frufruját megpróbálja a szemkötője takarásának megfelelően a szeme helyére húzni kisebb nagyobb sikerrel. Gazdája családtagjaival beszél nem messze a terem közepétől. Megpróbál lassan odasunnyogni, mintha abban reménykedne, hogy a szőkeség nem vette észre eddig hiányát. Hisz mindig otthagyja egy szó nélkül, talán annyira szétszórt. De persze csak álmodik a nyomor, ahogy közeledik arra felé a fiatalabb elf felé fordul.

-Már azt hittem nem is érsz ide. -ismételten az a bizonyos hangsúly. Már épp válaszra nyitná ajkait a sárkány, mikor egy női hang a fülétől pár centiméterre megszólal.

-Most nem te lettél megdorgálva, nem kell szabadkoznod. -halkan felkuncog, Syrax pedig majdnem megugrik a lágy s túl közeli hirtelen felcsendülő hang hallatán- Én vagyok az a késő személy akihez szólt. -beszéd közben lassan kilép a feketeség háta mögül és Leorym mellé sétál.

A lány fiatalnak tűnik, 18 évesnél nem tippelné többnek - pedig jóvalta elhaladt már attól a kortól (300 éves). A dereka karcsú, de a mellkasánál kicsit laposabb az átlagnál. Majdnem hogy fekete szemeihez hosszú, sötétbarna haj párosul mely be van göndörítve így lágy hullámokban omlik a fehér vállakra. Fekete, földik érő szoknyával ellátott, ejtett vállú ruháját bíbor színű díszítés színesíti. Nyakában egy nagy medálú nyakéket hord melyen sötétlila színű kő a medál.  Bal felkarján egy eltéveszthetetlen tetoválás díszeleg. Egy varázslónő. Ajkain ártatlan mosoly ül s kisugárzása, akár Leorymé volt a sárkányával való első találkozásakor.

-Ő itt Destiny. A jegyesem. -szavait inkább családtagjaihoz fűzi, de mivel a sárkány ott van így nem tudja kizárni a fejéből amit a másik mondd, hogy ne tudja azt meghallani s igaz ami igaz, őszintén meglepődött. Az elf még soha nem is beszélt a lányról, pedig ha valaki a felesége lesz, arról csak beszél. Elég furcsa Syrax számára. És jobb kérdés, vajon honnan ismer egy varázslónőt? Ők a csalás és az átkok világát élik míg az elfek inkább egy kifinomult légkört hordoznak maguk körül. De ha Leorym így döntött, hát döntsön. Csak őt hagyják élni. 

****************************************

Na, ez a fejezet is kész ^^ Kinek mi a véleménye Destinyről első benyomás alapján? Most csak ennyit írok, mert késésben vagyok ^^" Szóval... hamarosan jelentkezem~